A VDSzSz Szolidaritás által jogerősen megnyert per következtében több milliárd forintot fizet ki a MÁV-Csoport szeptember 10-ig mintegy 13 ezer vasutas részére!

A VDSzSz Szolidaritás több mint két éve kezdeményezett tárgyalásokat a munkáltatóval, ennek eredménytelensége miatt pert indított, amit jogerősen meg is nyert. Ennek következtében Dávid Ilonával, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójával augusztus 11-én létrejött megállapodásunk értelmében a munkáltatók augusztus végéig egy összegben kifizetik késedelmi kamatokkal együtt a 2013-2015. közti időszak elmaradt túlórapótlékait a mintegy 13 ezer vasutas számára! Az idei első három hónapot a 2016. augusztusi munkabérrel együtt, szeptember 10-ig kapják meg az érintett munkavállalók.

A VDSzSz Szolidaritás természetesen felajánlotta segítségét azon tagjai részére, akik elszámolási hibát fedeznek fel.

Ismeretes: abban az esetben, ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott vasutasokat (például jegyvizsgálókat, vezető jegyvizsgálókat, forgalmi szolgálattevőket, személypénztárosokat, váltókezelőket, stb.) vasárnap rendes munkaidőre osztották be, az ezt közvetlenül megelőző szombati munkanapjukat nem rendes munkaidőként, hanem túlóraként (rendkívüli munkavégzésként) kellett volna elszámolni, a munkáltató azonban ezt eddig nem tette meg.

A jogerős ítélet után azonban a munkáltató elérte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium törvénymódosító javaslatot terjesztett a Parlament elé, ennek következtében az Országgyűlés törölte a fenti szabályozást – az Mt. 101. § (3)-t – a Munka törvénykönyvéből. A munkáltató így állt kicsinyes bosszút a VDSzSz Szolidaritás által jogerősen megnyert próbaper és annak több milliárdos anyagi következményeiért. Ezzel havi 10-15%-kal csökkentette az amúgy is elviselhetetlenül alacsony jövedelmű, akár napi 16 órát és évi 300 túlórát sok esetben nyomorúságos viszonyok között ledolgozó vasutasok bérét!

Többek között emiatt is a VDSzSz Szolidaritás megragad minden alkalmat, hogy jogi úton megtámadja a munkáltatók inkorrekt jogellenes magatartását, melynek következtében az alacsony vasutas jövedelmek még tovább csökkennek! Jelenleg is több perünk van folyamatban, így például a heti pihenőidő ki nem adása miatt is bírósági eljárást indítottunk a MÁV-Start Zrt. ellen!
A VDSzSz Szolidaritás vezetése többek között tárgyalásokat kezdett a vasárnapi boltzár feloldását és a fenti Mt-bekezdés törlését követően: javasoljuk, hogy a kereskedelmi dolgozókon kívül a vasutasok vasárnapi munkavégzéséért is többet kelljen fizetniük a munkáltatóknak, hiszen nem egyenértékű, ha a vasutasnak hétköznapra esik a „vasárnapja”.

2016. augusztus 12.

Akár az atombombánál: kell a kritikus tömeg, hogy felrobbanjon!

Hiszen ha sokan akarják ugyanazt, bármit el lehet érni a munkáltatónál, erre jó példát szolgáltattak az elmúlt idők eseményei - erről is beszélt korábban Halasi Zoltán a VDSzSz Szolidaritás elnöke. Mint összefoglalójában elmondta:

2012. július elsején megváltozott a Munka törvénykönyve. Két nagyon fontos változás történt, amit sajnos az akkori MÁV-vezetők generáltak: ők javasolták ugyanis a törvényhozók részére, hogy a munkaközi szünet ne legyen a munkaidő része, illetve azt is, hogy a napi munkaidőt emeljék meg 8 órára.
Addig Magyarországon csak a MÁV-nál és a Molnál volt nyolc óránál rövidebb a napi munkaidő, utóbbi esetében is csak a műszakos munkarendben foglalkoztatottak esetében. Az Mt. említett módosítása tehát a vasutasokon és az érintett Mol-munkavállalókon kívül senki mást nem érintett.
Mint Halasi Zoltán elmondta, szúrhatta a szemüket, hogy a törvény szerint a munkaközi szünet a munkaidő része volt, aminek ideje alatt a munkavállalóknak nem kellett semmit csinálniuk. Micsoda gonoszság – gondolhatták: inkább ne legyen ez sem. Különösen az a passzus utalt erre, miszerint a többségi állami tulajdonban lévő vállalatoknál ettől még csak el sem lehetett térni. Kivéve a készenléti jellegű munkakörökben foglalkoztatottakat.

2013 elején megalakult a MÁV-Start, és az új Mt-nek megfelelően sor került a KSZ-ek módosítására, de új kollektív szerződések nem köttettek. Hiszen az Mt. például azt is rögzíti, hogy állami vállalatnál nem lehet megállapodni emelt összegű végkielégítésben, kivéve, ha a törvény hatályba lépése előtt ez már megtörtént a KSZ-ben: ezért nem kötöttünk új KSZ-t.

A vasúton kezelhetetlen a munkaközi szünet kérdése bizonyos munkakörökben: a mozdonyvezetők esetében a mai napig nem tudták megoldani, de a forgalmi szolgálattevők, jegyvizsgálók/vezető jegyvizsgálók esetében is gondot okozott a kiadása, sőt, még a pénztárosoknál sem mindig sikerült. Akkor jeleztük a munkáltatónak: ha meg tudunk egyezni abban, hogy készenléti jellegűnek minősítsük a munkaköröket, akkor átvágjuk a gordiuszi csomót: a pénztárakban ki sem kell jelölni a munkaközi szünetet, az utazóknál pedig be kellett tenni a fordába. Ez frappáns megoldás volt, a Pályavasútnál persze bonyolultabb volt az ügy (ki lehet-e adni, éjszaka nem tudja kiadni, stb.). A készenléti jellegű munkakörök bevezetése mindenesetre közös akarattal történt.

2012 után azonban az Mt. egy-egy passzusát ismét módosították: ekkor fedtük fel, hogy azt írja a törvény, amit végül a bíróság is kimondott: aki vasárnap munkát végez, azt a megelőző szombaton rendes munkaidőre nem lehet beosztani a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak esetében. Ennek megvan a logikája, hiszen mi a készenléti jelleg lényege? Az, hogy valaki hosszabb ideig dolgozhat, akár 24 órát is. Aki viszont így dolgozik, azt nem szabad azzal büntetni, hogy még szombat-vasárnap is munkát végez. Ez analóg azzal, amit mondtunk: a vasárnapi munkavégzést is díjazni kell, hogy a munkáltató számára minél drágább legyen, és csak az dolgozzon, akire feltétlen szükség van.

Az említett törvényi passzussal megkerestük a MÁV-ot azzal, hogy nem jól van ez így, mivel az érintett munkavállalókat nem a törvény szerint díjazzák. Nem tilos beosztani a munkavállalókat, ezt azonban nem rendes munkaidőben, hanem rendkívüli munkavégzés keretében kell megtenni, amit el kell rendelni, majd ki is kell fizetni az érintettek részére.
Figyelmeztettük a MÁV-ot, hogy be fogjuk őket perelni. Mindhiába. Ekkor indult László Gábor és Kurunczi Imre tagtársaink próbapere.
Benyújtottuk a keresetet, és elsőfokon nekünk adott igazat a bíróság. Az ítélet után megkerestük a MÁV vezetőit, és javasoltuk: bármi is legyen a jogerős ítélet, modellezzük előre, mi történik abban az esetben, ha a MÁV vagy a VDSzSz Szolidaritás nyerné meg a pert, és milyen lehetőségek kínálkoznának. Ez egyébként a VÉT-üléseken többször is elhangzott. Mindhiába.

Ezután született meg a jogerős ítélet 2016. február 25-én a Szegedi Törvényszéken. Ezután a munkáltató megvádolta a VDSzSz Szolidaritás vezetését azzal, hogy miért nem szóltunk nekik, ha mi ezt tudtuk?! Két éven át minden alkalommal felhívtuk erre a figyelmüket…

Mindenesetre rendezni kellett a helyzetet. A munkáltatók végül úgy döntöttek, hogy tudomásul veszik az ítéletet, és a törvény által előírt előírt három éves időtartamban, visszamenőlegesen kezelik a helyzetet. Persze, erkölcsileg 2012. július elsejéig, az új Mt. hatályba lépésének idejéig ki kellene kifizetni az elmaradást, de ez jogilag csak három évre visszamenőlegesen követelhető.
Március 7-én a munkáltató tárgyalási szándékkal kereste meg a VDSzSz Szolidaritást. Halasi Zoltán elmondta, hogy a tárgyaláson jelen volt a két humán vezető, akik arról tájékoztatták, hogy átalánydíjas megoldással szeretnék megoldani a helyzetet. Kértük, hogy mutassák be a rendkívüli munkavégzés mértékét száz jegyvizsgáló, pénztáros, forgalmi szolgálattevő, váltókezelő, stb. esetében. Ezt azonban a munkáltatóknak március 11-én délig nem sikerült megtenniük: ezt a határidőt jelölte meg ugyanis számukra a VDSzSz Szolidaritás. Mint Halasi Zoltán fogalmazott:

Péntek déli tizenkettőkor felhívtam mindkettejüket telefonon, és tájékoztattam őket arról, hogy volt egy körkonferenciás elnökségi ülés, és az elnökség úgy döntött, hogy nem támogatható ez az átalánydíjas kifizetés.

Aztán a munkáltatók nekiláttak az egyéni megállapodásokkal kapcsolatos őrületnek. Volt, hogy például a vonaton a főnök hazakísérte a jegyvizsgálót, és ezalatt próbálta meg rábeszélni az aláírásra. Végül március 25-én létrejött az egyezség, ez már történelem.

Halasi Zoltán hangsúlyozta: A sikerhez az is kellett, hogy nagyon sokan ellenálltak, és – helyesen – megtagadták az egyéni megállapodás aláírását. Hiszen a tulajdonos azzal is tisztában volt, hogy több ezer munkavállaló indít keresetet a MÁV, MÁV-Start ellen. Nehezen adható el ugyanis, hogy egy állami vállalat az állam hatalmi ágán (bíróság) hozott ítéletet nem veszi figyelembe, és inkább beperelteti magát több ezer munkavállalóval?! Halasi Zoltán szerint ez nagyon sokat nyomott a latban, és a történtek precedensértékű a munkavállalók, a szakszervezeti tagok és a VDSzSz Szolidaritás számára egyaránt. Mint mondta:

Eredményt csak a tagok tudnak elérni. Ezt kell megérteni. Remélem, hogy ez jó példa volt arra, hogy ha sokan akarják, bármit el lehet érni a munkáltatónál. Komolyan mondom: bármit. Csak ehhez kell az a kritikus tömeg, mint az atombombánál, hogy felrobbanjon.

 

Tartozz közénk, erősíts minket: lépj be Te is a VDSzSz Szolidaritáshoz! Legfontosabb szolgáltatásainkat itt találod! A belépéshez keresd területi irodáinkat, a Tagdíjlevonási nyilatkozatot itt találod.

Szeretnél elsőkézből értesülni a legfrissebb hírekről? Csatlakozz a VDSzSz Szolidaritás facebook-oldalához!