Az alábbiakban közöljük Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnökének Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter részére elküldött levelét:

"Szakszervezetünk azon kéréssel fordul Ön felé, hogy támogató javaslatával segítsen bennünket abban, hogy a sorra kerülő, a 2017.évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatban megfogalmazott foglalkoztatásra vonatkozó szabályok az alábbiak figyelembe vételével kerüljenek a kormány elé történő beterjesztésre.

1.§
A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei
Az Országos Bírósági Hivatal álláspontja szerint a munkaviszony jogellenes megszüntetésének hatályos szabályai a munkáltatókat jogkövető magatartásra nem ösztönzik. Annak ellenére, hogy a hatályos szabályozással szemben ilyen komoly kritika merül fel, az Mt. módosítás tervezetében ez egyáltalán nem tükröződik vissza. Ez pedig azt jelenti, hogy a jogalkotó nem is törekszik kiegyensúlyozott szabályozás kialakítására. Tekintettel arra, hogy ezzel a koncepcióval azonosulni nem tudunk, a következő módosítási javaslatot tesszük:

Az Mt. 82. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkavállaló az (1)-(2) bekezdésben foglaltak helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díj négyszeresének megfelelő összeget.”

 2.§
Az Mt. 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha
a) a munkaviszony megszüntetése

aa) az egyenlő bánásmód követelményébe,

ab) a joggal való visszaélés tilalmába,
ac) a 65. § (3) bekezdésébe
ütközött,

b) a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt,

c) a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.

 

3.§
A készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállalókra vonatkozó szabályokkal összefüggésben aggályosnak tartjuk az Mt.101.§ (3) bekezdés hatályon kívül helyezését tekintettel arra, hogy annak kifejezett munkavállalókat védő jogpolitikai célzata van (az érintett munkavállalók túlterheltsége), valamint, hogy annak alkalmazhatósága vonatkozásában a bírói gyakorlat egységes és nem ellentmondásos. A hatályon kívül helyezés az érintett munkavállalók vonatkozásában átlagosan 10 % havi keresetveszteséggel járna. Ráadásul a törvényhely nem kogens szabályozást ír elő, ugyanis a felek az Mt. 135. § alapján a kollektív szerződésben a paragrafusban foglaltaktól eltérhetnek.

4.§
A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony
A köztulajdonban álló munkáltatóra vonatkozó elkülönült szabályozás álláspontunk szerint nem felel meg az egyenlő bánásmód követelményének, valamint gazdaságilag is indokolatlan, hiszen az állam, önkormányzat tulajdonosi jogain keresztül a kívánt eredményt el tudja érni. Szükséges, hogy a jogalkotó a munka- és pihenőidő beosztásának gyakorlati problémáira tekintettel lehetővé tegye újból legalább azt, hogy a munkaközi szünet – csak úgy, mint a Kjt-be 2013-ban beemelt szabály alapján - munkaidőnek minősülhessen. Javaslatunk ennek megfelelően a következő:

Az Mt. 205.§ (2)(b) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül.

5.§
Példátlannak tartjuk, hogy a jogalkotó azokat a törvényi rendelkezéseket sem kívánja korrigálni, amelyekről elismeri, hogy nemzetközi jogba ütköznek (ILO 135.sz. Egyezmény), illetve jogalkalmazói bizonytalanságokat okoznak. Ennek megfelelően a következő javaslatot tesszük:

Az Mt. 294. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő̋ rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
e) munkavállalói képviselő: az üzemi tanács tagja, az üzemi megbízott, a 273. § (3)-(4) bekezdés szerinti szakszervezeti tisztségviselő, a gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállaló képviselője.

 

6.§
Indokolatlannak tartjuk a munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére vonatkozó törvényi pontosítás elmaradását a benyújtásra kerülő törvényjavaslatból. Ennek megfelelően a következő javaslatot tesszük:

Az Mvt. 76. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) Valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt. 273. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalókat kell érteni.

 

Bárány Balázs, a VDSzSz Szolidaritás alelnöke április 19-i összefoglalójában jelezte, hogy természetesen lehetőségeinkhez mérten továbbra is megteszünk mindent annak érdekében, hogy a törvényhely – 101. § (3) – ne változzon; vagy ha mégis, akkor inkább az előnyére módosuljon: levélben fordultunk a nemzetgazdasági miniszterhez, április 20-án pedig a miniszterelnököt is megkeressük. Ezen kívül egyéb fórumokat is felhasználunk annak érdekében, hogy a munkavállalók terhei ne növekedjenek, hanem inkább csökkenjenek.

Ismeretes: Az Mt. 101.§ (3) törlésére irányuló törvénymódosító javaslattal kívánja a MÁV-Csoport havi 10-15%-kal csökkenteni az amúgy is elviselhetetlenül alacsony jövedelmű, akár napi 16 órát és évi 300 túlórát sok esetben nyomorúságos viszonyok között ledolgozó vasutasok bérét! A törvénymódosítási javaslat várhatóan április végén kerül – csomagba bújtatva – a kormány elé. A munkáltató így állna bosszút a három évre visszamenőlegesen kifizetendő elmaradt túlórapótlék miatt! A VDSzSz Szolidaritás ugyanis február 25-én jogerősen pert nyert a Szegedi Törvényszéken, majd a szakszervezetünkkel folytatott egy hónapos huzavona után a munkáltatók vállalták, hogy részletes elszámolás alapján 3 évre visszamenőlegesen kifizetik a több milliárdos nagyságrendű elmaradt túlórapótlékot a mintegy tízezer érintett vasutas számára.

Tartozz közénk, erősíts minket: lépj be Te is a VDSzSz Szolidaritáshoz! A belépéshez keresd területi irodáinkat, a Tagdíjlevonási nyilatkozatot itt találod. 

Szeretnél elsőkézből értesülni a legfrissebb hírekről? Csatlakozz a VDSzSz Szolidaritás facebook-oldalához!