Nálunk minden
a vasutasokról szól!

Bér2016: Február 23-án 14 órakor folytatódik a kollektív munkaügyi vita!


Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnöke a HírTV február 22-i adásában többek között elmondta: a cél nem a sztrájk, hiszen az csak eszköz. Létrejöhet a bérmegállapodás, ha megvalósulnak a vasutas szakszervezetek módosító javaslatai, ez február 23-án 14 óra után derül ki. Nagy esélyt lát arra, hogy 2016-ban olyan megállapodást tudunk kötni, ami semmiképp nem rosszabb a tavalyinál.

Folytatják a vasutas szakszervezetek a tárgyalásokat a MÁV-val, a munkáltató február 22-én megküldte a megállapodás-tervezetet, a sztrájkfenyegetés marad.

Ahogy közeledik a vasutas szakszervezetek által megjelölt munkabeszüntetés időpontja - azaz március első hete - úgy gyorsulnak fel a tárgyalások, ebbe már a tulajdonos képviselője is bekapcsolódott. Jelentős elmozdulás történt a munkáltató 0,5%-os induló ajánlatához képest, Halasi Zoltán szerint a tárgyalásban még vannak tartalékok, hiszen még akadnak pontosításra szoruló tételek: gyakorlatilag bérelemekről van szó, amik bérkifizetéseket tartalmazhatnak. Február 23-án tesznek javaslatot a szakszervezetek, 14 órakor újabb fordulóra kerül sor, ha ekkor nem sikerül megállapodni, Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnöke szerint a sztrájkfenyegetés valóra is válhat.

A 2,75%-os követeléssel a vasutas szakszervezetek felhagytak, pedig nagyon nagy szükség lenne rá, hiszen vannak olyan területek az országban, ahol sokan már külföldön vállalnak munkát. Nehezen pótolható a létszám, fiatal munkavállalók nem nagyon érkeznek a MÁV-hoz, ráadásul nagyon nagy az elvándorlás: a vállalatoknál elfogadható 2% körüli fluktuációval szemben ennek több mint kétszerese van a MÁV-nál. Ezt az elvándorlást kellett volna megállítani. Ha ez most nem is fontos a munkáltatónak, erre évközben úgyis sort kell keríteni, hiszen a hiányszakmákat fel kell tölteni; a munkaerőpiacról nem fog tudni másképp munkavállalókat toborozni - úgy biztos nem, hogy nem fizeti meg őket. Így a 2,75% differenciált bérfejlesztési követeléssel a vasutas szakszervezetek felhagytak, ezt az élet meg fogja oldani.

A többi követeléshez viszont ragaszkodunk, hiszen legalább a tavalyi jövedelmi szintet meg kell őrizni annak érdekében, hogy a vasutas munkavállalók pozíciói ne romoljanak. Ez több elemből tevődik össze, természetesen nem csak alapbér-emelésből, hanem többek között az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-hozzájárulás növeléséből, a KSZ-ben lévő egyéb elemek emeléséből áll, ami szintén jövedelemkiáramlást okoz, de a vállalat megtakarításának munkavállalók részére történő kifizetése is ide tartozik. Ha ezek megvalósulnak, akkor közel jutunk ahhoz, hogy az 5%-os keresetnövekedést sikerüljön elérni 2016-ban a MÁV-Csoportnál. 

Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnöke rávilágított arra, hogy a MÁV-Csoport egyetlen vállalata sem veszteséges, hiszen állami megrendeléseket hajtanak végre: a MÁV annyi vonatot közlekedtet, amennyit az állam megrendel tőle, és ezt a közszolgáltatási szerződésben megállapított díjjal kifizetik számára. A korábbi években az volt a probléma, hogy a megrendelések költségeit az állam rendre nem fizette ki, így a társaság különböző hitelek felvételére kényszerült, ezek kamataival együtt. Az elmúlt években konszolidálták a MÁV-Csoport társaságainak pénzügyi helyzetét, emiatt ma már nem veszteséges a MÁV, sőt, a társaság megtakarításaiból, az eredményeiből fizette ki a munkavállalók részére tavaly évvégén a félhavi jövedelmet - közel 5 milliárd forint értékben évvégi jutalom gyanánt. A megtakarításban számos összetevő szerepet játszott, így például a sok túlmunka, az üzemanyagárak csökkenése, stb. 

Az utóbbi időben a kifizetést tavaly évvégén alkalmazta először a munkáltató, ami persze jó dolog. Annyiban nem értettünk ezzel egyet, hogy a kifizetésnek semmi hatása nem volt az alapkeresetre, így ez a vasutasok bérében nem jelent meg. Ha ez 2016-ban sem valósul meg, akkor gyakorlatilag keresetcsökkenés éri a vasutasokat. Ezért is fontos, hogy a tulajdonos képviselője is bekapcsolódott a tárgyalásokba, hiszen az ilyen jellegű kifizetésekhez szükség van a tulajdonos engedélyére is. 

Régi vita, hogy melyik olcsóbb: egy új munkavállaló felvétele, vagy a túlmunka megfizetése. Hiszen egy új munkavállaló sokkal több költséggel jár, a túlóra talán olcsóbb, de ezzel a hozzáállással a munkáltató feléli a jövőt: a vasutasok egy év alatt két hónappal többet dolgoznak, mint kellene.

Kapcsolódó anyagaink:

Mit jelent 2016-ban egy vasutas sztrájk?
Sokan sérelmezték, hogy „miért csak a duma megy”, és javasolták, hogy „ideje lenne végre tenni is valamit” többek között az idei bérfejlesztés és középtávú megállapodás érdekében. Ez elkerülhetetlennek tűnik, viszont a korrektség jegyében tudnotok kell, mit jelent 2016-ban egy vasutas sztrájk.

A VDSzSz Szolidaritás újfent felhívja a figyelmet az utasítások betartásának előnyeire!
A vasutas sztrájk alternatívájaként honlapunkon többen is felvetettétek a munkalassítás, az utasítás szó szerinti betartásának lehetőségét. Ez tényleg működőképes modell, konkrét eredményeket sikerült már elérni vele. Régóta hangoztatjuk, hogy élni kell ezzel a lehetőséggel, ennek ellenére a gyakorlatban ez nem igazán talált fogadókészségre a munkavállalók körében.

Szeretnél elsőkézből értesülni a legfrissebb hírekről? Csatlakozz a VDSzSz Szolidaritás facebook-oldalához!