Vasúti katasztrófa fenyeget! – figyelmeztet a VDSZSZ. A MÁV-Start vezérigazgató-helyettese ugyanis nemrég egy tárgyaláson közölte a tervezett 50–86 milliárdos elvonás miatt aggódó szakszervezet képviselőivel: a vállalatnál több vészforgatókönyv is készült, s az egyik – nem is a legkedvezőtlenebb – szerint ötven százalékkal kellene csökkenteni a személyvonatok számát.

Ez természetesen jelentős elbocsátásokhoz vezetne, ezért a VDSZSZ most még indokoltabbnak tartja az április 30-ra meghirdetett figyelmeztető sztrájkot.

A Reformszövetség, illetve Antal Dániel javaslata szerint az állami költségtérítés lefaragásával és az alkalmazotti kedvezmények megnyirbálásával érhetne el megtakarítást, illetve többletbevételt a vasút. Antal Dániel, aki személyes honlapja szerint "közgazdász, az európai föderáció és a magyar respublika híve", 2004 végétől Kóka János volt gazdasági és közlekedési miniszter tanácsadója, 2005 februárjától a vasútszabályozásért felelős miniszteri biztos, 2006. január 1-jétől 2008. június 30-ig – fennállása alatt – a Magyar Vasúti Hivatal elnöke volt. Honlapján kijelenti: "amióta a hivatalomat a kormány megszüntette, hivatalosan nem foglalkozom vasúti ügyekkel".

Nem hivatalosan viszont – legalábbis most – elég erőteljesen sikerült felkavarnia a MÁV állóvizét. "Reformjavaslata" alapján – amelyet korábbi nyilatkozatai szerint Bajnai Gordon miniszterelnök megszívelni látszott – az üzemi veszteség csökkentésével 51, a pénzügyi ráfordítások csökkentésével 15 milliárdot lehetne megtakarítani, az üzemi bevétel növelésével pedig húszmilliárd többletet lehetne elérni évente.

Antal a Magyar Nemzetnek adott interjúban kijelentette, hogy a MÁV kiadásainak legalább tíz százaléka "korrupciós csatornákon folyik ki", vagyis a vállalat számára kifejezetten előnytelen szerződések útján. A MÁV ezt közleményben sietett cáfolni, megjegyezve, hogy jogi lépéseket fontolgatnak Antallal szemben. Az elvonásokról szóló terveket viszont komolyan vették, legalábbis erről tanúskodik a vészforgatókönyvek készítése.

Antal Dániel azt állítja, hogy elképzeléseit a szolgáltatás színvonalának romlása nélkül lehetne megvalósítani. A VDSZSZ ezt úgy kommentálta: igaz, a megmaradó – feleennyi – vonat nem lenne koszosabb, mint amilyen most. Valóban kérdéses, milyen következményekkel járna a megtakarítás, amikor egy nemrég megjelent összehasonlítás szerint például az osztrák vasút pályafenntartásra hétszer annyit költ, mint a magyar, az osztrák vasutasok háromszor annyit keresnek, mint a magyarok, az osztrák vasúti személyszállításban 14 ezren, nálunk 5300-an dolgoznak (pedig Ausztriában kétezer kilométerrel rövidebb a vonalhálózat).

Igaz, a menetjegyek áraihoz való állami hozzájárulás igen magas nálunk: az utasok a tényleges költségeknek mindössze 19 százalékát fizetik, úgy, hogy a teljes árú jegyek is csak 55–60 százalékosak, és sokan utaznak ingyen.

Korompay Csilla
Magyar Hírlap