Mint szerepel benne, a "Kormány megvizsgálta a visegrádi országok állami tulajdonú gazdasági társaságai vállalatirányítási rendszerét, valamint vezető állású munkavállalóinak bérezési gyakorlatát. A Kormány egyetért azzal, hogy a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok átláthatóságának és költséghatékonyságának növelése érdekében a vállalatirányításban megfelelő nemzetközi tapasztalattal rendelkező külföldi menedzserek részvételére is sor kerülhessen."

A Kormányhatározatban az is szerepel, hogy "vezető állású munkavállalóval az 1. pontban meghatározott feltételek szerinti magasabb díjazásban akkor lehet megállapodni, ha többek között az érintett a határozat hatálybalépéséig ki nem fizetett prémiumairól lemond". Illetve visszavonja a korábbi prémiumról való lemondáshoz kapcsolódó, az igényérvényesítéssel összefüggő esetleges jogfenntartó nyilatkozatát.

A lap alján mellékelt Kormányhatározat nem említi a MÁV-ot, amit egy decemberi kormányülésen soroltak át a mellékelt határozatban szereplő II. kategóriából az I-esbe: előbbiben az állami tulajdonú energiaszolgáltató szektor társaságai és a kiemelt stratégiai jelentőségű társaságok voltak, így a MÁV is. Utóbbi az állami tulajdonú pénzügyi szektor társaságait tartalmazza, beleértve a Magyar Postát is. Az I. kategóriában adható maximális bruttó havi alapbér 5 millió forint, a II. kategóriában 4 millió forint a plafon. Azt, hogy ezen belül mennyi az adott vezető alapbére, a MÁV esetében a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter határozza meg.

Eközben Halasi Zoltán, szakszervezetünk, a VDSzSz Szolidaritás elnöke az RTL Klub január 3-i híradójában arról beszélt, hogy az igazi probléma az, hogy sok dolgozó nem kap többet a minimálbérnél! A tulajdonos felelőssége a munkavállalókat olyan helyzetbe hozni, hogy normális javadalmazást kapjanak, amiből aztán normálisan meg is tudnak élni! 

„A MÁV-nál, illetve a társaságainál kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztünk azért, mert 2016 vonatkozásában még nem jött létre bérmegállapodás. A szakszervezetünk és a többi szakszervezet is közösen 5 plusz 2,7 százalékos bérfejlesztést gondol. Ha ez nem teljesül, az elég igazságtalan lépés lenne” – szögezte le Bárány Balázs, a VDSzSz Szolidaritás alelnöke a HírTV január 2-i híradójában.

Korábban is felhívtuk a figyelmét arra, hogy egyebek mellett az alacsony jövedelmekkel összefüggő súlyos létszámhiány már a vasúti közlekedés biztonságát veszélyezteti a MÁV-Csoport vállalatainál!

Előzmény:

Egyoldalú munkáltatói intézkedéssel decemberben sor került a félhavi kereset kifizetésére, ezt megelőzően elég sokat tárgyaltunk erről a munkáltatóval és a tulajdonossal is, végül a munkáltató egyoldalú intézkedésére azért került sor, mert szerettük volna összevonni az évvégi kifizetést a jövő évi bérfejlesztéssel, ez azonban különböző okok miatt nem valósult meg, ahogy azt tapasztalhattátok is. Így a munkáltató egyoldalúan lépett, igaz, velünk egyeztetett a mértékről, ami számunkra nem volt meglepetés, a kifizetés mikéntjével nem voltunk elégedettek. Ennek hangot is adtunk, amikor kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztünk, ennek első fordulóján már túl vagyunk, a tárgyalások január 5-én folytatódnak a 2016. évi bérekről és egyéb követeléseinkről.

Utóbbiak közül egy lényeges elemet emelnénk ki: szeretnénk újra megkötni a középtávú megállapodást, ami a kétezres évek derekán járt le, azóta a vasút vezetése nem tartotta fontosnak, hogy a szakszervezetekkel közösen valamiféle stratégiát alakítson ki a munkáltatás középtávú terveiről.

A középtávú megállapodásra egyre nagyobb szükség lenne, hiszen hatalmas béklyót cipelnek a vasutasok immár három éve: az ezredfordulót követően fokozatosan elért eredményeket - a munkaidőt fokozatosan tudtuk csökkenteni - 2012-ben egy tollvonással elveszítettük. Ezt a mai napig nem sikerült pótolni, sem időben, sem bérben, ami nagyon fájdalmas tény számunkra. Megnövekedett a munkahelyen töltött idő, a munkával töltött idő, ráadásul a munkaközi szünet - a készenléti munkakörök kivételével - nem része a munkaidőnek. Ezért a vasutasok semmiféle kárpótlást, ellentételezést nem kaptak, ami egész egyszerűen példátlan.

A következő hónapok nagy feladata lesz, hogy a törvény adta lehetőségek mentén a vasútnál legalább adott munkakörökben el tudjuk érni, hogy csökkent munkaidőben foglalkoztassák a munkavállalókat. Erre azért is szükség van, mert a korkedvezményes nyugdíj megszűnésével egyre fontosabbá válik, hogy a vasutasok is minél tovább megőrizzék munkaképességüket, egészségesen várják a nyugdíjas éveket.

A munkaidő, munkával töltött idő növekedésén kívül a bérek terén is veszteségeket kellett elkönyvelni, ezt is rendezni kell a négyéves megállapodásban. Hiszen a vasutas társadalo 2012 óta folyamatosan veszti az átlagjövedelmekben elért előnyét: idén már a nemzetgazdasági átlag alá süllyedtek a vasutas keresetek. Ezt a veszteséget kívánjuk visszapótolni, ezért is elvárásunk, hogy a jövedelmek fokozatosan ismét haladják meg a nemzetgazdasági átlagot a korábbi években megszokott 2-3%-os mértékben. Ennek érdekében a 2016. esztendőre differenciált, 2,7%-os mértékű bérfejlesztést követelünk adott munkakörökben dolgozó vasutasok számára - természetesen, az alanyi jogú járó bérfejlesztésen túlmenően. A tárgyalásokon múlik, hogy melyek lesznek ezek a munkakörök.