TEB-es aktualitások, teendők 2024-re
Egy érdekvédelmi szervezet feladatai soha nem érnek véget. Érdemes tovább tárgyalni akkor is, ha nem egyezünk meg, illetve nem zárunk le egy-egy témakört az egyeztetések során. Persze, vannak olyan esetek, amiben belátható időn belül nem látjuk (feltételezzük) a közös álláspont kialakulását.
Decemberben két alkalommal foglalkozott a vasúti érdekegyeztetés a legmagasabb szinten (VÉT) a TEB szakterülettel, ennek ellenére kiemelkedő eredményekről kevésbé lehet beszámolni. Bár már önmagában az is eredmény, ha a MÁV Zrt. felsővezetése szakterületünkkel foglalkozik.
A VDSzSz Szolidaritás több mint tíz témában javasolt, illetve adott be a TEB szakterület foglalkoztatását jobbító Kollektív Szerződés-módosító, illetve egyéb javaslatokat.
A kritikus témák
Még a 2020. év végi tárgyalások alkalmával született megállapodás a szabadság időtartamára járó távolléti díj számítása során a készenlét díjazásának részleges beszámításáról. A 2021. márciusi KSz-módosításban is testet öltő megállapodás tartalmazza, hogy a tapasztalatokat értékelve folytatják a felek a munkát ebben a témakörben.
Mózes Tibor, a VDSzSz Szolidaritás alelnöke Kovács Tamástól, a MÁV Zrt. humánerőforrás gazdálkodási igazgatójától 2022. februárjában kért adatokat a tapasztalatok értékeléséhez, melyre az alábbi válasz érkezett:
"a KSZ módosítás eredményében 3 837 fő volt érintett, a kifizetett többlet több mint 142,1 millió Ft volt (...)"
Ismeretes: A KSz 61. § a) pontjának 2021. márciusi módosítása ugyanis többek között tartalmazza:
Amennyiben a munkavállaló rendelkezik a távollét időtartamára vonatkozó munkaidő-beosztással, a munkavállalót egy órára járó távolléti díjként megilleti az egy órára járó alapbére [KSz 24.§ 4. pont], továbbá ha a munkavégzés alóli mentesülés idejére az irányadó munkaidő-beosztása alapján
(...) ha műszakpótlékra nem lett volna jogosult, de a tárgyévben 500 óra készenlétet látott el, akkor ezt követően bérpótlék címén megilleti az egy órára számított alapbérének 10%-a.
Ahogy azt már korábbian is jeleztük, a fenti bekezdésben olvasható 500 órát kiindulópontnak tekintjük, mértékét természetesen tovább kívánjuk csökkenteni! Ennek jegyében tett erőfeszítéseink azonban egyelőre zátonyra futottak, hiszen a készenlét díjazásának emelését, a távolléti díjba történő beszámításának továbbfejlesztését (értsd jól: kevesebb óraszámban adott készenléti óraszám is díjazva legyen a távolléti díj számításakor) jelenleg mereven elutasítja a munkáltató, egészen másfajta kompenzáció, illetve rendelkezésre állás kialakításában gondolkodnak.
Természetesen a munkavállalói érdekképviseletek nem akadályozzák tagjaink alacsonyabb óraszámban (vagy másként) történő készenlétezését, de az átalakítás nem okozhat keresetveszteséget kollegáinknak.
Nagyon más szemszögből közelíti a munkáltatói és a munkavállalói oldal a 2020-ben született hároméves megállapodásban rögzített „Távközlő, Erősáramú és Biztosítóberendezési szakmai területet”, továbbá a mérnöki végzettséget igénylő munkaköröket érintő „életpályamodell” kialakítására vonatkozó munkáltatói kötelezettségvállalást. 2023. első feléig a munkáltató több esetben is rákérdezett, hogy mire gondolunk életpályamodell alatt, át is adtuk (többször) a javaslatainkat annak érdekében, hogy teljesítményalapú, kiszámítható karrierrendszer kialakítására kerüljön sor, ami az érintett munkavállalók folyamatos fejlődését, előrejutásának lehetőségét biztosítja a munkába állástól a pályafutás lezárulásáig. A decemberi tárgyalásokon kissé megváltozott a munkáltató álláspontja: a 2018-ben indult, azóta lezárt, de be nem vezetett munkaköri struktúra (értékelés) szerintük fedi az életpályamodell elvárásait. Szerintünk nem.
A biztosítóberendezési lakatos és a biztosítóberendezési műszerész munkakörökben foglalkoztatott kollegáink egymást folyamatosan - díjazás nélkül - helyettesítik annak ellenére, hogy munkatevékenységeik – munkaköri leírásaik alapján – teljesen elkülöníthetőek. Természetesen teljesen elfogadhatatlan gyakorlat számunkra, hogy ilyen esetben a munkáltató nem fizet díjazást az érintett munkavállalóknak - és ezt számos alkalommal jeleztük is a munkáltató felé.
A technológiai létszámmal kapcsolatban december 18-án Steininger Zsolt vezérigazgató-helyettes kifejtette, hogy a TEB szakterületen a létszámtervezés nem a technológiai létszám alapján történik.
Értékeljük az őszinteséget.
Vannak ugyanakkor olyan témaköreink is, amiben nincs nagy különbség a munkáltatói és a szakszervezeti oldal álláspontja között:
Majdnem egyetértünk a korlátozás nélkül elrendelhető rendkívüli munkavégzés (KSz 35.§) korlátozásában, a vasúti alaptevékenységgel kapcsolatos egyes munkakörökre egészségileg alkalmatlanná vált munkavállalók eljárásrendjének (KSz 46.§) TEB-es munkakörökre történő kiterjesztésében, a szakmát érintő forgalmi vizsgakövetelmények drasztikus csökkentésében, a nagy szaktudást és gyakorlatot igénylő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók (spec. bizt.ber, illetve villamos műkezelő és alállomáskezelő) magasabb szintű anyagi megbecsülésében.
Az elektrikus (van, ahol diszpécser) munkakörűek 40%-os műszakpótlékának általánossá tétele nem elfogadható a munkáltató számára, de az alapbéresítés kérdésében nyitott.
A VDSzSz Szolidarítás által javasolt, az új dolgozók szakmai felkészülését elősegítő mentori rendszer ügyében állítólag nyitott kapukat döngetünk, elvileg a rendszer működik, várjuk a tájékoztatást!
Bodon Gábor, TEB tagozatvezető