Nálunk minden
a vasutasokról szól!

A MÁV legfeljebb 2030-ig uralhatja még a vasúti személyszállítást


Bár a távolsági buszközlekedés piacát már liberalizálta a magyar állam, a vasút esetében ezt 2018 óta folyamatosan halasztják.

A felzárkóztatás mellett az infrastruktúra fejlesztése kiemelt terület a kohéziós támogatások befektetésénél. Uniós szakértők ezzel kapcsolatban elmondták, a fókuszban a közlekedés károsanyag-kibocsátásának csökkentése áll, így kifejezetten nagy figyelmet kapnak a vasúti hálózatok.

A közlekedési infrastruktúrához tartozó transzeurópai hálózatok (TEN-T) fejlesztése a 2014–2020-as után a következő, 2021–2027-es költségvetési ciklusban is kiemelt szerepet kap. Ennek lényege, hogy az EU különböző régiói közvetlen összeköttetésben álljanak egymással autópályák, valamint vasútvonalak révén.

A Kohéziós Alap a 2014–2020-as időszakban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz révén – 11,3 milliárd euróval – támogatta az európai hozzáadott értékkel rendelkező közlekedési infrastrukturális projekteket, azonban a szakértők kiemelték, ezúttal más logika alapján fog működni az elosztás.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – amely az európai kohéziós politika egyik fő pénzügyi eszköze – ugyanis előírja, hogy a felzárkózó településeken megvalósuló nagy infrastrukturális projektek ezúttal kiemelt figyelmet kapnak. A területi felzárkóztatás része az úthálózat, valamint a tömegközlekedés fejlesztése.

Uniós szakértők felhívták rá a figyelmet, hogy bár a távolsági buszközlekedés piacát már liberalizálta a magyar állam, a vasút esetében ezt 2018 óta folyamatosan halasztják. Teszik ezt dacára annak, hogy elfogadott uniós előírás van arra, hogy a tömegközlekedési piacot liberalizálni kell minden tagállamban, azaz az állami vállalatok, mint a Volánbusz vagy a MÁV, nem rendelkezhetnek többé monopóliummal a személyszállítás terén.

A határidőt jelen állás szerint 2030-ig tolták ki.

Ez alól kivételt képez a Budapest–Hegyeshalom vasútvonal, ahol a cseh magánvállalat, a RegioJet is jelen van elsősorban a Budapestet, Bécset és Prágát összekötő járataival. A vasúti személyszállítás piacának liberalizációja viszont a régióban nemcsak Csehországban, hanem Romániában is megtörtént.

Már Romániában is megtörtént a vasúti személyszállítás liberalizációja

Bár a vasúti infrastruktúra üzemeltetését továbbra is a román állami vasúttársaság, a CFR végzi, és még mindig ő a legjelentősebb szereplő a piacon, azonban a rövidebb, gyakran elhanyagolt vonalakon már egyre több magánvállalat üzemeltet járatokat.

Ezek a cégek használt, de jó minőségű vonatokat vásárolnak Nyugat-Európából, majd egy-egy konkrét vonalra specializálódnak. Többek között a Bukarest-Otopeni repülőtérre is utazhatunk már magánvállalat járatával a bukaresti Északi pályaudvarról mindössze öt lejért (kb. 420 forint).

Ez több, a CFR által korábban elhanyagolt vonalat élénkített fel, ezáltal pedig a munkaerő és a népesség mobilizációját is megtámogatta bizonyos régiókban.

A szakértők elmondták azt is, hogy 2030-ra meg kell felelni egy konkrét követelményrendszernek is, amelyet a 2016/797-es EU-s előírások rögzítenek Egy átjárható uniós vasúti rendszerről címmel. Ennek főbb pontjait átláthatósági, műszaki és kommunikációs irányvonalak jelentik, emellett az is kritérium, hogy a vonatok óránként 160 kilométeres sebességgel tudjanak közlekedni.

Faragó István, index.hu