Dr. Borsik János 1946 június 22.-én született Szentmártonkátán. Vasúti pályafutását 1963-ban villamosmozdony-lakatosként kezdte a MÁV Északi Járműjavítóban. A mozdonyvezetői képzés sikeres elvégzése után 1968-1972 között mozdonyvezetőként, majd mozdonyirányítóként, végül balesetvizsgálóként dolgozott az „Hámán Kató” (Északi) Vontatási Főnökségen, és a Budapesti Igazgatóságon.

1986-tól kapcsolódott be a „hivatalos” érdekképviseleti munkába, a Vasutasok Szakszervezetében. 1990-től – a megalakulástól kezdődően – a Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvezető alelnöke. A szakszervezet egyik szervezője, alapító tagja volt. 2000-től az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, korábban társelnöke. A felelőségteljes munkája közben is folyamatosan képezte magát, jogi diplomát 1985-ben szerzett. Dolgozott az Országos érdekegyeztető Tanács tagjaként, döntően munkajogi, kollektív szerződési és bérügyi tárgyalásokat folytatott, vezetett. Elévülhetetlen érdemeket szerzett az országos, valamint a MÁV vállalati érdekegyeztetés keretében elért munkavállalói eredmények kiharcolásában. PHARE program keretében részt vett e tárgyú kutatási tevékenységben is. Kiemelkedő kommunikációs felkészültsége, képessége révén országosan elismert szakszervezeti vezetővé vált.

Szervezőként, alapítóként részese volt a Vasutas Nyugdíjpénztár létrehozásának, annak Ellenőrző Bizottságának elnökeként is dolgozott. Tagja volt a Gazdasági és Szociális Tanácsnak is.

2010-ben elsőként részesült a "Mozdonyvezetőkért Emlékérem" elismerésben.

Nyugdíjba vonulása után is aktív kapcsolatot tartott a Mozdonyvezetők Szakszervezete tagjaival, tisztségviselőivel. A mozdonyvezetők közössége megrendülve búcsúzik tőle, nyugodjék békében!