Az alábbi felvételen Bárány Balázs, a VDSzSz Szolidaritás érdekvédelmi alelnöke foglalja össze a legfontosabb feladatokat, figyelem: az összefoglaló nem mentes az önkritikától sem...

Az említett tolatócsapat kiállásáról itt olvashattok bővebben. De ugyanígy megemlíthetnénk azt az esetet, amikor azonnali hatállyal felmondott a MÁV-Start egyik vezető jegyvizsgáló tagtársunknak, aki komolyan vette a forgalom biztonságára vonatkozó utasításokat, és fedélzeti jegyellenőr társaságában nem volt hajlandó elvinni a három egységes Desiro-t az esztergomi vonalon. Rögtön kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztünk, a munkáltató gyorsan visszakozott.

Ha a vasutas társadalom - beleértve tagjainkat - egységesen kiáll a béreik, a munkaidejük és a jogaik mellett, akkor még a korlátozott sztrájknak is irdatlan politikai súlya lesz. Hiszen ebből az látszik a mindenkori hatalom felé, hogy van egy közösség, ami képes együtt mozdulni. 

Figyelni kell arra, hogy a vasutas társadalom ne legyen megosztható - akár egy adott munkahelyen sem. Örülni kell mások, más szakágak sikereinek, a máshol elért eredményeknek: ezek ugyanis olyan alapok, amire építkezni kell, nem pedig irigykedni rájuk. Ez esetben senki nem nézne ferde szemmel azokra, akiknél úgy tűnik, hogy pillanatnyi előnyökre tettek szert. Azt vegyétek tudomásul, hogy adott munkavállalói ör javát szolgáló előnyök hosszabb távon szolgálják a többiek érdekeit is. 

Hiszen például a Budapesti Igazgatóság területén meghonosított 10% műszakpótlék-emelés ügyében jelenleg ott tartunk, hogy a területi igazgatóságoknál már felállítottak egy rangsort azon állomásokról, ahol a munkáltató szerint is kívánatos lenne a 10% műszakpótlék-emelés alkalmazása. Erre nem csak a MÁV Zrt-nél, hanem a MÁV-Startnál is szükség lenne, persze, a bérfejlesztéstől függetlenül. 

Igen, itt az évvége, és nincs bérmegállapodás: ez nem szokatlan az utóbbi években. Bíztunk benne, hogy sor kerül rá, de nem így történt. Bár nincs bérmegállapodás, decemberben sor került a félhavi kereset kifizetésére. Ezt megelőzően elég sokat tárgyaltunk erről a munkáltatóval és a tulajdonossal is. Végül a munkáltató egyoldalú intézkedésére azért került sor, mert szerettük volna összevonni az évvégi kifizetést a jövő évi bérfejlesztéssel, ez azonban különböző okok miatt nem valósult meg, ahogy azt tapasztalhattátok is. Így a munkáltató egyoldalúan lépett, igaz, velünk egyeztetett a mértékről, ami számunkra nem volt meglepetés, a kifizetés mikéntjével nem voltunk elégedettek. Ennek hangot is adtunk, amikor kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztünk, ennek első fordulóján már túl vagyunk, a tárgyalások január 5-én folytatódnak a 2016. évi bérekről és egyéb követeléseinkről. 

Utóbbiak közül egy lényeges elemet emelnénk ki: szeretnénk újra megkötni a középtávú megállapodást, ami a kétezres évek derekán járt le, azóta a vasút vezetése nem tartotta fontosnak, hogy a szakszervezetekkel közösen valamiféle stratégiát alakítson ki a munkáltatás középtávú terveiről.

A középtávú megállapodásra egyre nagyobb szükség lenne, hiszen  hatalmas béklyót cipelnek a vasutasok immár három éve: az ezredfordulót követően fokozatosan elért eredményeket - a munkaidőt fokozatosan tudtuk csökkenteni - 2012-ben egy tollvonással elveszítettük. Ezt a mai napig nem sikerült pótolni,  sem időben, sem bérben, ami nagyon fájdalmas tény számunkra. Megnövekedett a munkahelyen töltött idő, a munkával töltött idő, ráadásul a munkaközi szünet - a készenléti munkakörök kivételével - nem része a munkaidőnek.  Ezért a vasutasok semmiféle kárpótlást, ellentételezést nem kaptak, ami egész egyszerűen példátlan.

 A következő hónapok nagy feladata lesz, hogy a törvény adta lehetőségek mentén a vasútnál legalább adott munkakörökben el tudjuk érni, hogy csökkent munkaidőben foglalkoztassák a munkavállalókat. Erre azért is szükség van, mert a korkedvezményes nyugdíj megszűnésével egyre fontosabbá válik, hogy a vasutasok is minél tovább megőrizzék munkaképességüket, egészségesen várják a nyugdíjas éveket.

A munkaidő, munkával töltött idő növekedésén kívül a bérek terén is veszteségeket kellett elkönyvelni, ezt is rendezni kell a négyéves megállapodásban. Hiszen a vasutas társadalo 2012 óta folyamatosan veszti az átlagjövedelmekben elért előnyét: idén már a nemzetgazdasági átlag alá süllyedtek a vasutas keresetek. Ezt a veszteséget kívánjuk visszapótolni, ezért is elvárásunk, hogy a jövedelmek fokozatosan ismét haladják meg a nemzetgazdasági átlagot a korábbi években megszokott 2-3%-os mértékben. Ennek érdekében a 2016. esztendőre differenciált, 2,7%-os mértékű bérfejlesztést követelünk adott munkakörökben dolgozó vasutasok számára - természetesen, az alanyi jogú járó bérfejlesztésen túlmenően. A tárgyalásokon múlik, hogy melyek lesznek ezek a munkakörök. Van bőven feladat.

A kollektív szerződések stabilan működnek, apróbb módosításokra folyamatosan sort kell kerítenünk, de összességében jól ellátják feladatukat. Mostanában nem igen kell számolni a Munka törvénykönyve változására, hiszen visszavonták a Parlament elé szánt őszi módosító indítványokat is, talán tavasszal vagy az őszi ülésszakon nyújtják be ezeket ismét. Ehhez hasonlóan a kormány ódzkodik attól is, hogy a sztrájkról szóló törvénnyel kapcsolatban bármiféle módosító indítványt az Országgyűlés elé terjesszen, meglehet, hogy legszívesebben a sztrájk szót is törölné a  jog fogalomtárából.