A június 6-i megbeszélésen résztvevő pénztárosok közül többen kifejtették:

Dolgozunk mondjunk három napot egymás után, aztán a negyedik nap jövünk éjszakára. A pénztárosok 90%-a nő, akinek családja, gyereke van, de ilyen beosztások mellett lassan már nem találkozunk a gyerekeinkkel sem.

Aztán ott van az idénymunka, havi 210 órákat dolgozunk. Ez idegileg is megterhelő, nem úgy tudunk az utasokkal foglalkozni, ahogy azt a vasút szeretné. Hiszen a vasút érdeke lenne, hogy megfelelően, precízen ki legyenek az utasok szolgálva. Nem tudsz nekem olyan pénztárost mutatni, aki a harmadik napon még kedvesen mosolyog az utasra. És egy ilyen állomáson, ahol átépítés is van, mi keressük a vonatpótló-buszt, vágányszámokat mondunk, ötnaponta változik a menetrend, a fennhagyott csomagot is mi regisztráljuk, a WC-kulcsot mi keressük. Az apró dolgoktól a legnagyobbakig minden a pénztárosokon csapódik le, emellett próbáljuk kedvesen tájékoztatni az utast. Eközben pénzzel dolgozol: próbálj meg mindennek megfelelni napi 14 órában. Tulajdonképpen villámhárítók vagyunk. Nagyon stresszes munka, ezt nem lehet 13-14 órában bírni.

Nem beszélve a négyórás alvási időről. Itt, a konténerben nem lehet aludni négy órát éjszaka. A resti még nyitva van, ott még dajdajoznak, nyáron a kis fülkében alszom, a másiknál a fejem mellett veszi a menetjegyet. Nyáron megindul a banzáj, itt Fehérváron szombat esténként ezer fiatal megy el Siófokra meg a Velencei tóra.

Bárány Balázs, a VDSzSz Szolidaritás alelnöke elmondta:

• ha a pihenés feltételei nem adottak vagy időközben teljesíthetetlenné válnak, akkor megszűnik az osztott munkaidő. A pihenés feltételeiről a szakszervezeteknek kell megegyezni a munkáltatóval a helyi függelékben. Csak ezután lehet bevezetni az osztott munkaidőt. Ha nincs egyezség, nem lehet bevezetni, de ha időközben úgy alakul, hogy nem biztosíthatóak a pihenés feltételei, akkor megint csak végetér az osztott munkaidő. Ha valaki osztott munkaidőben dolgozik, és nem tud pihenni, akkor azt rendkívüli munkavégzésként kell elszámolni.
• a Munka törvénykönyve értelmében 12 órán túl csak az foglalkoztatható, aki erről egyéni megállapodásban, írásban megegyezett a munkáltatóval. A munkavállalók bármikor visszavonhatják ezt a nyilatkozatot, ezt követően csak legfeljebb napi 12 órában lehet őket foglalkoztatni.
• az idénymunkarend alkalmazása során az éjszakai munkavégzés elszámolását némi vita után meg lehet oldani.
• a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles megváltani a rendkívüli munkavégzést szabadidővel. Ez legyen a munkáltató problémája, oldja meg.
• az idénymunkarend megváltoztatása nehezebb ügy, mert ahhoz Kollektív Szerződés módosítására lenne szükség, ehhez a munkáltató hozzájárulása is kell, ezt ebben a szezonban biztos, hogy nem lehet keresztülvinni.

A hallgatóságból valaki felvetette a felmondás letétbe helyezését, mondván: honnan szerezne embert a munkáltató? Bárány Balázs rámutatott arra, hogy hasonló célja van a VDSzSz Szolidaritás által kiadott két aláírásgyűjtő nyilatkozatnak is.

Mint ismeretes, a VDSzSz Szolidaritás kezdeményezésére a jegyvizsgálók, vezető jegyvizsgálók nyilatkozatot írnak alá, amiben tájékoztatják a munkáltatót, hogy az utasok részéről őket érő sorozatos fizikai és szóbeli atrocitások, támadások, emberi méltóságukat alapjaiban sértő helyzetek miatt a jövőben a személyszállító vonatokon egyedül nem kívánnak szolgálatot teljesíteni!
Ezen kívül a VDSzSz Szolidaritás lehetőséget kíván biztosítani tagjai számára, hogy nyilatkozzanak: a jövőben nem kívánnak rendkívüli munkavégzést vállalni a kedvezőtlen munkakörülmények miatt jelentősen megnövekedett terhek kedvezőtlen hatásainak mérséklése érdekében!

Ha a nyilatkozatokat elég sokan aláírják, a munkáltató kénytelen komolyan venni. Máskülönben Bárány Balázs szerint

ha csak úgy elkezdünk tárgyalgatni, akkor a munkáltató fel nem vállalna semmit sem: tagadják állításainkat, azzal jönnek, hogy kiragadott példákat említünk, és általánosságban nem ez a jellemző. Pontosan ezért lenne fontos az egységes kiállás. Ugyanez igaz a pénztárosokra is.

Majd hozzátette:

A hibát nem a vezetőségben kell keresni, hanem magunkban: mi a francért van az, hogy egy viszonylag nagy létszámú munkavállalói sereg az istennek nem képes a saját érdekeit jól megjeleníteni?! Ez nem a főnökség hibája, hanem a mi hibánk is.

 

Tartozz közénk, erősíts minket: lépj be Te is a VDSzSz Szolidaritáshoz! A belépéshez keresd területi irodáinkat, a Tagdíjlevonási nyilatkozatot itt találod.

Szeretnél elsőkézből értesülni a legfrissebb hírekről? Csatlakozz a VDSzSz Szolidaritás facebook-oldalához!