Ezért is marhaság bevezetni most egy bértáblázatot, mert erre hivatkozva nem fog [a munkáltató adott] munkakörben semmit tenni, de ha azt mondják, hogy (...) ez az alapja a jövő évi bérfejlesztésnek, akkor mi is aláírjuk. Csak írja oda.

 

mondta Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnöke szakszervezetünk Személyszállítási Utazó Tagozatának legutóbbi ülésén. Persze, az is fontos, hogy ne a 8,4 óra napi rendes munkaidőre, hanem a 8 órásra történjen mindez. Elmondta, hogy a napi rendes munkaidő 8,4 órára emeléséről szóló egyéni megállapodáshoz a munkáltató hozzácsapott egy általa alkotott besorolási rendszert, ezzel azonban az a probléma, hogy a 8,4 óra vonatkozik, nem pedig a 8 órára. Ezen kívül az is probléma, hogy a MÁV-Start ezt a szakszervezetekkel való megállapodás nélkül szeretné megtenni, ugyanis a munkáltatónak az a mániája most, hogy a munkavállalókkal ő akar megállapodásokat kötni, de semmilyen biztosíték nincs arra, hogy ez a jövő alapja. Ugyanezt szeretné tenni most a vezénylőkkel, amikor 280 embert kellemetlen helyzetbe akar hozni bérrendezés címén másik 15 ezerrel szemben. De mégsem rendezi, hiszen jelentősen kevesebb béremelést ajánl nekik, mint a hasonló munkakört ellátó kollégának, például az utazó felvigyázónak. Több tízezer forinttal kevesebb bért ajánl, pedig ugyanazt a munkát végzik. És arra sincs semmi garancia, hogy ez a jövőben esedékes bérfejlesztés vetítési alapja lesz.

Szakszervezetünk nem azért nem támogat ilyen munkáltatói lépéseket, mert sajnálja a munkavállalóktól a pénzt, hanem mert véleményünk szerint ez egy teljesen átgondolatlan, munkaköröket teljesen megosztó intézkedés, amire nem lehet jövőt építeni.

 

Mert ha most minden munkakörre kitalálunk a saját érdekünknek megfelelően egy bármilyen táblázatot, akkor abból hogy lesz majd egységes rendszer?! Hiszen nincsenek tisztázva az alapelvek: az, hogy milyen alapokon működjön majd ez az új táblázat.
Halasi Zoltán szerint a MÁV-csoportnál egységes rendszer alapján kell majd erről megállapodni. Hozzátette:

Minket nyugodtan zsarolhatnak a munkavállalókkal, arra biztatják őket, hogy írjanak nekünk, kritizáljanak minket, hogy miért nem fogadjuk el, miért nem írjuk alá. (...) Mert meg akarják most venni 5-10 ezerrel forinttal, amit jövőre lehet, hogy 50 ezerért kell megvenni tőlünk. Odaadhatjuk 5 ezerért is, csak a 45-öt nem rajtunk verjétek le a jövőben. Ebben kell egy kis kitartás, ebben kell egy kis türelem, ezt kell megértetni a kollégákkal, hogy ez nem öncélúan történik, hanem pontosan a hosszútávú gondolkodást kell képviselni.

 

Márpedig a fentiek miatt  a VDSzSz Szolidaritás nem is fog ilyesmiről megállapodni. Halasi Zoltán rámutatott arra is, hogy egyébként a munkáltató már most is bármikor felemelhetné bárki fizetését: a Hay-rendszeren belül a kategóriamaximumig semmilyen beleegyezést nem kell senkitől kérnie, hiszen a határok között bármikor adhatna több bért. A VDSzSz Szolidaritás elnöke szerint ezek álságos, a munkavállalókat és a szakszervezeteket gyengítő munkáltatói lépések. Arról, hogy ebben partnerekre talált, elmondta:

[erről] csak kritikus véleményem lehet, azt most megtartom magamnak.

 

Ezek az intézkedések ráadásul semmivel nem teszik vonzóbbá az adott munkakört a munkaerőpiacon, sőt, a MÁV-Start szerint is elő kell állni jövőre egy olyan új rendszerrel, ami megtarthatóvá és vonzóvá teszi a vasúti munkaköröket a MÁV-Startnál. A VDSzSz Szolidaritás elnöke kijelentette:

Ma olyan helyzet van, amikor nem szabad az aranytojást tojó tyúkot levágni, és egy tojásért eladni a jövőt!

 

Csak akkor szabad megállapodásokat kötni, amikor a munkáltató jelentős mértékű növekményt kíván adni. Ez azonban távolról sem kizárólag a bérről szól, hiszen olyan foglalkoztatási helyzetet kell teremteni, ami a munkavállalókat a vasúthoz vonzza, és itt tartja 30-40 évig. Elmondta, erre pontosan azért van szükség, mert a jegyvizsgálók is elvesztették a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét, közülük - pár kivételtől eltekintve - mindenkinek 65 éves koráig itt kell dolgozni. Ehhez azonban fizikailag, pszichikailag alkalmasnak kell maradni a munkavégzésre. A munkaképes állapot fenntartását persze nem segíti, hogy kiszipolyozzák a munkahelyen annak érdekében, hogy a munkavállalók a rendkívüli munkavégzésen felül is vállaljanak rendes munkaidőt. 

Amíg nincsenek a fenti negatívumokat ellentételező intézkedések, addig a bér önmagában kevés - szögezte le Halasi Zoltán. Mint mondta:

ezért nem tartjuk elfogadhatónak, hogy ebben külön történjenek megállapodások. Egyébként van erről tárgyalás a MÁV-csoport és a szakszervezetek között, de ennek még nincs végeredménye, ezért nem lenne célszerű tételesen elmondani, miről folynak a tárgyalások.

Csak így lehet változást elérni: Mondjatok minél többen NEMET...
...a változó munkahelyre!
...a 16 óra napi beosztható munkaidőre és a napi rendes munkaidő 8,4 órára emelésére (utazók)!
...valamint a 200 óra feletti rendkívüli munkavégzésre (utazók és személypénztárosok)!
Csak így van ugyanis lehetőség az alapbérek elfogadható emelésére, a létszámnorma betartására, összességében arra, hogy a munkáltató tisztességesebben bánjon a vasutasokkal! Az egyéni alkukkal nagyon kevesen - és ők is csak a többiek kárára - járnak jól. További részleteket, a nyilatkozatokat itt találod!