Mindeddig jogerős bírósági döntés csak arról született, hogy a vasúti teherfuvarozásban nincs elégséges szolgáltatás, tehát a tehervonatok állhatnak, ezért sztrájk esetén biztosan állni is fog az összes. Ez döntően a forgalmi dolgozókon (főként forgalmi szolgálattevőkön) fog múlni, mint azt korábbi anyagunkban össze is foglaltuk. De vajon mi a helyzet egy "Startos" sztrájkkal?

Egy vasúti személyszállítási sztrájk szempontjából nagyon fontos tanulságokkal szolgál a miskolci tömegközlekedésiek sztrájkja, hiszen sok a közös vonás. A legfontosabb elem, hogy a miskolci tömegközlekedésre és a MÁV-Startra egy és ugyanaz a személyszállítási törvény vonatkozik: ez határozza meg a még elégséges szolgáltatás mértékét a közforgalmú közlekedésben - legyen az közúti vagy vasúti. Ennek próbája zajlik most Miskolcon. Ebből egyelőre annyi látszik, hogy

• például az MTI híre szerint szinte észrevehetetlen a sztrájk
• de még így is beindult a korábbi vasutas munkabeszüntetésekből jól ismert számháború (a munkáltató szerint a munkavállalók 17%-a sztrájkolt)
• a munkáltató minden lehetőséget megragad arra, hogy jogellenessé nyilvánítsa a sztrájkot
• a sztrájkoló munkavállalók biztosítják a még elégséges szolgáltatást (66%-ot), de a munkáltató fenn kívánja tartani a teljes menetrendet,
• tehát a szabályozás miatt amúgysem erős lábakon álló munkabeszüntetés során is szerephez juthatnak a sztrájktörők (a nem sztrájkoló dolgozókkal plusz járatokat indít el a munkáltató)

Megtörténhet, hogy a miskolci példához hasonlóan a MÁV-Start a vasutas sztrájk idején személyzetet vezényel a még elégséges szolgáltatáson felüli járatokra is, arra alapozva, hogy ezeket majd a sztrájktörők viszik el. Ez azonban számára is kockázatos, hiszen a még elégséges szolgáltatáson kívüli vonatokat nem kell közlekedtetni, ezek megállítása azonban veszélyeztetheti, akadályozhatja a még elégséges szolgáltatásba tartozó vonatok közlekedését. Így önmaga veszélyezteti a két nappal a munkabeszüntetés előtt általa meghirdetett menetrendet, ami ezzel összeborulhat.

A közforgalmú személyszállítási sztrájkot közúton és vasúton egyaránt megalázóvá teszi a jellemtelen sztrájktörők Magyarországon szinte törvényszerű felbukkanása, ami például Franciaországban egyenesen elképzelhetetlen lenne, hiszen tapasztalataink alapján ott a "sztrájktörő" fogalmat nem is ismerik. A szigorú szabályozás a sztrájktörőkkel kiegészítve gyakorlatilag végképp nevetség tárgyává tenné a személyszállítási sztrájkot. 

Lehetőség azért körvonalazódik. Mint arról korábban már írtunk, a még elégséges szolgáltatást meghatározó személyszállítási törvény nem tér ki a menetjegy árusítására, ellenőrzésére: nem rendelkezik arról, hogy a "fedélzeti" munkavállalók kötelesek-e jegyet értékesíteni, illetve az utasok menetjegyeit és utazási okmányait ellenőrizni. Illetve arról sem, hogy ki kell-e nyitni az állomásokon a pénztárakat, a pénztárosok kötelesek-e menetjegyet, bérletet árusítani.

Épp ezért a VDSzSz Szolidaritás kérni fogja a bíróságtól annak megállapítását, hogy a tervezett vasutas sztrájk során a menetjegy-értékesítés, illetve -ellenőrzés nem tartozik a még elégséges szolgáltatások körébe, így az érintett munkavállalók (személypénztárosok, jegyvizsgálók és vezető jegyvizsgálók) sztrájkban való részvétele jogszerű. Ezt a kérelmet csak akkor célszerű beadni a bírósághoz, ha a sztrájkfelhívásunkat már kiadtuk.

Ezt követően kérjük arra a Bíróságot, hogy az alábbi kérdésekben állapítsa meg a meghirdetett sztrájk jogszerűségét (részlet a beadvány vázlatából):

i. A Sztrájktörvény szerint annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez – így jelen esetben a kérelmezettnél (azaz a MÁV-Startnál - a szerk.) – csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.
ii. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 39.§-a a munkabeszüntetésben érintett időszak vonatkozásában egyértelműen meghatározza a még elégséges szolgáltatás mértékét. Ennek megfelelően a kérelmező és a kérelmezett között ebben a kérdésben nincs (jog)vita.
iii. Tekintettel azonban arra, hogy a hivatkozott ágazati jogszabály mindenekelőtt csak a nyújtandó közszolgáltatások mértékéről/volumenéről rendelkezik, ezt meghaladóan azok tartalmáról részletes szabályokat nem tartalmaz, kérdéses – munkabeszüntetés esetén – az ahhoz kapcsolódó tevékenységek végzésének szükségessége vagy annak hiánya, továbbá ezek mértéke.
iv. Elsődlegesen kérjük ennek megfelelően, hogy a T. Bíróság állapítsa meg, hogy a menetjegy-értékesítési, illetve -ellenőrzési tevékenység nem tartozik a még elégséges szolgáltatások körébe.
v. Ennek megfelelően kérjük, hogy a T. Bíróság állapítsa meg a sztrájk jogszerűségét azokra az esetekre, melyek során a munkavállalók egy meghatározott csoportja konkrétan a személypénztáros és a (vezető) jegyvizsgáló munkakört betöltő munkavállalók – a még elégséges szolgáltatások körébe nem sorolható –, munkakörükbe tartozó menetjegy- értékesítési, illetve -ellenőrzési tevékenységét a munkabeszüntetés okán megtagadják (a jegyvizsgáló munkakört betöltő munkavállalók esetében a munkakörükbe tartozó forgalmi és egyéb tevékenységüket természetesen a sztrájk alatt is kötelesek ellátni).
vi. A sztrájk jogszerűségére vonatkozó kérelmünk alapját a 2012. évi XLI. törvény 39. § (7) bekezdés rendelkezése adja meg, mely szerint, ha a munkabeszüntetésben résztvevők a még elégséges szolgáltatás nyújtását akadályozzák vagy ellehetetlenítik, a közlekedési szolgáltató a munkabeszüntetés szervezőivel és résztvevőivel szemben kártérítési igénnyel élhet, továbbá jogosult a vele szemben harmadik fél által érvényesített kárigényeket rájuk továbbhárítani. Ennek megfelelően alapvető jogi érdek fűződik annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy a menetjegy értékesítési, illetve –ellenőrzési tevékenység része-e a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény szerinti még elégséges szolgáltatásnak.
vii. Az időközbeni – jellemzően informális – egyeztetések során egyértelművé vált számunkra, hogy a kérelmezett (a MÁV-Start Zrt.) álláspontja szerint a még elégséges szolgáltatás részét képezi a menetjegy értékesítési, illetve –ellenőrzési tevékenység is.

Bízunk benne, hogy a fentiek csak elvi fejtegetések, gyakorlati alkalmazásra egyelőre nem kell sort keríteni, mivel rövid időn belül egyezségre jutunk. 

Kapcsolódó anyagaink:

Mit jelent 2016-ban egy vasutas sztrájk?
Sokan sérelmezték, hogy „miért csak a duma megy”, és javasolták, hogy „ideje lenne végre tenni is valamit” többek között az idei bérfejlesztés és középtávú megállapodás érdekében. Ez elkerülhetetlennek tűnik, viszont a korrektség jegyében tudnotok kell, mit jelent 2016-ban egy vasutas sztrájk.

A VDSzSz Szolidaritás újfent felhívja a figyelmet az utasítások betartásának előnyeire!
A vasutas sztrájk alternatívájaként honlapunkon többen is felvetettétek a munkalassítás, az utasítás szó szerinti betartásának lehetőségét. Ez tényleg működőképes modell, konkrét eredményeket sikerült már elérni vele. Régóta hangoztatjuk, hogy élni kell ezzel a lehetőséggel, ennek ellenére a gyakorlatban ez nem igazán talált fogadókészségre a munkavállalók körében.

Szeretnél elsőkézből értesülni a legfrissebb hírekről? Csatlakozz a VDSzSz Szolidaritás facebook-oldalához!