Nálunk minden
a vasutasokról szól!

Béres Barna: A tervek szerint a kisebb szolgálati helyeken már idén búcsút lehet inteni a fejrovatos naplónak!


Számtalan vasúti beruházás történik az országban, rengeteg vágányzárral, technológia módosítással, üzemirányítási problémával kell megküzdeniük tagtársainknak. Épp ezért tájékoztatót kértünk Béres Barnától, a MÁV Zrt. forgalmi és üzemviteli főigazgatójától, aki szerint szinte leélte az életciklusát a teljes vasúti hálózatunk. 

Béres Barna: A tervek szerint a kisebb szolgálati helyeken már idén búcsút lehet inteni a fejrovatos naplónak!

A főigazgató az online beszélgetés keretében megtartott pályavasúti fórumunkon elmondta, hogy nagyon sok helyen építkezik és újul meg a vasút, de sokkal többre lenne igény,

hiszen mondhatjuk azt, hogy a teljes vasúti hálózatunk az életciklusát szinte leélte.

Az eddigi NIF-es beruházások igazából az út elejét jelentik, a folyamatnak az egész hálózaton végig kell mennie, hogy olyan infrastruktúra legyen az eredmény, ami hosszútávon és a XXI. századi utazóközönség, áruszállítók megelégedésére tud működni és üzemelni.

A 40a vonallal kapcsolatos, a kimaradt szolgálati helyek sorsát firtató kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Dunai Finomító és Ercsi állomásokat elkerülte a projekt, a NIF nem tervezi ezek átalakítását, az ezeket érintő vasútvonal 40e megjelölést kap majd.

Arra a kérdésre, hogy tervezi-e a MÁV a forgalmi csomópontok hálózati és területi szintű átalakítását, összevonását, esetleges megszüntetését, elmondta:

Röviden: nem. 1997-ben alakultak meg a forgalmi csomópontok, 2003-ban volt egy nagy átstruktúrálás ebben a rendszerben, ennek során nagyon sok forgalmi csomópont szűnt meg. Ehhez hasonló újragondolás, átstruktúrálás nem lesz, nincs tervbe véve.

Hozzátette, hogy az elmúlt év SZMSZ-változását látva nem ígéri, hogy az összes forgalmi csomópont (harminc) ebben a formában megmarad még húsz éven át. Biztos, hogy nem. Mint mondta, egy nagyon nagy átalakulási folyamat elején vagyunk, központi forgalomirányítás épül ki, a nyugat-európai példákat látva ez a vasúti közlekedés jövője. Más struktúrában, más lefedettségben, más leterheltségben dolgoznak a területi csomópontok attól függően, hogyan érte el őket a központi forgalomirányítás eddig, vagy miként éri el ezután.

Példaként említette két forgalmi csomóponti főnökség tavalyi megszüntetését: Vésztőt és Szerencset. Mint a főigazgató mondta, érdekvédelmi szempontból fontos kérdés, hogy

amikor hozzányúlunk egy forgalmi csomóponthoz, kihúzzuk-e a széket az adott vezető feneke alól, szétszórjuk-e azt az operatív törzset, ami az adott csomóponton dolgozik, mi a további sorsa a munkavállalóknak, pozícióknak, a szervezetnek.

Elmondta, hogy Vésztő esetében nem töltötték be a csomópontvezető nyugdíjba vonulása után az üresen maradt pozíciót, ehelyett a csomópontot összevonták Békéscsabával. Szerencs esetében is hasonló történt: Füzesabonyban személyi változás történt, ráadásul a 90-es vonal köfije miatt súlytalanabbá vált Szerencs. Úgy alakult, hogy Szerencset csatolták Füzesabonyhoz.

A pályaüzemeltető számára a legfontosabb kihívásként beszélt a vonatgyakoriságról és az eljutási időről. Az ezekben történő fejlődéshez olyan további, eddig nem létező kihívások társulnak, mint amilyen például a háromvágányú állomásköz kialakítása. Ilyen korábban nem létezett, el kellett dönteni, melyik lesz a helyes és a helytelen vágány. Mint fogalmazott,

az igények kinőtték az utasításrendszerünket, abban is megújulásra van szükség.

Ennek szellemében az utasításmódosítás már markánsan támogatja a gépi engedélykérést. Ezzel valamint a fejrovatos naplóval kapcsolatban a főigazgató elmondta: folyamatosan "mozgó célpontra" lövöldöznek, hiszen mire a FOR-rendszer felnőtt a feladathoz, addig a mellette üzemelő rendszerek nőtték túl, váltak fejlettebbé. Ez tehát egyfajta informatikai összehangolást igényel - ami folyamatban van. A fejrovatos napló elhagyását kis lépésekben terjesztenék fel, ami a kisebb szolgálati helyeken már idén elkezdődne, és a tapasztalatok alapján lépnének tovább, és terjesztenének ki az ország többi részén. Mint említette, többek között az SZK informatikusi rendelkezésre állása illetve a fontosabb feladatok miatt átmenetileg háttérbe szoruló fejlesztés határozza meg a fejlesztés ütemét.