Nálunk minden
a vasutasokról szól!

Az év legszexibb megállapodása


Mikulás alkalmából 12 dögös csaj pózol csak azért, hogy elmerülj a VDSzSz legszexibb megállapodásának zegzugaiban. Két harisnyakötő között megpróbáljuk kinyomozni a VSZ-nek nem csak a megállapodás létrejöttében, hanem a világ teremtésében betöltött szerepét is. Ugyanakkor cáfolhatatlan bizonyítékunk van arra, hogy a VSZ-tagok többsége nagyon jó fej, akik a közös ügy érdekében nem ódzkodnak még attól sem, hogy egy VDSzSz-es tisztségviselővel együtt szervezzék a cargós sztrájkot. Nyomjuk együtt, közösen.
Egyedül a VDSzSz által október 7-én kezdeményezett kollektív munkaügyi vita követelései teljesültek maradéktalanul; a munkáltató visszavonulót fújt a csoportos létszámleépítéssel kapcsolatban a november 11-én aláírt megállapodásban: korábbi, a munkaügyi központok felé tett bejelentését is visszavonta az RCH.
A VSZ majdnem egy hónappal utánunk - november 4-én - adta be saját, különbejáratú kollektív munkaügyi vitáját, ez azonban nem a létszámcsökkentési intézkedés visszavonására, hanem egy középtávú együttműködési megállapodás megkötésére irányult. Annak ellenére, hogy ezzel kapcsolatban - sajnos - semmi nem történt, a VSZ is lezártnak tekintette az általuk kezdeményezett kollektív munkaügyi vitát. (Kezdeményező levelüket a honlapjukat végigböngészve sem találtuk meg. Kár. Helyette csak ezt tudtuk beszerezni a hálózatról.) Most áttekintjük az előzményeket, a kronológiát.

Cargos fronton még augusztus elején sem köszöntött be a MÁV-nál ilyenkor szokásos uborkaszezon. Akkor még hátrányos munkaszerződés-módosítások és az ún. organizációs projekt borzolta a kedélyeket. Kicsivel később már csak az utóbbi.

Augusztus elején még egymásnak ellentmondó híreket lehetett hallani, amiből mindenki alkatának megfelelően kimazsolázhatta a kedvére valót.

Az optimistább beállítottságú vasutasok erőt meríthettek abból, hogy a jövő évi üzleti terv csak a természetes fogyással számol. A pesszimistábbak – most már tudjuk: egyszersmind realistábbak – ezt azzal kontrázhatták, hogy a területi üzemeltetési központok már úgyis kialakították a jövő évi drasztikus létszámcsökkentés sarokszámait –amit egyébként a Váci úti központ magyarázata szerint merő önszorgalomból tettek.

Eltelt pár hét, és egyre inkább úgy tűnt, hogy a pesszimistább vasutasoknak lett igazuk. Ismét.

Augusztus 25-e környékén ugyanis már olyan híreket lehetett olvasni, miszerint a Cargonál dolgozó munkavállalók kétharmadának, közel kétezer embernek a talpára kötnének útilaput. Ezt az információt hivatalosan sem a cégvezetése, sem a tulajdonos nem erősítette meg.

Kovács Imre, az Rail Cargo Hungaria elnök-vezérigazgatója megkeresésünkre  írt válaszlevelében  konkrétumokról nem számolt be. Kedvezőtlen gazdasági környezetről,nyolc milliárdos veszteségről és az organizációs projekten keresztül hatékonyság-növelésről írt. Ugyanakkor leszögezte: a cég vezetése azonnal megkezdi a konzultációkat a VDSzSz-szel, mihelyt döntésre jutnak arról, miként, milyen eszközökkel lehetséges elérni a pénzügyi egyensúlyt - ezzel biztosítva jelentős számú vasutas foglalkoztatását.

Szintén még a nyár utolsó napjaiban Gaskó István, a VDSzSz Szolidaritás elnöke a tárgyalások azonnali megkezdését kezdeményezte Friedrich Macherhez, a Rail Cargo Austria AG Igazgatóságának elnökéhez írt levelében. Mint jelezte: "soha nem tapasztalt konfliktus kialakulását eredményezheti az a folyamat, aminek következtében több ezer magyar vasutas munkahelye került veszélybe".

Az osztrák tulajdonostól mindeddig nem érkezett válasz, viszont a társ-szakszervezettől igen. "A jelenlegi magyarországi politikai fejlemények miatt véleményünk szerint viszonylag rövid időn belül szükség van egy stratégiai koordinációs megbeszélésre a legmagasabb szinten - írja levelében Wilhelm Haberzettl, aki az osztrák Vida szakszervezet közlekedési szekciójának az elnöke.

Időközben a több mint kétezres létszámleépítésről sajtóhírek alapján kiderült,hogy 800-1000 Cargos munkavállalót - többségében vonat fel- és átvevőket, valamint raktárnokokat - érintene. Ez természetesen ugyanúgy elfogadhatatlan szakszervezetünk számára.

Szeptember 13-án Dr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára egy országgyűlési képviselő Cargoval kapcsolatos kérdésére reagálva a többi közt elmondta:  "A közelmúltban megjelent megállapítások, amelyek az (...) ezer fő elbocsátását is indokolják, megalapozatlanok".

Szakszervezetünk tárgyalódelegációja szeptember 20-án tárgyalt  Bécsben az RCA tulajdonosával.

Ezt követően begyorsultak az események: szeptember 30-án ülésezett a VDSzSz Szolidaritás Cargo társasági választmány. Határozatukban  leszögezték: "Amennyiben szakszervezetünk nem tudja tárgyalásos úton a munkahelyek megőrzését hosszútávra, garanciákkal biztosítani, akkor a sztrájk eszközét használja fel tagjaink és a többi munkavállaló munkahelyeinek megőrzése érdekében."

Egy nappal később, október elsején sajtótájékoztatót  tartottunk, melyben felhívtuk a figyelmet a többi között arra is, hogy a Rail Cargo Hungaria gazdasági támadás áldozata.
A MÁV-Trakció ugyanis 2008 óta összesen 53 százalékkal emelte meg a mozdonyok "bérleti díját" az RCH felé. A teherfuvarozó cég ellehetetlenítésében jelentős szerepet játszik az a jövőre tervezett 1,2 milliárd forintos további többletköltség, amivel a MÁV Zrt. kívánja megemelni szolgáltatásai árát.

A kedélyeket még tovább borzolta, hogy az október 5-i VÉT-ülésen "befutottak" az első konkrét számok a tervezett létszámleépítéssel kapcsolatban. Eszerint jövő év első felében 460 munkahelyet kíván az RCH megszüntetni.

Az ülést követően az RCA két képviselője tárgyalt a reprezentatív szakszervezetekkel, amiből az is kiderült, hogy míg az osztrák anyavállalatnál az elbocsátás mértéke nem éri el a 10 százalékot, addig a magyar oldalon a létszámleépítés mértéke meghaladja a 30 százalékot is.

Mindezek miatt szakszervezetünk kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett  az RCH vezetésénél október 7-én.

Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója Gaskó Istvánhoz, a VDSzSz Szolidaritás elnökéhez október 8-án írt leveléből  kiderült, hogy a MÁV értetlenül áll az RCH-nál bejelentett létszámcsökkentés ténye előtt. Szarvas Ferenc így fogalmaz: "őszinte aggodalommal tölt el a Rail Cargo Hungaria Zrt. által kilátásba helyezett tömeges elbocsátások híre". Az elnök-vezérigazgató jelezte, hogy a MÁV Zrt. vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy a közelmúltban felmerült problémákat az érintett felek a tárgyalások során sikeresen rendezni tudják. Ugyanakkor bízik abban, hogy az ennek nyomán megszülető megállapodás hosszú távra, minden fél számára kielégítő módon biztosítja majd a MÁV Zrt. és az RCH közötti együttműködést, egyben okafogyottá teszi az RCH által kilátásba helyezett tömeges elbocsátásokat.

Határozatot fogadott el a VDSzSz Szolidaritás Országos Választmánya október 11-én, amelyben támogatta a VDSzSz Szolidaritás Cargo Társasági Szervezet választmány 2010. szeptember 30-án hozott határozatát. Az Országos Választmány érdemi tárgyalásra szólította fel a Rail Cargo Hungaria Zrt. vezetését. Az OV leszögezte: ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, Cargos tagtársaink maguk mögött tudhatják a VDSzSz Szolidaritás teljes tagságának támogatását.

A Rail Cargo Hungaria Zrt. hivatalosan is bejelentette  a 460 munkavállalót érintő csoportos létszámcsökkentést a Központi Üzemi Tanács október 12-i ülésén. A munkáltató által átadott anyagból kiderül, hogy egyes területi üzemeltetési központok (TÜK) létszámából hány munkavállalót kíván elbocsátani az RCH.
A munkáltató a tervezett csoportos létszámleépítésről már tájékoztatta a regionális munkaügyi központokat is. Ezzel legalább két dolgot biztosan megszegett az ÖBB-konszern. Friedrich Macher, az RCA Igazgatótanácsának elnöke korábban azt ígérte, hogy a tárgyalások ideje alatt nem tesznek semmilyen bejelentést a létszámleépítéssel kapcsolatban.
Másrészt, az RCH jogszerűtlenül járt el, mivel a törvény értelmében a kollektív munkaügyi vita első hét napja során tartózkodni kell mindentől, ami az egyezetést veszélyezteti, ehhez képest tett így a cég vezetése.
Szakszervezetünk továbbra is elfogadhatatlannak tartja a leépítést, és minden fórumon hangsúlyoztuk: egyetlen tagunkat sem érintheti az elbocsátás.

Nemhogy visszavonta volna a 460 munkavállaló kirúgását előkészítő intézkedését, hanem további 150 vasutas csoportos létszámleépítését jelezte  a Rail Cargo Hungaria Zrt. vezetése október 15-én.
Elbocsátásukra a munkáltató tervei szerint szintén jövő év első félévében kerülne sor.

A MÁV Cargo 102,5 milliárdos privatizációs bevételéből egy fillér nem maradt, a többi között ezért is nevezte hibásnak a MÁV leányvállalat eladását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára október 18-án a Parlamentben.
Dr. Fónagy János elmondta: a közlekedési tárca megkezdte a "beszélgetéseket" az RCA-val annak érdekében, hogy "az osztrák vasút a belső bajainak minden következményét ne a magyar munkavállalók nyakába zúdítsa". Fónagy köztes megoldásban reménykedik, de elismerte, hogy nincs "jogi ráhatásuk az ügyre".

Eredménytelenek a kollektív munkaügyi vita eddigi fordulói, az október 21-i Cargós VÉT-ülés sem hozta meg az áttörést: a munkáltató egy kétéves együttműködési megállapodásról kívánt volna tárgyalni. Bejelentettük: a tervezetről mindaddig nem tárgyalunk, amíg a létszámleépítés kérdését nem rendeztük tagjaink szempontjából megnyugtató módon.

Munkavállalói fórumot szervezett a VDSzSz Szolidaritás Debreceni Területi Szervezete október 26-án. Ezen a többi közt kiderült, hogy a záhonyi és a szegedi központoknál a legdurvább a helyzet, innen küldené el az RCH az országos keretszám felét. Barna István, a Debreceni Területi Szervezet vezető ügyvivője szerint a munkabeszüntetés az év elején már bevált: "tagjainkat ki tudtuk venni a csoportos létszámleépítésből, minden tagot meg tudtunk menteni". Akkor összesen mintegy 200 munkavállaló elbocsátásáról volt szó.
Most csak első körben 460-ról van szó, de nagyon úgy tűnik, hogy kétezer ember elbocsátásáig nem áll meg a munkáltató. Minden elküldött cargós két pályavasúti embert ránthat magával a munkanélküliségbe.

Nem a háromezer munkavállaló foglalkoztatása miatt lett veszteséges az RCH - hangsúlyozta  Mózes Tibor, szakszervezetünk Cargo társasági szervezetének vezető ügyvivője a debreceni fórumon.
A 460 munkavállaló elbocsátása csupán 1 milliárd forinttal csökkentené a bérköltséget, más vasútvállalatok vezetői szerint ennyiért nem kéne ilyen konfliktust bevállalnia az RCH-nak.
Összehasonlításképpen, a Dunaferr mintegy másfél milliárd forinttal tartozik a teherszállító cégnek, és ez csak egy tétel a hosszú listáról.

Ha lesz sztrájk az RCH-nál – márpedig kell, hogy legyen – akkor abban minden VDSzSz-tagnak részt kell vennie. Különben nem megy. Erről is beszélt Bárány Balázs, a VDSzSz Szolidaritás érdekvédelmi alelnöke a debreceni munkavállalói fórumon.

Mint mondta: ha a munkáltató azt tapasztalja, hogy egy szolgálati helyen csak 10-20 százalék sztrájkol, és a vonatok el tudnak menni, akkor kegyetlenebb lesz, mint most.

Ezúttal ugyanis nem pár száz ember elbocsátásáról van szó, mint januárban, hanem egy stratégia megdöntéséről. Ennek egyik eleme, hogy kétezer ember eltakarodjon a Cargótól. Épp ezért lesz sokkal nehezebb eredményt elérni, mint januárban, és hosszabb küzdelemre kell felkészülni.

Bárány Balázs beszélt a munkáltató elaljasulásáról és a szószegés nemzetközivé válásáról is. Arról, hogy amikor Friedrich Macher, az RCA elnöke nem tartotta be a szavát, és ígérete ellenére az RCH mégis bejelentette a létszámleépítést, mi is bejelentettük: ne számítson semmi jóra, mert a VDSzSz sztrájkot fog hirdetni.

"Nem tudjuk, hányan vesznek benne részt, és meddig fog tartani. Ez csak a tagjainkon, illetve a többi munkavállalón múlik; azon, hogy meddig tudnak kitartani. De megkeserítjük a munkáltató életét, minden egyes emberért meg fognak szenvedni, akit kidobnak".

Továbbra sem sikerült dűlőre jutni a tulajdonossal az október 27-i konzultáción. Kezdeményeztük, hogy a MÁV-Start vegyen át cargósokat, de csak akkor tárgyalunk erről, ha előbb az RCH visszavonja létszámleépítési intézkedéseit. 
Friedrich Macher, az RCA Igazgatóságának elnöke megtagadta az RCH Központi Üzemi Tanács ülésén hivatalosan bejelentett létszámleépítési intézkedések visszavonását.

Az október 28-i Cargós VÉT-en az RCH vezetése a létszámleépítést nem vonta vissza, viszont bejelentette: a november első hetére ütemezett területi konzultációk két héttel későbbre csúsznak. A munkáltató a létszámleépítést nem vonta vissza, viszont a november első hetére ütemezett területi szintű konzultációk két héttel később kezdődnek.
A VDSzSz kamerájának mikrofonjába behallatszott a munkáltató egyik reagálása, amiben az RCH elismerte, hogy nincs felhatalmazása a tárgyalásra, és utasítják őket. Masa Beáta, az RCH humánpolitikai igazgatója ugyanis ezt nyilatkozta: "Csak annyit szeretnék visszareagálni, hogy a tárgyalódelegáció nincsen felhatalmazva arra, hogy visszavonja csoportos létszámleépítési szándékának a bejelentését, legközelebb november 4-én kettővel, hárommal magasabb eszkalációs szinten lévő vezetőknél próbáljátok meg, ők utasítanak bennünket".

Az osztrák tulajdonos képviselője a kétezres létszámleépítésből több mint 1000 munkavállaló elbocsátását erősítette meg. Friedrich Macher
nem vonta vissza a magyar leányvállalatánál korábban bejelentett csoportos létszámleépítést a november 4-i konzultáción. Ehelyett a Rail Cargo Austria Igazgatóságának elnöke újabb elbocsátások tényét erősítette meg: az eddigi 610 munkahely megszüntetése helyett már összesen 929 fizikai és 80 szellemi munkakörben dolgozótól válna meg az RCH jövőre.
Volt viszont újabb munkáltatói meghátrálás. Az RCH elnök-vezérigazgatója megígérte: amíg központi szinten van esély a megállapodásra, addig nem kezdődnek meg a területeken a csoportos létszámleépítési konzultációk.

Felfüggesztették  tagságukat a Rail Cargo Hungaria Zrt-nél működő Központi Üzemi Tanács VDSzSz-es tagjai november 3-án. Bekk István, Klusóczkiné Farkas Tímea, Mikó Mihály és Lévai Zsolt, a KÜT társelnöke azért döntött így, mert a Munka törvénykönyve értelmében üzemi tanácstag nem szervezhet sztrájkot. A Központi Üzemi Tanács VDSzSz-es tagjai eddig is kritikusak voltak a munkáltató által bejelentett csoportos létszámleépítéssel kapcsolatban.

Gaskó István, szakszervezetünk elnöke az ÖBB-konszern vezetőjéhez, Christian Kernhez írt november 8-i levelében tárgyszerű tájékoztatást kér a tulajdonostól, valamint leszögezi: követeljük, hogy az RCH vonja vissza csoportos létszámleépítési szándékát.
A VDSzSz csak akkor hajlandó az érintettek további sorsát rendező kérdésekről tárgyalni és megállapodni, amennyiben a tárgyalások során megbizonyosodhat arról, hogy adott munkahelyek fenntartása a cégnek valóban nem érdeke. Ebben az esetben viszont az RCH-nak forrást kell biztosítania arra, hogy a munkahelyüktől megválni kényszerülő munkavállalók akár az RCH-n belül, akár más munkáltatónál legalább hasonló megélhetési színvonalat biztosító ajánlatot kapjanak.

November 11-én létrejött  a megállapodás  az RCH és a VDSzSz Szolidaritás vezetése között. Egy nappal később, a sztrájk tervezett napján a Központi Üzemi Tanács ismét teljes létszámmal működik.

Értékelést tart a VDSzSz Szolidaritás CARGO november 23-i társasági választmányán, ahol a tisztségviselők ellenszavazat nélkül elfogadják a megállapodást. Ezen az ülésen Mózes Tibor, a társasági szervezet vezető ügyvivője arra figyelmeztetett, hogy a Cargós konfliktusnak még távolról sincs vége, és senki nem dőlhet hátra. Egyrészt azért, mert a megállapodásból fakadnak további feladatok, másrészt meg azért, mert a tulajdonos tavasszal újrakezdi az egész leépítésesdit.
Addig kellene az RCH-tól a MÁV Csoporthoz tartozó vasútvállalatokhoz átmenniük mindazoknak, akik úgy látják, hogy környékükön kevés a forgalom, vagy rövidesen számítástechnikai fejlesztés várható. A VDSzSz Szolidaritás azonban mindig ott lesz, és segít.

A legveszélyeztetettebbeknek érdemes komolyan elgondolkozniuk, nehogy a MÁV Csoport cégei az utcáról töltsék fel a megüresedett állásokat. Ugyanis vannak ilyenek.

A MÁV-Starthoz akár több százan is átvándorolhatnának az RCH-tól, és nem csak jegyvizsgálónak. Mindezt persze úgy, hogy ne járjanak rosszabbul.

Annak az elszámolási előadónak, aki például önszántából átmenne a MÁV-Starthoz számadó pénztárosnak, elég lenne különbözeti vizsgát tennie, és nem kellene a több mint 300 órás tanfolyamot elvégeznie. Ráadásul, felmondása esetén is megkapná a Munka törvénykönyve és a Kollektív Szerződés szerint őt megillető juttatásokat.

A személyszállító cég jelenleg közel 100 személypénztárost, és több mint 120 jegyvizsgálót keres. A megállapodás keretében a területi üzemeltetési központvezetőkhöz már megérkezett a betöltendő munkakörök felsorolását tartalmazó lista, amit a vasútvállalatok minden hónapban megküldenek az RCH részére.

Ugyanezen az ülésen egyenesen történelminek nevezte Bárány Balázs, a VDSzSz Szolidaritás alelnöke a Rail Cargo Hungariánál megkötött megállapodást. Első alkalommal sikerült ugyanis teljes meghátrálásra kényszeríteni a munkáltatót; a csoportos létszámleépítést visszavonták. Mint mondta: a gyarmatlakókkal nem lehet mindent megcsinálni, az RCA nem számított ilyen reakcióra. Az RCH menedzsmentje pedig elszégyellheti magát, mivel az osztrák anyavállalat sokkal többet tett azért, hogy a konfliktus egyezséggel záruljon.

Csalódás volt, hogy az RCH így kezeli a munkatársait, ugyanis könnyen odadobott volna akár kétezer embert is koncnak. A megállapodásból ki kell hozni a legtöbbet, ez viszont a tisztségviselők felelőssége, akik vita, kétkedés esetén inkább halasszák el a tárgyalást, de aláírás előtt mindenképpen konzultáljanak szakszervezetünk témában jártas szakértőivel.

A tárgyalások során mindenesetre sok dolgot megvilágítottunk az RCA menedzsmentje számára, sajnos, úgy tűnt, sok újat is mondtunk. Ebből viszont az következik, hogy meglehetősen diszharmonikus a viszony anya és lánya között. És ez nem jó, ugyanis a vasutasok isszák meg a levét.

Bárány Balázs leszögezte: ha a munkáltató és az osztrák tulajdonos nem számított volna a sztrájkra, akkor nem tudtunk volna megállapodni. De jobb is, hogy nem került sor a munkabeszüntetésre, mert egy sztrájk előtti megállapodás mindig sokkal többet hoz a konyhára, mint egy sztrájk alatti, vagy éppen azután megkötött egyezség. Ezek ugyanis vagy egyáltalában nem jönnek létre, vagy ha meg is születnek, meglehetősen kétséges a tartalmuk. Hiszen akkor már mindkét fél tisztában van a másik erejével.

Kellemetlen volt a tárgyalás a többi szakszervezettel: míg az általunk kezdeményezett kollektív munkaügyi vita vitás ügyei rendeződtek, a VSZ által pár hét csúszással elindított kollektív munkaügyi vita keretében megfogalmazott követelésekkel "gyakorlatilag semmi nem történt, de azért ők is mindent visszavontak. Nézzétek meg, mit kértek, és abból mi valósult meg. Olvasni mindenki tud" – fűzte hozzá Bárány Balázs.

A szolgálati helyeken az a hír terjed, hogy a megállapodás létrejötte attól függött, hogyan áll hozzá a VSZ a dolgokhoz. Mi az alapja ennek? - kérdezte egyik tisztségviselőnk. A VDSzSz Szolidaritás alelnöke szerint a kétkedőknek elég megmutatni a megállapodást: ha abban találnak egy olyan mondatot, ami a VSZ által kezdeményezett kollektív munkaügyi vita követelései között szerepelt, akkor a felfedezőt joggal megilleti egy üveg sör.

Bekk István szerint is nagyon jó a megállapodás. Szerinte közös testben, együtt léptünk a tárgyalások alatt. És amikor szervezetten, egységesen lépünk fel, azzal nem tudnak mit kezdeni. Arra is figyelmeztette a választmányt, hogy a bevállalós kollégáknak ne engedjük el a kezét. Szerinte nem csak a megállapodás nagyon jó, hanem az is, amikor egy VSZ-es segít.

Mint mondta: "Az a csoda is megtörtént, hogy egy VSZ-es kolléga velem együtt szervezte a sztrájkot, és ott fűzte az embereket, azt mondta, ha én beállok, akkor te is, és akkor nyomjuk együtt, közösen". És ez jó dolog.