Nálunk minden
a vasutasokról szól!

Munkavédelem: Hatékonyabbá kell tenni a kapcsolatot a VDSzSz Szolidaritás és a munkavédelmi képviselőink között!


Június 7-én munkavédelmi képviselőink egy részével megbeszélésre került sor annak érdekében, hogy minél szorosabb együttműködés alakuljon ki szakszervezetünk és a VDSzSz Szolidaritás színeiben megválasztott munkavédelmi képviselők között, a cél, hogy tagságunk munkakörülményei számottevően javuljanak.

Bodon Gábor bevezetőjében elmondta, hogy átveszi a nyugdíjba vonuló Oroszi Rudolf munkavédelmi szakértő feladatait. Dióhéjban önmagáról elmondta, hogy vasutas pályafutása után (Gábor a VDSzSz Szolidaritás TEB tagozatát is vezeti) a hatóságnál a szakszervezeti bejelentéseket vizsgálta országos szinten, ezt követően egy építővállalatnál vasutas beruházásokat tartotta karban, majd 2018-ban jött újra vissza a MÁV-hoz. 

Ti vagytok a fixa ideám, a munkavédelmi képviselők!

Felidézte, hogy álláspontunk szerint hatékonyabban, jobban is összedolgozhatna a VDSzSz Szolidaritás az általa a KMvB-be delegált munkavédelmi képviselőkkel. A munkavédelmi képviselő és a munkáltató kapcsolata eltér a szakszervezeti tisztségviselő és a jogkörgyakorló nexusától, hiszen ez utóbbi gyakran konfliktusokkal terhelt viszony. Hangsúlyozta, hogy a munkavédelmi tevékenységet erősíteni kell annak érdekében, hogy a tagság munkakörülményei érezhetően javuljanak, illetve a munkáltatók vonják be a munkavédelmi képviselőinket olyan feladatokba, amibe amúgy jogszabály szerint szükséges is lenne őket bevonni. Példaként említette a munkabalesetek illetve a foglalkozási megbetegedések vizsgálatát, és a kockázatértékelésekben való aktív részvételüket is.

Mint mondta, miközben az üzemi tanács hatásköre csökken, addig a munkavédelmi képviselők jogköre bővül, így egyre több munkavédelmi képviselőt kell választani a munkavédelmi törvény 2016. évi módosítása óta. A munkavédelmi képviselőkkel közösen "csomó dologba bele lehetne szólni", persze, amit helyben nem sikerül megoldani, azt felsőbb szinten tudná segíteni a VDSzSz Szolidaritás vezetése.

Halasi Zoltán a munkakörük betöltésére alkalmatlanná váló munkavállalókkal kapcsolatban beszélt arról, hogy a tárgyalásos út a végéhez ért: megpróbáltuk a könnyebbik utat, beszéltünk kormányzati szereplőkkel, mindenki egyetért velünk, ennek ellenére nem történik előrelépés a helyzetük kezelése, illetve ezen belül is a rehabilitációs munkakörökkel kapcsolatban. A probléma feszítő, ezzel a munkavédelmi képviselők bevonásával kell a továbbiakban kiemelten foglalkozni. Hiszen az, aki nem mehet vágányok közé, vagy az elsodrási határon belülre, hol fog dolgozni?! - tette fel a kérdést a VDSzSz Szolidaritás elnöke, aki emlékeztetett arra, hogy régen egy munkaköre betöltésére alkalmatlanná váló forgalmi szolgálattevő elmehetett a laktanyába gondnoknak. 
Mint mondta, a MÁV csomóponti főnökségein 2 ún. rehabilitációs munkakört tartanak fenn, a MÁV-Start TSZVI-jeinél is hasonló a helyzet, viszont problémás esetben a helyi vezetők nem kezdeményeznek semmit a vezetéstől, holott megoldható lenne több rehabilitációs munkakör létrehozása is, ha erre igény mutatkozik. Az ezt rendező szabály megalkotásához, életbe léptetéséhez kérte a munkavédelmi képviselők segítségét. 

Fontosnak nevezte a bevezetés előtt álló új egészségmegőrző program keretében megállapított egészségkárosodás megszüntetését, a probléma orvoslását.

Azt, hogy a munkavédelemnek hangsúlyosabbnak kell lennie a VDSzSz Szolidaritásnál, a megjelentek által elmondott példák is igazolták:

Bráda Ferenc tisztségviselőnk (Miskolc JBI) is megerősítette, hogy az 50-es éveik vége felé járó, végrehajtó szolgálatnál dolgozó munkavállalók sok esetben komoly egészségi problémákkal küzdenek. Ha munkaköre betöltésére alkalmatlanná válik is valaki, akkor sem kellene elhagyni a céget, nem lehetne "kigolyózni az embert", aki a vasútnak szentelte egész életét. Miskolc területről érkezett tisztségviselőnk egy korábbi elrettentő példáról számolt be, amikor Sátoraljaújhelyen átadtak egy teljesen átépített szolgálati helyiséget azzal a szépséghibával, hogy csak ajtót tettek rá, annak ellenére, hogy az épületben kapott helyett az öltöző és zuhanyzó is. Az ezt követő 6-7 év alatt sikerült természetes megvilágítást biztosító ablakot tettetni rá. Az ilyen és ehhez hasonló átadásoknál indokolt lenne a munkavédelmi képviselők jelenléte is.

De máshol is van probléma. Kajtár János (Szeged JBI) az együttműködés fontosságával kapcsolatban elmondta, hogy 2018-ban Oroszi Rudolffal, a VDSzSz Szolidaritás korábbi munkavédelmi szakértőjével közösen vágtak bele a szentesi műhely füstgáz elvezetési problémájának megoldásába. Még ugyanabban az évben bejárásra is sor került, helyben egészen addig falakba ütköztek. 2019-ben a munkáltató külső, akkreditált cégtől a füstgáz-szint mérését rendelte meg. A vállalat a vizsgálat végén megállapította, hogy az Uzsgyikat is szerelő műhelynél bőven a határérték fölött van a füstgáz szintje. Ez kiváltképp télen jelent problémát, amikor a műhely ajtajai zárva vannak, de a nyitott tetőablakok mellett is súlyos problémát jelent a füstgáz, tekintve, hogy egyes vizsgálatoknál járatni kell a motort.
A munkáltató 2020-ban írt ki pályázatot a füstgáz elvezetésére, az első pályázat sikertelen lett, ezt követően csak 2022 tavaszán írtak ki újabb pályázatot, aminek talán már lesz nyertese is. 

Szóba került a TB0-s kapcsolás munkavédelmi szempontból aggályos aktualitása, tekintve, hogy a kapcsolási technológia jelenleg még kidolgozatlan.

Dr. Szabó Imre a Kóródi-ügy tanúságairól beszélt, amikor a Keleti JBI-nél dolgozó villanyfűtő tagtársunk megtagadta pár éve az utasítás végrehajtását, és nem vállalta az akasztási tevékenységet. Fegyelmit kapott, bíróságra vittük az ügyet, és meg is nyertük. Ez esetben a foglalkozás-egészségügyi orvosnak tudnia kellett volna, hogy mit jelent ez a tevékenység a gyakorlatban, ahogy azt is tudnia kellett volna, hogy tagtársunk ennek elvégzésére egészségileg alkalmatlan. Esetében tehát a tevékenység változott, viszont a szükséges kockázatértékelés nem készült el. 

Galéria