A fejleményeket László Gábor összegezte:

A bírónő azt szerette volna, ha megegyezünk abban, pontosan mennyi a követelés, a munkáltató a mi követelésünkkel állított szembe másik két számítási mód szerinti összeget. Másfél órán át győzködtük egymást a magunk igazáról. A munkáltató a szegedi perre hivatkozva érvelt a két számítási mód mellett. A bírónő megkérdezte, hogy esetleg nem tudja-e, a szegedi tárgyaláson miért nem vitatták a rendkívüli munkavégzésért járó követelést.  Az összegszerűséget nem vitatták, csak a jogalapot. Erre azt válaszolta a jogász, hogy abban az esetben nem volt [Kurunczi] Iminek túlórás vezénylése, ezért nem is volt miből levonni azt a munkaidőt, amit a szombati nap miatt lehetett volna csökkenteni. Esetemben ugyanis azt szeretné, ha ezekkel az órákkal az éves túlóra-keretemet csökkentenék.

Arra kérte a bírónő az alperest, hogy ha a szegedi perre hivatkozik, csatolja be az ottani számítás alapját. Azon a véleményen vagyok, hogy valamit csak meg akar ítélni a bírónő a javamra, ha mindenáron azt akarja, hogy egyezzünk meg az összegben. Azt mondta, nem akarja úgy lezárni az ügyet, hogy nincs megállapodás az összegszerűségben. 

A bírónő április 13-án fog ítéletet hirdetni.

László Gáborral készített interjúnkért kattints ide! 

Ismeretes: egy szegedi és egy nyíregyházi vezető jegyvizsgáló tagtársunk egymástól függetlenül találta problémásnak a készenléti jellegű munkakörben dolgozók szombati munkavégzését, a VDSzSz Szolidaritás mindkét esetben pert indított.

Egész pontosan arról van szó, hogy abban az esetben, ha a készenléti jellegű munkakörben dolgozókat vasárnap rendes munkaidőre osztják be, szombati munkanapjukat nem rendes munkaidőként, hanem rendkívüli munkavégzésként kell(ene) elszámolni.