Vészesen közeledik a piacnyitás, és "nem vagyok benne biztos, hogy felkészülten fogja érni a MÁV-Startot"
De vajon előfordulhat-e, hogy a MÁV-Start összeomlik? Ezt a kérdést szegezte többek között Tóth Mónika, a Civil Rádió 117 perc c. műsorának házigazdája Halasi Zoltánnak. A VDSzSz Szolidaritás elnöke szerint ez azért túlzó állítás, de a kapkodás, a megfontolatlan döntések sorozata érzékelhető.
Példaként az Utasellátónál az elmúlt hetek eseményeit említette, hozzátéve:
gyakorlatilag nem gondolják végig azokat a lépéseket, amiket tesznek, nem elemzik. (...) De nagyon jó példa a Menetjegyiroda bezárása, mert én tudom, hogy tervezték (...), hogy építenek egy új helyen egy új, a mai modern követelményeknek megfelelő menetjegyirodát, csak meg kellett volna várni, amíg elkészül. És mondjuk akkor megszüntetni azt, ami jelenleg működik.
Dehát ez nettó agyatlanság - fakadt ki a műsorvezető. Halasi Zoltán szerint nehéz helyzetben van a MÁV-Start, hiszen
2022-ig van közszolgáltatási szerződése a magyar állammal a MÁV-Startnak.
2022 pedig kritikus év lehet a vállalat számára, hiszen sor kerülhet a személyszállítási piac liberalizációjára, megnyitására.
Én nem vagyok abban biztos, hogy újabb tíz áldott éve lesz a MÁV-Startnak, amikor nem kell ettől a veszélytől félni, hogy itt bárki indíthat személyszállító vonatot. Én azt látom, hogy inkább kapkodás van. Nagyon közeledik ez a határidő, és nem vagyok benne biztos, hogy felkészülten fogja érni a MÁV-Startot ez (...) az esetleges nyitás. És akkor szerintem nagyon komoly problémák elé nézhet a társaság.
- jelentette ki a VDSzSz Szolidaritás elnöke, aki szerint a jelenlegi intézkedések egyelőre nem a csődhöz vezető út állomásai,
de az, hogy hibás döntések születnek, (...) jól látszik.
Hiszen az, aki figyelemmel kíséri az elmúlt hetek eseményeit, láthatja, hogy
olyan nagy szerelem nincs közöttünk [a VDSzSz Szolidaritás - a szerk.] és a MÁV-Start vezetése között. Pontosan azért, mert ezeket a kritikákat jelenítjük meg, hogy átgondoltabb döntéseket kellene hozni.
A befolyó pénz sorsát firtató kérdésre válaszolva Halasi Zoltán leszögezte, hogy a kérdést ketté kell választani:
- egyfelől a MÁV-Start Zrt-re, ami közszolgáltatási tevékenységet folytat: a tulajdonos, a magyar állam meghatározza, mennyi vonatot közlekedtessen és mennyi pénzért. A vállalat motorvonatokat vásárol, eszközöket fejleszt.
- másrészt pedig a MÁV Zrt-re, ami a pályát működteti. Kitért arra, hogy a pályafelújításokra nagyon sok uniós pénz érkezik, példaként említette a püspökladányi, a pusztaszabolcsi, székesfehérvári, az esztergomi vonalakat.
Ezek a fejlesztések többségében uniós pénzból történnek. Az Unió azonban csak ún. korridorok, az európai vasúti vérkeringés részét képező pályák felújítását finanszírozza, és az ezeken közlekedő motorvonatok beszerzését. Hozzátette, hogy a vasút fejlesztésére szánt 1500 milliárd forint döntő többsége uniós pénz. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy
nem lehet ezt patikamérlegen mérni: hogyha elmegy egy vonat Budapestről Berlinbe, akkor gyakorlatilag az egész vonat nyereséges, [a büfékocsi nem lehet kivétel]. A vonat elejétől a végéig egy szolgáltatás.
Halasi Zoltán szerint a részeket nem szabad egymástól külön kezelni:
ha versenyezni akarunk - és nyilvánvalóan versenyezni akar a MÁV-Start a személyszállítási piacon - valami szolgáltatást csak kellene nyújtani.
Az viszont kevéssé dobja fel a szolgáltatás színvonalát, ha például nem lehet vizet venni a vonaton, vagy csak ülőhelyes kocsiban lehet utazni, vagy a vonat épp nem közlekedik egy adott viszonylaton, mert történetesen az nem éri meg a vállalatnak. Ha nem változtat a szemléletén a MÁV-Start, akkor ki fog szorulni a nemzetközi piacról. Halasi Zoltán hozzátette, hogy a VDSzSz Szolidaritás és a MÁV-Start Utasellátó Központ közötti sztrájkkal terhelt konfliktus után elkezdődtek a tárgyalások. Reményét fejezte ki, hogy az egyeztetések során sikerül közösen megtalálni a megoldást.
Az elvben 2022-ban esedékes személyszállítási piacnyitással kapcsolatban egyetértett a riporterrel: az ettől való pánik nagyobb, mint az átgondoltság, és összességében ez okozza a kapkodást. Halasi Zoltán szerint azonban
ma nyugodtan fel kellene készülni, arra kéne felkészülni, hogy versenyképesek legyünk azokkal a nyugat-európai vasutakkal egyébként, akik semmi mást nem csináltak az elmúlt 30 évben csak fejlesztettek: fejlesztették a pályájukat, a járműparkjukat, a technikát. Egyébként a személyzetet is fejlesztették, hogy a mai kornak megfelelően alkalmas legyen erre. Én azt hiszem, hogy nagyon sok feladat van még ebben a következő négy-öt évben.
A teljes beszélgetés ide kattintva is meghallgatható.
