Újraszámfejtés: Augusztus végéig kifizetik a munkáltatók a 2013-2015 közti időszakból elmaradt túlórapótlékot!
Az idei első három hónapot pedig a 2016. augusztusi munkabérrel együtt kapja meg a mintegy 13 ezer érintett vasutas. Ez a VDSzSz Szolidaritás által 2016. február 25-én jogerősen megnyert per és az egyéni megállapodásokat visszautasító vasutasok kiállása nélkül sosem történt volna meg!
Augusztus 11-én Dávid Ilonával, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójával folytatott megbeszélésünk alkalmával azt a tájékoztatást kaptuk, hogy végre-valahára elhárultak a rendszerbeli akadályok, és még 2016. augusztus folyamán minden érintett munkavállaló - 13 ezer vasutas - megkapja a 2013 április 1. és 2015. december 31. közti időszakra vonatkozó újraszámfejtési értesítőjét, az idei évre vonatkozó pedig az augusztusi bérjegyzékkel együtt érkezik.
A 2013. április 1. és 2015. december 31. közötti időszakra járó elmaradt túlórapótlékot a munkáltatók 2016. augusztus 31-ig egy összegben, külön jegyzéken kifizetik a késedelmi kamatokkal együtt.
A 2016. január 1. és március 31. közti időszak elmaradt túlórapótlékát a 2016. augusztusi munkabérrel együtt fizetik ki a munkáltatók.
Az újraszámfejtési értesítőben foglalt értékek helyes voltát mindenki ellenőrizheti. Reméljük, hogy az újraszámfejtéssel valamennyien elégedettek lesztek, nem maradnak tüskék, és az elég hosszú ideje tartó küzdelem megnyugtatóan zárul.
Természetesen azon tagjaink részére szakszervezetünk készséggel áll rendelkezésre, akiknél esetlegesen gond merül fel az újraszámfejtéssel kapcsolatban.
Ismeretes: a VDSzSz Szolidaritás 2016. február 25-én jogerősen pert nyert a Szegedi Törvényszéken, majd a szakszervezetünkkel folytatott egy hónapos huzavona után a munkáltatók vállalták, hogy részletes elszámolás alapján 3 évre visszamenőlegesen kifizetik a több milliárdos nagyságrendű elmaradt túlórapótlékot a több mint tízezer érintett vasutas számára.
Akár az atombombánál: kell a kritikus tömeg, hogy felrobbanjon!
Hiszen ha sokan akarják ugyanazt, bármit el lehet érni a munkáltatónál, erre jó példát szolgáltattak az elmúlt idők eseményei - erről is beszélt korábban Halasi Zoltán a VDSzSz Szolidaritás elnöke. Mint összefoglalójában elmondta:
2012. július elsején megváltozott a Munka törvénykönyve. Két nagyon fontos változás történt, amit sajnos az akkori MÁV-vezetők generáltak: ők javasolták ugyanis a törvényhozók részére, hogy a munkaközi szünet ne legyen a munkaidő része, illetve azt is, hogy a napi munkaidőt emeljék meg 8 órára.
Addig Magyarországon csak a MÁV-nál és a Molnál volt nyolc óránál rövidebb a napi munkaidő, utóbbi esetében is csak a műszakos munkarendben foglalkoztatottak esetében. Az Mt. említett módosítása tehát a vasutasokon és az érintett Mol-munkavállalókon kívül senki mást nem érintett.
Mint Halasi Zoltán elmondta, szúrhatta a szemüket, hogy a törvény szerint a munkaközi szünet a munkaidő része volt, aminek ideje alatt a munkavállalóknak nem kellett semmit csinálniuk. Micsoda gonoszság – gondolhatták: inkább ne legyen ez sem. Különösen az a passzus utalt erre, miszerint a többségi állami tulajdonban lévő vállalatoknál ettől még csak el sem lehetett térni. Kivéve a készenléti jellegű munkakörökben foglalkoztatottakat.
2013 elején megalakult a MÁV-Start, és az új Mt-nek megfelelően sor került a KSZ-ek módosítására, de új kollektív szerződések nem köttettek. Hiszen az Mt. például azt is rögzíti, hogy állami vállalatnál nem lehet megállapodni emelt összegű végkielégítésben, kivéve, ha a törvény hatályba lépése előtt ez már megtörtént a KSZ-ben: ezért nem kötöttünk új KSZ-t.
A vasúton kezelhetetlen a munkaközi szünet kérdése bizonyos munkakörökben: a mozdonyvezetők esetében a mai napig nem tudták megoldani, de a forgalmi szolgálattevők, jegyvizsgálók/vezető jegyvizsgálók esetében is gondot okozott a kiadása, sőt, még a pénztárosoknál sem mindig sikerült. Akkor jeleztük a munkáltatónak: ha meg tudunk egyezni abban, hogy készenléti jellegűnek minősítsük a munkaköröket, akkor átvágjuk a gordiuszi csomót: a pénztárakban ki sem kell jelölni a munkaközi szünetet, az utazóknál pedig be kellett tenni a fordába. Ez frappáns megoldás volt, a Pályavasútnál persze bonyolultabb volt az ügy (ki lehet-e adni, éjszaka nem tudja kiadni, stb.). A készenléti jellegű munkakörök bevezetése mindenesetre közös akarattal történt.
2012 után azonban az Mt. egy-egy passzusát ismét módosították: ekkor fedtük fel, hogy azt írja a törvény, amit végül a bíróság is kimondott: aki vasárnap munkát végez, azt a megelőző szombaton rendes munkaidőre nem lehet beosztani a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak esetében. Ennek megvan a logikája, hiszen mi a készenléti jelleg lényege? Az, hogy valaki hosszabb ideig dolgozhat, akár 24 órát is. Aki viszont így dolgozik, azt nem szabad azzal büntetni, hogy még szombat-vasárnap is munkát végez. Ez analóg azzal, amit mondtunk: a vasárnapi munkavégzést is díjazni kell, hogy a munkáltató számára minél drágább legyen, és csak az dolgozzon, akire feltétlen szükség van.
Az említett törvényi passzussal megkerestük a MÁV-ot azzal, hogy nem jól van ez így, mivel az érintett munkavállalókat nem a törvény szerint díjazzák. Nem tilos beosztani a munkavállalókat, ezt azonban nem rendes munkaidőben, hanem rendkívüli munkavégzés keretében kell megtenni, amit el kell rendelni, majd ki is kell fizetni az érintettek részére.
Figyelmeztettük a MÁV-ot, hogy be fogjuk őket perelni. Mindhiába. Ekkor indult László Gábor és Kurunczi Imre tagtársaink próbapere.
Benyújtottuk a keresetet, és elsőfokon nekünk adott igazat a bíróság. Az ítélet után megkerestük a MÁV vezetőit, és javasoltuk: bármi is legyen a jogerős ítélet, modellezzük előre, mi történik abban az esetben, ha a MÁV vagy a VDSzSz Szolidaritás nyerné meg a pert, és milyen lehetőségek kínálkoznának. Ez egyébként a VÉT-üléseken többször is elhangzott. Mindhiába.
Ezután született meg a jogerős ítélet 2016. február 25-én a Szegedi Törvényszéken. Ezután a munkáltató megvádolta a VDSzSz Szolidaritás vezetését azzal, hogy miért nem szóltunk nekik, ha mi ezt tudtuk?! Két éven át minden alkalommal felhívtuk erre a figyelmüket…
Mindenesetre rendezni kellett a helyzetet. A munkáltatók végül úgy döntöttek, hogy tudomásul veszik az ítéletet, és a törvény által előírt előírt három éves időtartamban, visszamenőlegesen kezelik a helyzetet. Persze, erkölcsileg 2012. július elsejéig, az új Mt. hatályba lépésének idejéig ki kellene kifizetni az elmaradást, de ez jogilag csak három évre visszamenőlegesen követelhető.
Március 7-én a munkáltató tárgyalási szándékkal kereste meg a VDSzSz Szolidaritást. Halasi Zoltán elmondta, hogy a tárgyaláson jelen volt a két humán vezető, akik arról tájékoztatták, hogy átalánydíjas megoldással szeretnék megoldani a helyzetet. Kértük, hogy mutassák be a rendkívüli munkavégzés mértékét száz jegyvizsgáló, pénztáros, forgalmi szolgálattevő, váltókezelő, stb. esetében. Ezt azonban a munkáltatóknak március 11-én délig nem sikerült megtenniük: ezt a határidőt jelölte meg ugyanis számukra a VDSzSz Szolidaritás. Mint Halasi Zoltán fogalmazott:
Péntek déli tizenkettőkor felhívtam mindkettejüket telefonon, és tájékoztattam őket arról, hogy volt egy körkonferenciás elnökségi ülés, és az elnökség úgy döntött, hogy nem támogatható ez az átalánydíjas kifizetés.
Aztán a munkáltatók nekiláttak az egyéni megállapodásokkal kapcsolatos őrületnek. Volt, hogy például a vonaton a főnök hazakísérte a jegyvizsgálót, és ezalatt próbálta meg rábeszélni az aláírásra. Végül március 25-én létrejött az egyezség, ez már történelem.
Halasi Zoltán hangsúlyozta: A sikerhez az is kellett, hogy nagyon sokan ellenálltak, és – helyesen – megtagadták az egyéni megállapodás aláírását. Hiszen a tulajdonos azzal is tisztában volt, hogy több ezer munkavállaló indít keresetet a MÁV, MÁV-Start ellen. Nehezen adható el ugyanis, hogy egy állami vállalat az állam hatalmi ágán (bíróság) hozott ítéletet nem veszi figyelembe, és inkább beperelteti magát több ezer munkavállalóval?! Halasi Zoltán szerint ez nagyon sokat nyomott a latban, és a történtek precedensértékű a munkavállalók, a szakszervezeti tagok és a VDSzSz Szolidaritás számára egyaránt. Mint mondta:
Eredményt csak a tagok tudnak elérni. Ezt kell megérteni. Remélem, hogy ez jó példa volt arra, hogy ha sokan akarják, bármit el lehet érni a munkáltatónál. Komolyan mondom: bármit. Csak ehhez kell az a kritikus tömeg, mint az atombombánál, hogy felrobbanjon.
Tartozz közénk, erősíts minket: lépj be Te is a VDSzSz Szolidaritáshoz! Legfontosabb szolgáltatásainkat itt találod! A belépéshez keresd területi irodáinkat, a Tagdíjlevonási nyilatkozatot itt találod.
Szeretnél elsőkézből értesülni a legfrissebb hírekről? Csatlakozz a VDSzSz Szolidaritás facebook-oldalához!
