Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterhez, Hegyi Zsolt MÁV-csoport vezérigazgatójához és Kövesdi Szilárd István GySEV Zrt. vezérigazgatójához fordult Mózes Tibor, a VDSzSz Szolidaritás ügyvezető alelnöke azzal a kezdeményezéssel, hogy kezdődjön el a MÁV-csoport és a GySEV Zrt. szolgálati helyeinek klimatikus körülményeit érzékelhetően javító fejlesztéssorozat, három, egymástól eltérő munkavállalói kör igényeire szabva:

A végrehajtó szolgálatban dolgozó kollégáink esetében a legsürgetőbb az intézkedés, hiszen ők szolgálatuk teljes időtartama alatt nem hagyhatják el posztjukat, gyakran egyedül, megszakítás nélkül, 30 Celsius fok fölé hevülő szolgálati helyiségekben végeznek felelősségteljes munkát.
Hasonlóan sürgető az intézkedés a munkakörük folytán többségében szabad környezetben tevékenykedő munkavállalók és az utazói munkakörök tartózkodó- és pihenőhelyiségei esetében is.
A fenti munkakörök tekintetében ezért a klímaberendezések mielőbbi telepítését, valamint az ehhez szükséges elektromos hálózati kapacitás felújítását és bővítését tartjuk elsődleges és halaszthatatlan feladatnak – hatékonyabb munkaszervezési intézkedések mellett.
A 30 fok fölötti hőmérsékletre hevülő irodai környezetben dolgozó munkavállalók érdekében az épületek hőszigetelésének javítását, megfelelő árnyékolástechnika kialakítását és klímaberendezések telepítését szintén kezdeményeztük.

A HungaroMet adatai szerint 2026. július 30. óta gyakorlatilag folyamatosan másod- vagy harmadfokú hőségriasztás van érvényben, tartósan 35–40 fok közötti csúcshőmérséklettel. A hosszú távú adatok is egyértelmű, számokban is mérhető felmelegedést mutatnak: a KSH nyilvántartása szerint az 1971–2000 közötti időszakban Magyarországon évente átlagosan 17 hőségnapot (30 Celsius fok fölötti csúcshőmérsékletű napot) regisztráltak, ehhez képest 2018-ban már 59 ilyen nap volt – a valaha mért legtöbb. Az idei nyár a sorozatos hőmérsékleti rekordokkal és az elhúzódó hőségriasztásokkal ezt a magas szintet is túlszárnyalja.

Ezek a számok azt jelentik, hogy a szolgálati helyeken dolgozó kollégáink ma már a korábbi évtizedek többszörösét is meghaladó gyakorisággal szembesülnek szélsőséges hőterheléssel a klimatizálás nélküli szolgálati helyeken.

Ez nem csupán komfortkérdés, hanem közvetlen biztonsági kockázat.

Az EU-OSHA megállapítása szerint a tartós hőség rontja a koncentráció-készséget, lassítja a reakcióidőt, és fokozza a fáradtságérzetet, ez pedig figyelmetlenséghez, rossz döntéshez és balesethez vezethet: kutatási adatok szerint a munkahelyi balesetek kockázata hőhullám idején mintegy 17,4 százalékkal emelkedik. Ez fokozottan érinti a folyamatos figyelmet és a gyors döntést igénylő vasúti munkaköröket, ahol egyetlen figyelmetlenség közlekedésbiztonsági következményekkel járhat. A klimatizálatlan munkakörnyezet tehát nemcsak a kollégák egészségét, hanem a vasúti közlekedés biztonságát is közvetlenül veszélyezteti.

Első lépésként kezdeményezzük, hogy a munkáltató bocsásson rendelkezésünkre egy kimutatást arról, mely szolgálati helyek rendelkeznek jelenleg nyilvántartása szerint klímaberendezéssel, és melyeken nincs — enélkül sem a probléma súlyossága, sem a fejlesztés üteme nem mérhető fel megalapozottan.

Javasoljuk, hogy ezt követően közösen dolgozzunk ki egy rövid határidejű, ütemezett akciótervet, amely rögzíti levelünk első bekezdésében jelzett intézkedések sorrendjét és határidejét szolgálati helyenként, figyelembe véve az elektromos hálózat teherbírását, hiszen sok helyen a klímaberendezések üzembe helyezésének feltétele az elavult villamoshálózat felújítása.

Természetesen továbbgondolásra, fejlesztésre érdemes a hőségriadók alkalmával kiadott munkáltatói intézkedések (bár végrehajtásuk során egyes régiókban/szervezeti egységeknél sajnos kifejezetten rossz tapasztalattal „gazdagodtunk”), Javasoljuk továbbá, hogy a hőségriadók alatti védekezési és foglalkoztatási intézkedések átfogóan, összefogottan jelenjenek meg egyetlen dokumentumban, például a Munkavédelmi Szabályzat – már ilyen címen létező – függelékében.