A vasutasok számára három lehetőség kínálkozik:

1. azonnal aláírják, és ezzel az április 30-ig keletkezett/keletkező összes követelésükről lemondanak.
2. átvehetik tanulmányozásra, illetve
3. meg is tagadhatják az aláírást - utóbbi két esetben természetesen képviseljük tagjaink érdekeit (tisztségviselőink elérhetőségét itt találod!)

A munkáltató utólag olyan bérelemet számol el, amiről Nektek nem adott semmilyen kimutatást, elszámolást. Ezért a munkáltató részéről a törvényes és korrekt eljárásnak annak kell lennie, hogy minden egyes vasutas részére a megállapodás mellé prezentálja a részletes kimutatást, elszámolást annak érdekében, hogy a munkavállaló meggyőződhessen a részére kifizetett, elmaradt "túlóradíjazás" mértékének helyes voltáról. Majd ennek tudatában bátran dönthet arról, hogy elfogadja-e a munkáltató által ezen a jogcímen felkínált, a megállapodásban szereplő összeget. (A cikk alján megtalálod a MÁV és a MÁV-Start egyéni megállapodás-tervezetét is.)

A megállapodás-tervezet 2. pontja tartalmaz jogorvoslati lehetőséget. Ezzel kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmeteket, hogy az Mt. 28. § tartalmazza a megtámadhatóság feltételeit és annak következményeit. Hangsúlyozzuk, az aláírt megállapodás utólagos megtámadása - ismerve a magyar joggyakorlatot - általában halálraítélt vállalkozás.

Ez nem bizalmatlanság, hanem a saját érdek számbavétele. Egyébiránt nem értjük, hogy a munkáltató miért ódzkodik több alkalommal felvetett kérésünk teljesítésétől. Hacsak nem azért, hogy...

Hiszen a Munka törvénykönyve szerint:

134. § (1) A munkáltató nyilvántartja
a) a rendes és a rendkívüli munkaidő,
b) a készenlét,
c) a szabadság
tartamát.
(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.
(3) Az (1) bekezdés a) pont szerinti nyilvántartás - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.

És:

155. § (1) A munkavállaló részére járó munkabért - eltérő megállapodás hiányában - utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni.
(2) A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni.
(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.
(4) A munkavállalót, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell. A munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. A munkáltató a többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja.

Segítségképpen innen letölthető a forgalmi szolgálattevő tagtársunk által készített kalkulátor, illetve a rá vonatkozó adatokkal kitöltött mintaszámítás. A kalkulátor a késedelmi kamatokkal nem számol, ahogy az adott esetekben járó vasárnapi pótlékkal sem (Mt. 140 §).

Mt. 140. § (1) Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, (...)
b) a rendkívüli munkaidőre
ba) a 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontjában meghatározott munkavállalónak

(Megjegyzés: a ba) pontban szereplő d) a több műszakos tevékenységet végző munkavállalókat jelöli, az e) pedig a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozik. Az i) a kiskereskedelemben dolgozókra vonatkozik, tagjainkat nem érinti.)

A VDSzSz Szolidaritás csak a tagjait képviselheti, hiszen ezt írja elő a törvény, másra nincs lehetőségünk. A belépéshez keresd területi irodáinkat, a Tagdíjlevonási nyilatkozatot itt találod. További aktuális információkért kattints ide!

Szeretnél elsőkézből értesülni a legfrissebb hírekről? Csatlakozz a VDSzSz Szolidaritás facebook-oldalához!