Nálunk minden
a vasutasokról szól!

Ez hangzott el a vasutas bérfejlesztésről a 76. Kormányinfón!


Az állami cégeket pedig akkor alakítják át, amikor az NFM-nek lesz bátorsága hozzá. Erről is beszélt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Szó szerint:

Újságíró: Tavaly még szó volt arról, hogy a kormányzati háttérintézmények átalakítása után az állami cégek átalakítása is megtörténik, ez mikor veszi kezdetét?

Lázár János: Amikor az NFM-ben meg lesz hozzá a szükséges bátorság.

Újságíró: És az állami cégek átalakítása az ottani bérrendezéssel hogyan függhet majd össze?

Lázár János: Nincs a két dolognak egymáshoz köze. A magyar kormány arra vállalt garanciát, hogy magára nézve kötelezőnek tartja a minimálbér-emelésre és a garantált bérminimum emelésére vonatkozó megállapodást, amit a munkaadók és a munkavállalók kötöttek. Tehát az első lépésben az a mondásunk van, hogy minden állami alkalmazottnak meg kell kapnia a minimálbér emelését és a garantált bérminimumot. A következő lépés nyilván az lesz körülbelül 200 ezer állami cégalkalmazottnál, hogyha ők ezt megkapták, akkor utána mi történik majd, hiszen mint sok nem állami tulajdonban lévő cégnél, az állami cégeknél is felmerül az, hogyha megemelkednek a bérek alulról, akkor mi lesz a fölöttük elhelyezkedő bérekkel, ezek az ollók ezek hogyan nyílnak és csukódnak. Tehát a bérkülönbségek hogyan alakulnak majd.
Itt az NFM folytat tárgyalásokat a MÁV-val, a nagy állami munkaadókkal, ahol a szakszervezeteknek van kezdeményezésük az általános béremelésre. Tehát van egy bérminimum, garantált bérminimum, minimálbér és van egy javaslat arra, hogy minden dolgozónak milyen volumenű béremelésre volna szükség. Ezeket a tárgyalásokat az NFM folytatja, az NGM még nem hagyta jóvá, és a kormányon még nem járt, várhatóan februárban kerül a kormány elé. Tehát februárban döntünk várhatóan arról, hogy a garantált bérminimum és a minimálbér mellett - azon felül - a többi dolgozó kap-e, és ha igen, milyen volumenű béremelést. Volt ilyen állami cég, ahol erről már döntés született, ahol ennek a fedezete rendelkezésre állt.

 

A teljes anyagot ide kattintva megnézheted. A Kormányinfón az is elhangzott, hogy a legközelebbi kormányülés február elsején lesz. Eközben az MTI arról számolt be, hogy a kormány napirenden tartja a közüzemi bérfejlesztés kérdését, a legnagyobb állami vállalatokra – MÁV, Volán, Posta, állami tulajdonú vízmű cégek – egyedi ajánlatot dolgoztat ki, ennek előkészítő egyeztetési folyamata már megkezdődött – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) január 19-én az MTI érdeklődésére.

Az NFM tájékoztatása szerint elemzik az idei minimálbér-emelés és garantált bérminimum-emelés állami tulajdonú gazdasági társaságokra gyakorolt hatásának, a bérfejlesztéshez szükséges forrás biztosításának kérdését. Hangsúlyozták azt is, hogy a kormányzat közép- és hosszú távú megállapodások megkötésére törekszik a munkavállalói érdekképviseletekkel.

Az MTI azt követően kérdezte az NFM-et, hogy csütörtökön a Magyar Idők azt írta, szabad kezet kaptak a kormánytól az állami vállalatok vezetői, így saját hatáskörben folytathatják már a napokban az érdekképviseletekkel a bértárgyalásokat. A napilap úgy tudja: öt állami területen – a vasútnál, a Volánoknál, a postánál, a vízműnél, valamint a rehabilitációs vállalatoknál – a minimálbér 15, valamint a garantált bérminimum 25 százalékos megemelése 21-22 milliárd forintba kerül, az összeget szükség esetén az állam fedezi.

A legalacsonyabb bérek megemelése mellett a keresetek összecsúszása miatt szükséges a magasabb bérkategóriákban is fizetést emelni. Erre összességében 60 milliárd forint rendelkezésre álló összeggel kalkulál a kormány, így várhatóan azok sem maradnak ki a bérfelzárkóztatásból, akik már évek óta nem részesültek jelentősebb emelésben – írta a lap.


A fentiekről és sok másról is szó volt "A kormány szeretne dönteni az állami vállalatok béremelésének mértékéről" című cikkünkben. Akkor Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnöke a Civil Rádióban elmondta, egyikünknek se lesz jó, ha nem lesznek munkavállalók: sem a munkáltatónak, sem a szakszervezetnek. Ez közös probléma!
A minimálbér és a garantált bérminimum éveleji nagymértékű emelése az állami és önkormányzati tulajdonú cégeknél gazdálkodási nehézségeket, a dolgozók között pedig bérfeszültséget okoz – jelentette ki a Civil Rádió műsorvezetője, majd hozzátette: ez az emelés a Volán társaságoknál mintegy 1 milliárd forint pluszkiadást jelent, de vajon mennyit jelent a MÁV-nál?

Pontos számokat nem ismerünk, hiszen ez attól függ, hogy milyen mértékű béremelést szeretne a tulajdonos biztosítani a minimálbérre és a garantált bérminimumra való ráálláson kívül - felelte Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnöke. A MÁV-csoportnak mintegy 38 ezer munkavállalója közül közel 12 ezret érint valamilyen módon a minimálbér-emelés, erre azonban fedezetet nyújt a munkáltatókat érintő járulékcsökkenés.

Tehát efölött kellene még annak a 25-26 ezer embernek rendezni a bérét, hogy ne legyen mindenki minimálbéren foglalkoztatva. Ez biztos, hogy több milliárdos tétel

 

jelentette ki a VDSzSz Szolidaritás elnöke, aki szerint a bértorlódás okozza a legnagyobb problémát, emiatt szükséges megemelni a béreket ezeknél a vállalatoknál. A MÁV menedzsmentje Halasi Zoltán szerint már felismerte a helyzet tarthatatlanságát, csak – mint mondta – egy állami tulajdonú cégről van szó, amelynek az üzleti tervében a béremelési szándéknak meg kell jelennie.

Mint közismert, még tavaly novemberben a MÁV Zrt. vezetése egy 2-3 éves, összességében körülbelül 30%-os plusz bérnövekmény végrehajtására gondolt, ezzel egyetértünk, ennek gyakorlatilag egy vagy két év alatt meg kell történnie - bár valószínűbb, hogy két év alatt. De vajon van-e erre központi szándék? - tette fel a kérdést a műsorvezető. Halasi Zoltán elmondta: erről nincs információnk, hiszen arra várnak a tárgyaló felek, hogy a tulajdonos

felhatalmazza a menedzsmentet arra, hogy mondjon valamit: várakozás van, adventi hangulat van.

 

Azzal kapcsolatban, hogy milyen bérfeszültséget okozhat egy ilyen béremelés, Halasi Zoltán elmondta: a MÁV-csoportnál hierarchikus rendszerben dolgoznak a munkavállalók, ennek megfelelően 17 különböző kategóriába (MMK) lehet besorolni a munkavállalókat.

A minimálbér-emelés és a garantált bérminimum január elsejei felemelése következtében a 12-es MMK-tól kezdődik a 17 kategóriára tagolt beosztás: ez azt jelenti, hogy öt kategória maradt.

És hogyha jövőre, 2018-ban felmegy 180 ezer forintra a garantált bérminimum, akkor gyakorlatilag négy kategória maradna.

 

Tarthatatlan, hogy különböző iskolai végzettséggel, tapasztalattal, életkorral rendelkező munkavállalók közül mindenki azonos bért keressen – szögezte le Halasi Zoltán, majd hozzátette: jelenleg nem a garantált bérminimumra való ráállás a probléma, hanem az, hogy a

nagyobb tudást igénylő munkakörökben gyakorlatilag eltűnt ez a különbség. Nem lesz érdemes előre haladni a hierarchiában.

 

Amikor még nem volt ismert a minimálbér-emelés és a garantált bérminimum-emelés mértéke, akkor is azt mondtuk, hogy 30 százaléknyi emelés kell ahhoz, hogy egyáltalán a MÁV meg tudja tartani a munkavállalóit, és legyen olyan ember, aki ide akar jönni dolgozni. Ma ugyanezt mondjuk, csak [ez] a minimálbér- és garantált bérminimum emelésén felül szükséges ahhoz, hiszen ma a munkaerőpiacon hatalmas nagy munkaerőhiány van, minden cég versenyez a munkaerőért, és ebben a versenyben ott kell lennie a MÁV-nak.

Mint hozzátette, ha valaki kiesik, azt azonnal nem lehet pótolni a MÁV-csoport esetében, mivel van olyan munkakör, aminek pótlásához fél-egy év képzés szükséges.

"Azért Önöknek van egyfajta megoldási javaslata erre…" - vetette közbe a riporter, utalva arra, hogy azok is kapjanak 10% béremelést, akiket nem kell ráállítani a minimálbérre, garantált bérminimumra. Halasi Zoltán leszögezte, hogy legalább kétszámjegyű béremelésre van ma már szükség. Egyébként van megoldás: Mindenki kapjon egy bizonyos százalék béremelést – ezzel legalább a jelenlegi különbség megmaradna.
De vajon mennyit tud a MÁV kigazdálkodni? – tette fel a kérdést a műsorvezető - hiszen a MÁV-csoport esetében a járulékcsökkentési kedvezményeket el is viszi a minimálbérre és a garantált bérminimumra való ráállás.

Én nem hiszem, hogy a MÁV önerőből képes lenne akár 5% emelést is kigazdálkodni. Ezért mindenképp szükséges a tulajdonos beavatkozása, hogy olyan üzleti tervet fogadjon el, amibe azokat az állam által juttatott, közszolgáltatási szerződésben, egyéb finanszírozási formákban lévő állami pénzekből több jusson a vállalatnak, hiszen gyakorlatilag, ha ez így fog folytatódni, (…) ha ilyen elvándorlás lesz, és ennyien elmennek nyugdíjba (…) egy-két éven belül, rövidtávon akár működési zavarokat is okozhat a MÁV-csoportnál.

 

Az életpályával kapcsolatban Halasi Zoltán kijelentette: tisztázni kell, mit értünk egyáltalán életpálya-modell alatt. Ha egy belépő munkavállaló életútját vesszük alapul kezdve azon, hogy belépett a céghez váltókezelőként, majd forgalmi szolgálattevő, állomásfőnök lett, és végül vezérigazgató-helyettesként megy nyugdíjba, ez valóban egy életpálya - mondta. De ez kevés emberre igaz, hiszen nem sok vezérigazgató lesz a végén. Hozzátette:

De az a helyzet, hogy olyan életpálya-modellt nem szeretnénk, amit az előző években, hónapokban tapasztaltunk: hogy azokat a pénzeket, amit egyébként a munkavállalók megkapnak, azt másképp hívjuk, (…) életpályamodellben felhasználjuk, de eközben a jövedelmük nem sokkal emelkedik.

 

Az életpályamodellbe egyébként beletartozik,

hogy meg kell becsülni azt a munkavállalót, aki képzi magát, és aki nagyon sokáig itt dolgozik, és rengeteg tapasztalata van.

 

Egyébként ilyen volt is 2000-ig – emlékeztetett Halasi Zoltán – akkor azonban a felek nem tudtak megállapodni, a munkáltató pedig nem erőltette a dolgot.

Azóta minden évben szeretnénk, hogy valamilyen bér- és besorolási rendszer – vagy akár életpálya-modell (ez elnevezés kérdése) – megvalósuljon. Ehhez egyezség kellene, eddig nem sikerült. Lehet, hogy itt van egyébként ennek az ideje, ma közös az érdek a munkaadói és a munkavállalói oldalon, hiszen egyikünknek se lesz jó, ha nem lesznek munkavállalók: sem a munkáltatónak, sem a szakszervezetnek. Ez közös probléma.

 

A munkaerőhiánnyal kapcsolatban Halasi Zoltán visszakérdezett: miért jöttek a vasúthoz dolgozni az emberek? Mert volt korkedvezmény nyugdíjazás, volt csökkentett munkaidő, ingyenes utazási lehetőség, kiszámítható foglalkoztatás.

Ma gyakorlatilag azt mondhatom, hogy egyik sincs. A menetkedvezmény bizonyos társaságnál megvan, bizonyos társaságnál nincs. Gyakorlatilag ezeket az előnyöket elveszítette a társaság. A tárgyalásaink nagyon fontos eleme az, hogy (...) helyre kell hozni ezeket a hiátusokat is, ami az elmúlt 10-20 évben - amikor azt mondták, hogy racionális gazdálkodás van, racionalizálni kell, mindent optimalizálni kell - és ez ide vezetett: gyakorlatilag már olyan optimális a vasút, hogy nem akar itt dolgozni senki.

Évek óta mondjuk, hogy ami kialakult, az ide fog vezetni, vagy hasonló helyzeteket fog előidézni. Ezt felgyorsította a munkaerő elvándorlása.

 

mondta Halasi Zoltán, hangsúlyozva, hogy teljesen új szemléletre van szükség. A bérfejlesztéssel kapcsoaltban elmondta:

Úgy tudom, hogy maga a kormány szeretne dönteni az állami vállalatoknál irányadó béremelés mértékéről. Nem kevés vállalatról van itt szó: vízmű, villamosipar, a volán társaságok, a vasút, a közlekedés. Nagyon sok munkavállalót érint ez a kérdés, nem is kevés pénzről van szó. Szerintem nem is mindenhol egyforma a helyzet, minden szegmensében más döntéseket kell hozni.