Bizony, közülünk senki nem járt még itt. Rácsodálkoztunk a katolikus templomra és a város jelképére, a városházára. "Ezek török épületek!" - fortyantunk fel első felindulásból. Na, ezek a sokácok, akik Mohácsot lakják törökök volnának? Mindjárt el is meszeltem őket magamban, akárcsak a Szulejmán filmsorozat kedvelőit, ahol a filmben égig magasztalják a címszereplőt, akinek köszönhetjük a 150 éves török igát, a sok kihalt falut, a keresztény hit és életmód eltűnését falvainkból. Még az ezer éves Kalocsa városából is.

Így indultunk neki a sokácoknak, ezzel az előítélettel, mikor találkoztunk az első busóknak öltözött városlakókkal. Na, ezek akkora nagy böhöm emberek, olyan magasak, hogy én a 182 centimmel törpének éreztem magam, pedig normál körülmények között az átlagnál magasabb vagyok. Biztos a busó ruha és álarc teszi, könyveltük el egymás között, hiszen a lényege az egész beöltözésnek, hogy minél elrettentőbbek legyenek: mégis a telet kell elűzniük. Még több busó láttán, még nagyobb emberekkel találkoztunk. Voltak olyanok, akik még csak félig voltak beöltözve, vagy éppen valamilyen hűsítőt fogyasztottak, tisztán látszott: ezek nem lehetnek törökök, azok alacsony, rövid lábú népek, itt meg gyönyörű, hosszú lábú lányok is már félig beöltöztek busónak. Nem hagyott nyugodni a dolog, szóba elegyedtem az egyik jól megtermett busóval, és elmondtam neki, mi bántja a lelkemet. Nevetve mondta, ők nem törökök, hanem katolikus szláv eredetű népek, akárcsak a horvátok. A mai Bosznia területén éltek, a törökök leigázták őket, és a jobb élet reményében menekültek Magyarországra, mikor innen már kiűzőben voltak a törökök.

"De hisz a városháza is török jellegű épület, ez miért van?" - kérdeztem. A városban élt egy tervező apa és fia. Egyik a templomot, a másik a városházát tervezte -  felelte, majd folytatta: Trianon után a magyar értékek egyre nagyobb szerepet kaptak, így Mohács is ekkor lett felkapott hely, mert nem csak a diadalokra, hanem a veszteségekre is emlékezett az ország, ami ebben az időben sajnos időszerű volt. A 20-as évek közepén épült városháza tervezésekor is ez volt a szempont, hogy Mohács törökök általi leigázását is tükrözze ez az épület. Viszont, aki jobban megfigyeli, láthatja, hogy tele van magyar motívumokkal. Hozzátette: eredetileg ezek az öltözetek a törökök rémisztgetésére szolgáltak a kereplőkkel együtt.

Jó egy órája beszélgettünk már, mikor látom a tagcsoport tagjainak arcán a kétségbeesést: mi lesz velünk, ha Karcsi itt marad busónak, ki fogja vezetni a kecskeméti kalauzokat? Megnyugtattam őket, hogy azért mert kezdem magam busóra inni, nem fogok itt maradni.

A nap záróeseménye előtt a Dunán úsztatták át a telet jelképező koporsót, amit a főtéren lévő hatalmas máglyához kísértek. Nem éppen tisztességes temetésre számíthattunk, hiszen ahogy vonultak, többen is leköpték a koporsót. Majd hatalmas tűzzel elégették.

Nekem rettentő hamar elrepült ez a nap, annyi látnivaló volt. Legközelebb megnézzük a matyókat...

Kollár Károly

Galéria