Mózes Tibor, a VDSzSz Szolidaritás Cargós társasági vezetője Dr. Vincze Teodóra, az RCH humánerőforrás igazgatója részére írt levelében kezdeményezte a vállalat Kollektív Szerződésének módosítását.

Mint írta, a Munka törvénykönyve (Mt.) a munkaidő fogalmát precízen fogalmazza meg. Az Mt. 86.§-a alapján munkaidőnek minősül a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő. A munkavégzésre előírt idő alatt a munkavállaló nem csak rendelkezésre állásra, hanem munkavégzésre is köteles; a munkavégzésre előírt időben kifejezetten azért áll rendelkezésre, hogy annak teljes tartama alatt munkát végezzen. Ebből következően azok az időtartamok, amikor a munkavállaló csak rendelkezésre állási kötelezettségét teljesíti, de tényleges munkavégzést nem teljesít, nem minősülnek munkaidőnek (pl. ügyelet, készenlét). Munkaidőnek minősül továbbá a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Előkészítő vagy befejező tevékenység minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. Nem minősül viszont munkaidőnek többek között a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama.

Bizonyos munkavégzési módok esetén az utazás mértéke az általánostól lényegesen eltér. Ezen munkakörök közös jellemzője az, hogy az utazás maga a munkavégzés (utazó munkavállaló) vagy pedig annak jelentős részét kitevő tevékenység. Ezekben az esetekben a lakó- vagy tartózkodás helyéről a munkavégzés helyére, illetve onnan a lakó- vagy tartózkodási helyre történő utazás nem tekinthető a munkáltató tevékenységével érdemben össze nem függő tevékenységnek. Erre a következtetésre jutott az Európai Unió bírósága (Bíróság) is a Tyco v. CC.OO. ügyben. A Bíróság ítéletében a következőket mondta ki: Az Európai Unió szintjén történő harmonizációnak (2003/88/EK irányelv) a munkaidő szervezés területén az a célja, hogy biztosítsa a munkavállalók biztonságának és egészségének jobb védelmét azáltal, hogy ez utóbbiaknak minimális – különösen napi és heti – pihenőidőt, valamint megfelelő szüneteket biztosít, illetve a heti munkaidő átlagos tartamára 48 órás felső határt állapít meg, amely kifejezetten magában foglalja a túlórát is (lásd: BECTU ítélet, C 173/99, EU:C:2001:356, 37. és 38. pont; Jaeger ítélet, C 151/02, EU:C:2003:437, 46. pont, valamint Grigore végzés, C 258/10, EU:C:2011:122, 40. pont).

Hasonlóképpen rámutatott arra is, hogy a munka- és pihenőidő fogalmait az irányelv pontosan meghatározza. Habár az irányelv számos rendelkezésétől a tagállamok meghatározott feltételekkel eltérhetnek, ez nem vonatkozik a 2. Cikkre, mely a definíciókat tartalmazza. Ennek értelmében a munkaidőt a Luxemburgi Bíróság gyakorlatát is figyelembe véve akként definiálta, hogy az olyan időszak, amely alatt a munkavállaló dolgozik, illetve, amikor egyéb módon a munkáltató rendelkezésére áll. Az utazási idő vonatkozásában pedig úgy foglalt állást a Bíróság, hogy az azért része adott esetben a munkaidőnek, mert az a munkáltató szolgáltatásainak nyújtásához – bizonyos esetekben (utazó munkavállaló) - elengedhetetlenül szükséges. Ez a megállapítás pedig a Bíróság álláspontja szerint valamennyi utazási időre – ebben a kontextusban -, azaz a kezdeti munkavégzési helyre történő utazásra és a hazautazásra is érvényes (32. pont). Ezzel ellentétes jogértelmezés ugyanis „elferdítené a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmére irányuló célkitűzést”. Ezzel összefüggésben azt is kiemelte a Bíróság, hogy az irányelv nem ismer a munkaidő és a pihenőidő közötti kategóriát (26.pont). Pihenőidőnek pedig csupán az az időtartam minősül, amikor a munkavállaló kötöttség nélkül, szabadon osztja be az idejét és magánügyével foglalkozhat (Simap ítélet, C303/98).

Fentiekre tekintettel kezdeményezzük az RCH Kollektív Szerződésének módosítását.
A 22.§ új 6. pontjaként felvételre javasoljuk:

6. Nem minősül munkaidőnek: - a szokásosan telephelyen kívüli munkavégzést, a változó munkavégzési helyen, valamint munkaszerződéstől eltérő munkavégzési helyen történő foglalkoztatást kivéve - a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama.

Munkaszerződés-módosítást kezdeményez a munkáltató azoknál a munkavállalóknál, akik esetében a  területi kirendeltségek határa a tavaly őszi kirendeltség-összevonások miatt változott/kiterjedt. A "munkavégzés helye" meghatározás a jelenlegi munkaszerződésekben eltéréseket mutat:

1) csupán annyi van feltüntetve, hogy XY. területi kirendeltség (a szolgálati helyek megnevezése nélkül)

2) a területi kirendeltség, felsorolva a hozzá tartozó szolgálati helyek

3) találkoztunk olyannal is, ahol XY megye (!) a munkavégzés helye. Felhívom a figyelmet arra, hogy amennyiben valaki számára a módosítás valamely ok miatt aránytalan sérelemmel járna, úgy ne írja alá a munkáltató módosításra irányuló kezdeményezését, és ezt jelezze helyi tisztségviselőnk részére! A Munka törvénykönyve 45.§ (3) szerint "A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi."

Tagtársaink közül többen kérdezték, hogy a két éve jogszabály által lehetővé tett VBKJ-ból fizethető lakáshitel-törlesztés miért nem került be szolgáltatási elemként a VBKJ utasításba, tekintve, hogy 1-es a szorzója. Nos, a mellékelt prezentációból kiderül, hogy nem olyan szép a leányzó fekvése. A szolgáltatás igénybevételéhez ugyanis jelentős költségek párosulnak, így az 1-es szorzó csak ámítás. A lényeg az utolsó pár dián van:

• benyújtandó dokumentumok listája ( költséggel jár)
• amennyiben nem igényjogosult és a munkáltató mégis fizet, a büntetés mértéke (20%)
• banki díjak, költségek (szintén érzékelhető költségek)
• a szolgáltatás kockázatai (az szja természetesen már csak 15%)

Lecseréli a MOTIS-gépeket az RCH. A tervek szerint ún. technológiai mobiltelefonokra cserélnék a jelenlegi készülékeket. Kétfajta készülek tesztüzeme zajlik, mindkettő Android operációs rendszerrel, 8 megapixeles kamerával van felszerelve és ütésálló. Remélhetően az új készülék jobban fogja szolgálni a vonatfelvételi tevékenységet, mint a mostani.

Dombóváron szeptember 1-jétől indul az első olyan osztály, ahol az RCH és az Apáczai Csere János Szakközépiskola között létrejött megállapodás alapján kocsivizsgáló-tanoncokat képeznek. Az osztály 25 fővel kezdi a tanévet. A tavalyi - izzadtságszagú - képzés tanulságait levonva, a KTI-vel egyeztetett új tanterv szerint folyik majd a képzés.

Június 30-ig meghosszabbítják azokat a megbízási szerződéseket, amelyeket az RCH kocsivizsgálókkal kötött futójavítások elvégzésére. A kaposvári és a fényeslitkei helyszínek után a cél a tevékenység kiterjesztése oly módon, hogy lenne egy keleti és egy nyugati mobilbrigád. A kiterjesztéshez azonban szükséges az ECM-tanúsítvány területi hatályának kiterjesztése is. Ez a hatósági eljárás folyamatban van.

Az Üzemeltetés szervezettől kapott előzetes tájékoztatás szerint március 15-én nem lesz üzemszünet. A Húsvéthétfőt megelőző 36 vagy 48 órától kezdve hétfőn éjfélig várható üzemszünet a pályavasútnál az elegyrendezésben, illetve a határállomásokon a szomszédos vasutak igényeinek figyelembe vételével. Írásban további, részletes tájékoztatást ígértek.

Mózes Tibor, Cargós társasági vezető ügyvivő, VDSzSz Szolidaritás

Hölgy tagtársaink figyelmébe! Fotópályázatot hirdetünk, március 7-én éjfélig kell eljuttatni a pályaműveket, nyereményed egyórás lávaköves masszázs lehet! A téma: milyennek látod a vasutas mindennapokat női szemmel? Hajrá Hölgyek! Részletek itt!

Szeretnél elsőkézből értesülni a legfrissebb hírekről? Csatlakozz a VDSzSz Szolidaritás facebook-oldalához!