Első napirendi pontként tárgyalta a KÜT a MÁV Zrt. tulajdonában, vagyonkezelésében, kezelésében és bérlőkijelölési jogában lévő lakások pályázat útján történő elbírálását. Az Operatív HR igazgatóság képviseletében Szabados Endréné humánpartner szervezet-vezető a lakás pályázat eredményéről a következő tájékoztatást adta. A meghirdetésre került 8 bérlakásra összesen 92 pályázat érkezett, melyből 18 érvénytelen volt. A legtöbb pályázat a két budapesti lakásra érkezett, összesen 61, ebből 54 érvényes és 7 érvénytelen volt. Az érvénytelen pályázatok között sok volt a formai hiba (pl. nem írta alá, egy borítékban több pályázó, sorrend nem volt megjelölve).

A KÜT lakásbizottság tagjai beszámoltak a pályázat értékeléséről, tapasztalatokról és javaslatokat tettek az utasítás módosítására. A KÜT a lakásbizottságok által felterjesztett javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ennek alapján Budapesten a MÁV Start Zrt. 1-1 nemzetközi személypénztárosa és nemzetközi vezető jegyvizsgálója, a debreceni területen a MÁV FKG Kft. 1 gépkezelője, a miskolci területen a MÁV Start Zrt. 1 fő telepi rendezője, illetve a MÁV Zrt. 1 fő váltókezelője, a szombathelyi területen a MÁV Zrt. 1 vonali kocsirendezője, a pécsi területen a MÁV Zrt. 1 általános pályavasúti előadója és a MÁV Start Zrt. 1 személyszállítási technológiai szakértője nyerte el a pályázatot.

Másodikként a vasútfejlesztésekkel érintett lakások megszüntetésével kapcsolatos tájékoztatás hangzott el. Az Európai Uniós forrásból megvalósításra kerülő vasútfejlesztések előkészítése során az egyik legkritikusabb pont, a megszüntetendő lakások határidőre történő kiürítése. Ugyanakkor az elmúlt közel 10 év tapasztalatai alapján megfogalmazható, hogy a megvalósult és a folyamatban levő vasútfejlesztési korszerűsítések során a lakáskiürítések a MÁV Zrt. részéről kivétel nélkül a megjelölt határidőn belül megtörténtek.

Dudás Zoltán Vagyonkezelési és Gazdálkodási Igazgató hangsúlyozta, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vasútfejlesztések a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: „NIF Zrt.”) együttműködve valósulnak meg. A NIF Zrt., amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak és a MÁV Zrt., esetleg a helyi önkormányzat nem tudott megfelelő cserelakást felajánlani, a bérleti jog, mint vagyoni értékű jog megváltásáért, pénzbeli térítést (kártalanítást) fizet a bérlő részére. A kártalanítási összeg megállapítása a NIF Zrt. által megrendelt független szakértői értékbecslés alapján kerül meghatározásra.

A jelenleg folyamatban levő vasútfejlesztések esetében megerősíthető, hogy a megfelelő kommunikáció ellenére a lakókkal eddig folytatott egyeztető tárgyalásokon előfordulnak közeledést mutató álláspontok, illetve jelentkeztek eltúlzott, a realitáshoz nehezen közelíthető kártalanítási igények, elhúzódó egyeztetések. A munkavállalóktól általánosan elvárható lojalitás sem minden esetben tapasztalható, amely körülmények jelentősen akadályozhatják a beruházás határidőre történő megvalósítását. Dudás Zoltán igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a jogkövető magatartás nem minden esetben valósul meg a lakók részéről.

A fejlesztések akadályozásának következménye az Európai Uniós forrás visszafizetési kötelezettségével is járhat, mely a MÁV Zrt-t és az akadályozó személyét terhelheti, ezért fontos a lakók együttműködése és a lakások határidőben történő kiürítése, valamint az eltúlzott kártérítési igények reális, életszerű keretek közé szorítása. Az igazgató kiemelte, hogy nem a lakás tulajdonjogának, hanem a fennálló, illetve hátralévő bérleti jogviszony megváltásának a kártalanítása kerül megfizetésre.
A lakókkal folytatott kommunikációt tovább nehezíti, hogy a meglévő törvényi háttér, mint például a lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 23/A. §-a nem szabályozza kellő részletességgel, illetve még nincs kialakult bírói gyakorlat, amely iránymutatással szolgálhatna a kártalanítás kezelésére. A MÁV Zrt. számára fontos a munkavállalók igénye, azonban az eltúlzott kérések teljesítését a jogszabályi környezet kizárja. A cél az együttműködés, valamint a fejlesztések megkezdéséhez a vasúti területek határidőben történő átadása a kivitelezők részére. Az igazgató másodsorban tájékoztatást adott a lakások és lakók jelenlegi helyzetéről. A MÁV Zrt. lakásállománya 3314 lakásból áll, melyből 1139 üres, 2175 lakott. A lakók jogcíme az alábbi módon alakul: 24% jogcím nélküli, 15% elismert lakáshasználó, 61% bérlő. Tovább bontva a lakók státusza szerint 48% MÁV csoport, 39% nyugdíjas és 13% egyéb. Az üres lakások 50%-ára 1-3 millió Ft-ot, a másik felére 3 millió Ft felett kellene fordítani a kiutaláshoz szükséges megfelelő műszaki állapot elérése érdekében, melyre a MÁV Zrt. elegendő forrással nem rendelkezik. Jelenleg 34 üres lakás van olyan állapotban, hogy 0-1 millió forint közötti becsült összegből kiutalható állapotba hozható és pályázati úton meghirdethető. A KÜT tagjai kérdéseket és javaslatokat fogalmaztak meg a felújítással, a régi szerződések felülvizsgálatával kapcsolatban.

Harmadik napirendi pontban a PASS2 projekt PTB haladásáról Herczog Ákos projektvezető és Béres Barna osztályvezető adott részletes tájékoztatást. A projektvezető elmondta, hogy a PTB funkciók bevezetése július 1-jén 0:00-01:30 között történik meg. A verzió váltási feladatok tervezését a MÁV SzK-val közösen végzik el részletes forgatókönyv alapján. Felkészültek a verzió váltás sikertelensége esetére is vészforgatókönyvvel. A pályavasúti bevezetési utasításhoz hasonlóan a vasútvállalatok részére is készült egy bevezetési tájékoztató. A projektvezető kiemelte, hogy elkészült a működésfolytonossági terv, melyet szintén egyeztetnek a vasútvállalatokkal. A call centeres 85 fő, valamint a záhonyi (PGV) 42 fő 2 napos oktatására a napokban kerül sor. A KÜT tagjai által felvetett kérdések és javaslatok hangzottak el, melyben érintették a vonat-összeállítás, készrejelentés témakörét is. Az osztályvezető a FOR-ral kapcsolatban elmondta, hogy a hálózati szintű kezelést július 1-től 300 körüli vonatra csökkentik.

Negyedik napirendi pontként Szabó László infokommunikációs biztonsági vezető, és Tarjáni Gábor projektvezető tájékoztatást adott az adatszivárgás elleni rendszer (DLP) próbaüzemi működésének tapasztalatairól. A projektvezető a korlátozott próbaüzem 2016. szeptember 12-ei indulásától a 2016. december 31-éig történő leállításáig terjedő időszakról szólt elsőként. Kifejtette, hogy a próbaüzem csak egy nagyon szűk felhasználói kört érintett, és célja a DLP rendszer lehetőségeinek, kezelésének megismerése volt, amit a meghívott felhasználók által generált teszt-incidensekkel érték el. A próbaüzemet megelőzően a rendszer működésével kapcsolatban valamennyi meghívott felhasználó tájékoztatása megtörtént. A próbaüzem megteremtette az alapokat az éles üzemi körülmények működési szabályozottságához, amit tovább finomítottak a MÁV, a MÁV-Start és a MÁV SZK jog, munkajog, és az Információvédelem képviselőivel. A DLP utasítás jelenleg szignózási szakaszban van. Az utasítás megteremti az összhangot a védendő adatok (személyes, vállalti szenzitív stb.), az incidenskezelés, és a vonatkozó munka, és adatvédelmi törvények között. Az utasítás 10. sz. mellékletében a védendő adatkörök felsorolásához valamennyi főtevékenységi kör javaslatot küldött, amiből a felhasználó egységes képet kaphat a vállalat releváns védelmi adatköreiről. Az éles üzembe állás előtt valamennyi érintett munkavállaló külön értesítést kap, és arról is tájékoztatjuk, hogy a gépére mikor kerül telepítésre a DLP kliens. A MÁV Zrt. adatvédelmi audit elvégzésére kérte fel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, hogy a vizsgálatával biztosítsa a rendszer törvényes működését. A DLP rendszert előreláthatóan az EVIG. utasítás kiadását követően 2017 júliusában indítják. Szabó László kiemelte, hogy a rendszer kizárólag a MÁV informatikai hálózatát elhagyó adatokat ellenőrzi. A Társaságon belül küldött, valamint a beérkező e-maileket nem vizsgálja, hangsúlyozta továbbá, hogy a felhasználók teljes levelezésébe és Internetes böngészéseibe – a vonatkozó törvényeknek megfelelően – továbbra sem biztosít betekintést.

Különfélék napirendi ponton belül 6 munkavállaló segélykérelméről döntött a testület - számol be a MÁV Zrt. KÜT hírlevele.