A Mozdonyvezetők Szakszervezetének vezetése jelenleg agresszív kismalacot játszik. Nem örül, hiába sikerült elérnünk, hogy megmaradjon az összes vasutas menetkedvezménye – beleértve a mozdonyvezetőkét is. No, meg azt, hogy nem von el a kormány 50 milliárd forintos költségtérítést a Starttól, aminek következtében a személyszállító vonatok száma a MÁV-Start szerint a felére csökkent volna. Nem kétséges, hogy mindez a mozdonyvezetők létszámát is igencsak érzékenyen érintette volna.
Nem. A MOSZ vezetése most azon rugózik, hogy kábé meghasonlottunk magunkkal, hiszen azzal a szakállamtitkárral írtunk alá egy megállapodást, aki korábban a Vasúti Egyeztető Bizottság ülésén kijelentette: amennyiben rajtuk múlna, a menetkedvezménnyel kapcsolatos szerzett jogok nem csorbulnának, azonban beismerte: ezt a vállalásukat az új miniszter és a kormányfő bármikor felülírhatja. Tehát a MOSZ menedzsmentjének „jószándékú” olvasatában a velünk kötött megállapodást is bármikor felülírhatja az új miniszter és a kormányfő.
Azért egy nem mellékes körülményt érdemes figyelembe venni: a megállapodást aláíró Csepi Lajost a kormány jelölte ki arra, hogy tárgyaljon velünk a kormány vasutat érintő megszorításairól. Erre azután került sor, hogy a kollektív munkaügyi vitát kiterjesztettük a menetkedvezmény és a Start költségtérítésének elvonására is. És ebből a szempontból teljesen lényegtelen, hogy Csepi Lajos történetesen a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szakállamtitkára.
Másfelől, ha a MOSZ szerint a kormánnyal kötött megállapodásunk semmire nem garancia, akkor talán most ők fognak sztrájkot hirdetni ezzel a két követeléssel kapcsolatban? Fölösleges. Az igazság az, hogy ezt a nagy kivárásban lekésték.
De ettől még ők is - ahogy a VSZ is - csatlakozhatnak a május 8-i sztrájkhoz, hiszen a vasutasokat – ahogy az összes többi magyar munkavállalót is – úgy meg akarja sarcolni a kormány, hogy attól koldulunk. Szó szerint.

2009. április 29. (A fenti cikk nyomtatható verzióját ezen lap LEGALJÁN találjátok meg!)
---
Sztrájk: május 8-án 0 és 18 óra között – döntött a VDSzSz Országos Választmánya – 2009. április 28.

A VDSzSz Szolidaritás május 8-án 0 és 18 óra között tartja meg a korábban április 30-ára meghirdetett sztrájkját.
Szakszervezetünk Országos Választmánya egyrészt a ballagókra és hozzátartozóikra való tekintettel határozott így, másrészt azért, mert a kormány részéről érdemi előrelépés történt: megállapodás jött létre két speciális vasutas sztrájkkövetelésünkkel kapcsolatban.

A VDSzSz Szolidaritás és a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium között létrejött megállapodásban ugyanis sikerült a sztrájkfenyegetés hatására elérnünk, hogy valamennyi vasutas – így a teherszállítással foglalkozó cargosok, a MÁV-Gépészeti ZRt, valamint a MÁV-Trakció ZRt. munkavállalói – részére is jár a menetkedvezmény a továbbiakban.

Másrészt örvendetes, hogy a kormány eltért eddigi terveitől, és már nem kíván a MÁV-Start költségtérítéséből egy fillért sem elvonni. Korábban ugyanis 50 milliárd forint megvonásáról volt szó, aminek következtében a MÁV-Start menedzsmentjének számításai szerint a személyszállító vonatok száma a felére csökkent volna. Nem kétséges: mindez a vasutas munkahelyek ezreinek megszűnéséhez vezetett volna.

A kormány megszorító programjában azonban számos olyan elem van, ami minden magyar munkavállaló – így a vasutasok – megélhetését húsbavágóan érinti. Mindezek visszavonását továbbra is követeljük a május 8-ára áthelyezett sztrájkunkban.
Ugyancsak a megszorítások ellen tiltakozik a VDSzSz Szolidaritás a LIGA Szakszervezetek által május elsejére meghirdetett demonstráción is.

2009. április 28. (A fenti cikk nyomtatható verzióját ezen lap LEGALJÁN találjátok meg!)
---
Létrejött a megállapodás a VDSzSz és a Kormány között – 2009. április 28.

Kiss László, a MOSZ elnöke a Népszava április 28-i számában "azt mondta, "egyelőre nincs miért háborogni", mert a legutóbbi minisztériumi egyeztetésen a tárcavezető nevében a szakállamtitkár világossá tette: a vasúttól nem terveznek elvonást. Megjegyezte, hogy ezen a VDSzSz is jelen volt, ezért sem értette utóbb, hogy Gaskó miként juthatott arra a következtetésre, hogy 50 milliárdot akarnak elvenni a MÁV-tól." Így látják ezt odaát, társszakszervezeteknél. Hogy ez mennyire nem így van, azt döntsétek el Ti: VDSzSz-, VSZ-, MOSZ-tagok és szakszervezeten kívüli munkavállalók!
Mialatt a VSZ és a MOSZ mindent kitalál azért, hogy ne kelljen sztrájkot hirdetni - nemrég egy közös levelet juttattak el a miniszterelnök részére, amiben a tárgyalások megkezdését sürgetik -, a VDSzSz-nek a sztrájkfenyegetés hatására már sikerült is megállapodnia a kormánnyal.
És ez nem álhír: a Kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy a tömegközlekedés szervezeti rendjének és finanszírozásának megújítását célzó "munka elkészültét követően a kidolgozott koncepciót késedelem nélkül a szakszervezetek elé terjesztik, és annak összefüggéseit érdemben megvitatják. Mindaddig, AMÍG A KIDOLGOZOTT KONCEPCIÓ KÖZÖS ÁTTEKINTÉSE NEM ZÁRUL LE, A KORMÁNY SEMMIFÉLE, KÖLTSÉGTÉRÍTÉSRE ÉS VASUTAS MENETKEDVEZMÉNY-CSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉST NEM TESZ. A FELEK MEGERŐSÍTIK, HOGY A VASUTASOK MENETKEDVEZMÉNYEINEK RENDEZÉSÉT CÉLZÓ KÖZÖS MUNKÁT FOLYTATJÁK, ÉS ENNEK SORÁN A SZERZETT JOGOKAT TISZTELETBEN TARTJÁK."

A vasút ügye - legalábbis az idei év vonatkozásában - rendezettnek tűnik: a menetkedvezményt meg kell kapniuk a cargosoknak, a gépészeknek és a mozdonyvezetőknek is, és nem vonnak el 50 milliárdot a Start költségtérítéséből, ami a személyszállító vonatok számának felére való csökkentése miatt sok ezer vasutas munkahelyébe került volna.

Azonban maradt még így is épp elég gond: hiszen a táppénz mértékének 60 százalékra csökkentése; a 65 éves nyugdíjkorhatár mielőbbi bevezetése, amit utána évente hat hónappal még tovább akarnak emelni; a családi pótlék jelenlegi szinten történő befagyasztása, ráadásul jogosultsági korhatárának 23-ról 20 évre csökkentése; a gyes és a gyed idejének két évben való maximálása rengeteg vasutas családot érint érzékenyen.
És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy július elsejétől a lakástámogatások felfüggesztését, a gáz- és távhőár-kompenzáció szintén idei csökkentését is tervezi a kormány, utóbbi mértéke 2010-től még kevesebb lenne, sőt teljesen meg is kívánják szüntetni azt. Tervbe van véve a béren kívüli juttatások (kafetéria) - üdülési csekkek, étkezési hozzájárulás, valamint az önkéntes pénztári befizetések - megadóztatása, a vasutas bérek 5 százalékos csökkentése, és a vasutasok részmunkaidőben való foglalkoztatása.
Ezek rengeteg – amúgy is már anyagilag végletekig megterhelt – vasutas családot juttatnak a csődbe, ami ellen sztrájkolni közös kötelességünk.

2009. április 28. (A fenti cikk nyomtatható verzióját és a KORMÁNY KÉPVISELŐJÉVEL megkötött MEGÁLLAPODÁST ezen lap LEGALJÁN találjátok meg!)
---
VSZ: Vasutasokat a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt-be! – 2009. április 28.

Állítólag kétoldali üldözési mániában szenvedünk, hiszen egyesek szerint folyamatosan álhírekkel szórakoztatjuk Olvasóinkat többek között arról, hogy a fele társaságot leépítik a Start költségtérítésének 50 milliárdos elvonása miatt, meg arról, hogy a gépészeknek és a mozdonyvezetőknek nem lesz arcképesük május 31. után. Bár az előbbieket többek között a Start menedzsmentje is tényként kezeli, összehasonlításképp nézzünk meg egy igazi álhírt a közeljövőből - amikor a kormány már tényleg elvont 50 milliárd forintot a vasúttól, és ezáltal tényleg feleannyi személyszállító vonat közlekedik a hálózaton:
„A VSZ vezetése üdvözli, hogy összesen 200 munkahelyet teremt a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. a következő 7 hónapban, és felelős szakszervezethez méltóan tárgyalásokat kezdeményez annak érdekében, hogy a státuszokat a létszámleépítésben érintett vasutasokkal töltsék fel. A Vasutasok Szakszervezete ugyanakkor a tárgyalások megkezdésére szólítja fel a kormányzatot annak érdekében, hogy a munka nélkül maradt további tízezer vasutast is helyezze el az ország többi természetvédelmi területén. Arra a kérdésre, hogy emiatt terveznek-e sztrájkot hirdetni, Simon Dezső, a VSZ elnöke elmondta: még értékelik a kialakult helyzetet, és mivel nincsenek minden információ birtokában, továbbra sem látják elérkezettnek az időt a sztrájkra.
Az új dolgozók több ezer hektárnyi erdőterület ápolását vállalják a rövidesen induló országos erdőművelési közmunkaprogramban. A munkások - akik a VSZ hatékony közbenjárására végkielégítés helyett vasúti munkaruházatukat is magukkal vihették - a fiatal erdők ápolása, tisztítása mellett rendbe teszik az erdei sétautakat és turistaútvonalakat, valamint javítják, vagy cserélik az elöregedett padokat, esőbeállókat és egyéb közjóléti eszközöket.
Annál is inkább, mivel a VSZ mindig is fontosnak tartotta a vasutasok regenerálódását célzó erőfeszítéseket. Épp ezért különösen örvendetes számukra, hogy rekreációjuk a csodálatos környezetben való munkavégzéssel már munkaidőben megvalósulhat.
A VSZ továbbá üdvözli, hogy a MÁV Csoporttól elbocsátott vasutasok közül optimális esetben kétszázan továbbra is szakirányú tevékenységet végezhetnek, hiszen a közmunkaprogramban résztvevők feladata lesz a gemenci Állami Erdei Vasút környékének rendezése, a parlagfű irtása és az erdőkben található szemét takarítása is.”

2009. április 28. (A fenti cikk nyomtatható verzióját ezen lap LEGALJÁN találjátok meg!)

---
A MOSZ "érdemi" párbeszéde saját tagjaival: "mi a faszt akarsz, kis köcsög?" - 2009. április 27.

Értékes virtuális élménymorzsát sikerült elcsípnünk az interneten, ami bizonyítja, hogy a MOSZ-tagok élete se lehet könnyű. Egyikük már nem bírta a megaláztatást, és e-mailben kifakadt. Íme, a bizonyíték: "Írtam a MOSZ-nak levelet, hogy lesz-e sztrájk. A válaszuk ennyi: nem. Semmi megszólítás, hogy tisztelt kollega, vagy kedves tagunk, örülünk, hogy sokadmagaddal fizeted a szakszervezeti díjat, és biztosítjátok a létezésünket.
A válasz ennyi: nem.
Azért minden levélnek van egy hangulata. Ennek kb. az volt a hangulata, hogy a mi a f...-t akarsz kis kö...g. Tehát a válasz hatalmi jellegű. A szakszervezet hatalmi jellegű, valóban csak nem a tagjaival szemben."

Mellékeljük a MOSZ-tag által a MOSZ vezetése részére írt levelet:

"Tisztelt Szakszervezet!

XY (név a Szerkesztőségben) mezőhegyesi mozdonyvezető vagyok. Szóbeszéd tárgya errefelé, hogy a MOSZ is csatlakozna az április 30-ra tervezett VDSzSz sztrájkhoz. Szeretném pontosan megtudni, hogy ez valóban igaz, vagy nem?

Tisztelettel:
XY
---
A MOSZ válaszlevele szeretett tagja részére:

"Mozdonyvezetők Szakszervezete
Nem.
Üdv. MOSZ"

(A fenti cikk nyomtatható verzióját ezen lap LEGALJÁN találjátok meg!)
---
Bagatellizáló szakszervezetek – 2009. április 27.

"Nem tudunk sem áldozatokról, sem halottakról. Lényegében egy olyan kicsi megye vagyunk, hogy itt még egy-két hullát sem lehetne eldugni, nemhogy 18-at" - ezt dr. Gál László, a Békés megyei rendőrfőkapitány-helyettes nyilatkozta 1989-ben, miután felröppent a hír, hogy állítólag a Békéscsabai Rendőrkapitányság szervezetten átfésülte a határt és egy 50 km-es sávban, a kukoricásban 18 holttestet találtak. Viccesnek gondolod? Pedig nem az: húsz évvel később kábé ugyanígy érvel a VSZ és a MOSZ vezetése is.
Hiszen ők az égvilágon nem tudnak semmiről, de még azt is elbagatellizálják: még véletlenül sem hallották annak a mondatnak a végét, amit jelenlétükben Csepi Lajos szakállamtitkár osztott meg a szakszervezetekkel a legutóbbi Vasúti Egyeztető Bizottsági ülésen a minisztériumban: "amennyiben rajtunk múlna, a menetkedvezménnyel kapcsolatos szerzett jogok nem csorbulnának, de ezt a vállalást az új miniszter és a kormányfő bármikor felülírhatja".
A Start költségtérítésének elvonásával kapcsolatban a MOSZ vezetése is megállt azon a ponton, hogy a szakállamtitkár útján azt üzente az új miniszter, hogy nem tervezi a vasúti közlekedés költségeinek megvonását. Hurrá.
Az már elkerülte figyelmüket, hogy a szakállamtitkár egyáltalán nem cáfolta, amit szakszervezetünk fűzött hozzá mindehhez: szerintünk ugyanis bőven elég, ha a lépten-nyomon erről nyilatkozgató Bajnai fejében létezik a költségtérítés-elvonás ötlete. Aki pedig történetesen a miniszter főnöke. Valószínűleg ugyanígy viszonyul a kérdéshez a MÁV-Start vezetése is, akik tuti, hogy nem szórakozásból gyártják az egyik vészforgatókönyvet a másik után. Ismeretes: az 50 milliárd forintos költségtérítés-megvonással számoló C-variáció alapján feleannyi személyszállító vonatra lesz szükség. És feleannyi vasutasra.
Kíváncsiak lennénk, mi az, ami a társszakszervezetnél is kiveri a biztosítékot: "Igen, gáz van! Sztrájkoljunk!" Ehelyett a VSZ a XIX. - nem pártkongresszusról - hanem az Európai Vasutas Szakszervezetek Állandó Konferenciájáról ad tudósítást. A MOSZ egyik főhíre pedig az, hogy tizennyolc, idehaza is ismerős személykocsit vásárolt a GYSEV.

2009. április 27. (A fenti cikk nyomtatható verzióját ezen lap LEGALJÁN találjátok meg!)

---
Dehogy akarunk mi sztrájkolni. Csak hát muszáj. – 2009. április 24.

A vasutasok sztrájkjáról sok helyen úgy írnak, mintha az az öncirógatás egyik legalapvetőbb formája lenne, amit kifejezetten tisztségviselők számára fejlesztett ki az evolúció. Azt hiszik, a sztrájkszervezéssel egy kis gyönyört sikerül kinyerni a magyar szakszervezeti mozgalom amúgy igencsak petyhüdt szerszámából.
Mert a "tiltakozás legvégső eszköze", ahogy a sztrájkra szokás hivatkozni, mi tagadás eléggé el van hanyagolva manapság. Valószínűleg már rég be is pókhálósodott volna, erre azonban csakis a legkülönfélébb szakszervezetek felelős gondolkodású tagjai, valamint a hasonló hozzáállású, amúgy nem szervezett vasutasok miatt nem került sor. Valószínűleg annyira szeretnénk sztrájkolni, mint amennyire az a szerencsétlen Lajka kutya el akarta hagyni a Föld nevű bolygó légkörét a Szputnyik 2 fedélzetén.
Csak hát nem lehet mást tenni, amikor a társszakszervezetek vezetői több órás közös üléseken vitatják meg, mennyire nem tudnak semmi konkrétumot a kormányprogram vasutat érintő részéről. Holott egy jó közösülésnek inkább lenne több hozadéka. Minden résztvevő számára. Hiszen így a tervezett vasúti megszorítások tagadásába feccölt energia más csatornán levezetésre kerülne, és talán végre sikerülne összefogni egymással, ha már ennyire szívóágra került a magyar vasút ügye.
Persze, igazság szerint a legjobb tényleg az lenne, ha nem kéne sztrájkolni. Azért, mert mondjuk a "szakértő" kormány átgondolná, hogy nincs szükség a veszteségek további növelésére, és meg akarnák beszélni ezt a dolgot a vasutasokkal. Erre még egyébként van egy csöppnyi esély, hiszen a kormány legalább kijelölte azt, akivel a VDSzSz által kezdeményezett kollektív munkaügyi vita keretében legközelebb tárgyalhatunk: Csepi Lajos szakállamtitkárnak hívják.
A törvények kormány részéről történő betartása azonban önmagában édeskevés ahhoz, hogy ne kerüljön sor a sztrájkra. Ugyanis sok ezer vasutas elbocsátása ellen ez a legkevesebb, amit közösen meg kell tennünk.

2009. április 24. (A fenti cikk nyomtatható verzióját ezen lap LEGALJÁN találjátok meg!)

---
Az emberek nem akarnak feleannyi személyszállító vonatot – 2009. április 24.

Egy közvéleménykutató cég a minap megkérdezte az embereket, mit gondolnak a kormányprogramról. A Szonda Ipsos felmérésében egy ötfokozatú skálán kellett osztályozni az egyes elemeket, ötöst az a tétel kaphatott, amelyik egyáltalán nem fáj, netán örömszerzésre is képes, egyest pedig az, amelyik nagyon fáj. És amennyiben az interjúkat nem egy szado-mazo klubban vették fel, gyanítható, hogy ez nem is jelent örömöt senkinek se.
Hozzá kell tenni, ötöst egyik intézkedéstervezet se kapott. Ami viszont figyelemreméltó, hogy a MÁV állami támogatásának csökkentése - ez a Start költségtérítésének mérséklését jelenti - pont annyira népszerűtlen mint a 13. havi nyugdíj eltörlése, vagy mint a gáz- és távhőtámogatások mértékének csökkentése, illetve az ingatlanadó bevezetése: eléggé. Ezek a megszorítások ugyanis egyaránt 2,3-2,4-es osztályzatokat kaptak.
Ami rögtön három dolgot jelent. Egy: az 50 milliárdos költségtérítés elvonása nem vicc. Ha az lenne, nem kérdezték volna meg róla az embereket.
Kettő: a megkérdezett emberek között túl sok volt a vasutas. Ezt a variációt kizárhatjuk, mivel egy közvéleménykutatónak a mintavétel reprezentativitásra nagyon oda kell figyelnie. Ha nem így tenne, nem kapna megrendelést.
Három: az emberek féltik a vasutat, és nem akarnak feleannyi vonatot.
Ismeretes, hogy az 50 milliárd elvonása a személyszállító vonatok számának 50 százalékos csökkentését jelenti, erre a megállapításra jutott a MÁV-Start vezetése "C"-típusú vészforgatókönyvében. (Az intézkedés meglépése esetén sokezres létszámleépítésre kerül sor.)
A kérdés egyenesen következik az előbbiekből: Ha a társadalom nagy része felsorakozott a vasút mellett, pont a vasutasok ne tennének így, pláne hogy a gépészek és a mozdonyvezetők és a kisebb MÁV-tulajdonú cégeknél dolgozó munkavállalók arcképesét is el akarják venni?
Támogasd Te is a sorsdöntő sztrájkot!

2009. április 24. (A fenti cikk nyomtatható verzióját ezen lap LEGALJÁN találjátok meg!)

---
A VSZ és a MOSZ becsületét csakis saját tagjaik menthetik meg – 2009. április 23.

Újgazdagéknál a ballagási ajándékok listája a hagyományos elemek mellett - úgy mint autó, lakás, satöbbi - mostanában újabb tétellel bővült. Ez pedig a plasztikai műtét. Nos, a vasutasok megtakarításait - már ha lenne ilyen - célszerű volna szájplasztikára költeni. Ugyanis olyan szopás várható, ami Geronazzo Mária - a nagyszájúvá átoperált nőimitátor - praxisában se sűrűn fordulhatott elő, és ha már meg is történt vele ilyesmi, az kétségkívül szakmai önéletrajza élére kívánkozna. Joggal.
A VSZ vezetése eközben csöndben kivár, energiájukat valószínűleg egy újabb szakácskönyv előkészítése köti le, ami egyébként rendjén is való, ha az egyelőre csak a növényvilág kiváltságának tekinthető fotoszintézis fortélyaira akarnák megtanítani a vasutasokat. Kenyérre ugyanis nem lesz pénz, pláne azoknak nem, akik a kormány - ezen belül pedig különösen Bajnai Gordon - ötletrohamának lesznek rövidesen áldozatai, és kerülnek tömegével az utcára.
Bár egészen biztos, hogy a miniszterelnök szellemi képességeit illetően megoszlanak a vélemények vasutas körökben is, annyira hülyének azért ne tartsuk már, hogy össze-vissza nyilatkozna a médiában. Nem ámítás, hanem tény: Bajnai szerint el kell venni a Start költségtérítéséből 50 milliárdot.
Ezt még a Start nem éppen a túlreagálásról ismert vezetése is annyira komolyan vette, hogy rögvest vészforgatókönyvek készítésébe kezdett. Ezek közül egyből, a "C"-variációból fehéren-feketén kiderül: 50 milliárd elvonása esetén a jelenlegi menetrendkönyv felét el lehet felejteni. Továbbgondolva mindezt: feleannyi vonat, feleannyi vasutas.
Azonban igazából nem is lehet rossznéven venni a VSZ-től, hogy nem hirdetnek sztrájkot. Hiszen valószínűleg csak addig merészkedhetnek el, mint az a konföderáció, amelyikhez tartoznak: az MSZOSZ.
A jobboldal szócsövének nem igazán tekinthető 168 óra c. hetilap újságírónője épp ezért megrettenve kérdezhetett rá, mit ért Pataky, a konföderáció vezetője azon, amikor "célzott nyomásgyakorlással fenyeget". Majd a választ hallva megkönnyebbült sóhajjal visszasüppedhetett a szocreálba: nyugi, semmi értelmetlen sztrájk, "ha Bajnai az elfogadhatatlan elemekkel nyújtja be csomagját az Országgyűlésnek, az egyéni választókerületben megválasztott képviselőket beszélgetésre hívják, ahol állniuk kell a sarat a helyi munkavállalók kérdéseire. Szembesítés lesz." Hát, ettől biztosan nagyon összeszarják majd magukat a kormányban.
Az biztos, hogy nem lehet könnyű dolga a VSZ vezetésének. Pataky ugyanis nem beszél a vasút költségtérítés-elvonásáról, ennélfogva ők se beszélhetnek, azonban érzik, hogy vasutas szakszervezet lévén csak illene mondani valamit. Meg hát, a vasutasokat leginkább mégiscsak ez érdekli. Aztán itt van ez a hiperaktív VDSzSz, akik megint sztrájkolni akarnak, és bár lehet, hogy a vasutasok közül egyre többen ugyanezt akarják, azért mégiscsak ott van a mérleg másik serpenyőjében ez a Pataky, aki azt is lenyilatkozta, hogy "értelmetlen a sztrájk". Bármilyen sztrájk. Úgyhogy marad a pótcselekvés, a tárgyalás, amihez a MOSZ vezetésében készséges partnerre leltek.
A vasút újkori történetének gyakorlatilag legsúlyosabb katasztrófája előtti percekben a VSZ és a MOSZ becsületét csak egyvalami mentheti meg: a saját tagsága. Mégpedig azzal, hogy a szakszervezeti különbségeket félretéve VSZ, illetve MOSZ-tagként támogatják az általános vasutas sztrájkot. Nekik ugyanis nem kell felfelé "jelenteniük", és megengedhetik azt a luxust is, hogy saját lelkiismeretükre hallgassanak.

2009. április 23. (A fenti cikk nyomtatható verzióját ezen lap LEGALJÁN találjátok meg!)

---
Amikor a munkavállalók megszorítását már a tőkések is sokallják - 2009. április 23.

Ha már a durvántőkés Csányi Sándor szerint is jobban kellene csökkenteni az élelmiszerek áfáját, akkor az már tényleg azt jelenti, hogy az amúgyis egy anorexiás testalkatához igazított nadrágszíjon nem lehetett volna nagyobbat húzni. A tejtermékek, kenyér áfája a kormány tervei szerint a jelenleginél 2 százalékkal kevesebb, 18 százalék lesz, ettől viszont csak akkor lenne olcsóbb a kenyér, ha hazánkban engedélyezett lenne a rabszolgatartás, vagy ha a pékek napelemmel működnének.
Hiszen minden más termék - például az üzemanyag - áfája 5 százalékkal 25 százalékra emelkedik. Az OTP első embere szerint fiskális módon, alapvetően helyesen közelíti meg a Bajnai-kormány a válságot, ugyanakkor ő is hiányolja a kilábaláshoz szükséges intézkedéseket. Ezzel egyébként nincs egyedül.
Az biztos, hogy a MÁV-Start költségtérítéséből legalább 40-50 milliárd elvonása, ami vasutas munkahelyek ezreinek megszűnéséhez vezet; a menetkedvezmény megvonása a MÁV-Gépészeti ZRt. és a MÁV-Trakció ZRt. munkavállalóitól; a táppénz mértékének 60 százalékra csökkentése; a 65 éves nyugdíjkorhatár mielőbbi bevezetése, amit utána évente hat hónappal még tovább akarnak emelni; a családi pótlék jelenlegi szinten történő befagyasztása, ráadásul jogosultsági korhatárának 23-ról 20 évre csökkentése; a gyes és a gyed idejének két évben való maximálása nem segíti a válságból történő kitámolygást.
Ahogy az se, hogy idén július elsejétől felfüggesztik a lakástámogatásokat, csökkentik a gáz- és távhőár kompenzációját, amit később teljesen meg is szüntetnének. Ráadásul, tervbe van véve a béren kívüli juttatások (kafetéria) - üdülési csekkek, étkezési hozzájárulás, valamint az önkéntes pénztári befizetések - megadóztatása, a vasutas bérek 5 százalékos csökkentése, és a vasutasok részmunkaidőben való foglalkoztatása.
Most pedig tegye minden onlájn vasutas a szívére a kezét, és próbálja letagadni, hogy a fenti listában nem talált legalább egy olyan elemet, ami kiütötte nála a biztosítékot, és ami miatt muszáj lenne sztrájkolni. Na ugye, hogy van.

2009. április 23. (A fenti cikk nyomtatható verzióját ezen lap LEGALJÁN találjátok meg!)

---
Lesz ez még így se?! Csak a vasutasokon múlik! – 2009. április 22.

Ha ez így folytatódik, rövidesen minden mozdony szélvédőjét ki kell cserélni. A mozdonyvezetők ugyanis olyan vehemenciával és gyakorisággal mossák a gépek ablakait a fűtőházak környékén, hogy félő: hamarosan papírvékonyságúra kopnak az üvegek a sok súrolás következtében. Ahhoz viszont, hogy kiderüljön, az ablakok már a nekik csapódó katicabogaraknak se képesek ellenállni, el kéne egyáltalán indulni a gépekkel. És ez az, amire egyre ritkábban kerül sor. De még csak le se értünk a mélypontra: lesz ez még így se.
Sajnos, a munkaidejüket önhibájukon kívül így vagy úgy eltengető mozdonyvezetők tábora egyre inkább gyarapodni fog, amint a vasúti teherszállítás mélyrepülésben lévő "eredményeit" jobbról szabálytalanul kielőzi a Start. Hiszen nem titok: a kormány a vasúti személyszállító cégtől 50 milliárd forint költségtérítés elvonására készül, ennek következtében a munkáltató vészforgatókönyvében szereplő számítások szerint a jelenleg közlekedő személyvonatok száma a felére fog csökkenni. Na, azok lesznek csak a rossz idők, ami persze, nem csak a mozdonyvezetőket érinti majd, hanem gyakorlatilag a MÁV Csoport minden cégénél érezteti hatását. Mégpedig több ezer vasutast érintő csoportos létszámleépítési konzultációk formájában.
Persze, mi is meg akarunk állapodni a kormánnyal, ahogy a VSZ és a MOSZ szeretne Bajnai Gordonnak írt levelében. Viszont tárgyalásos úton ez egészen biztosan nem fog menni. A MÁV-tól ugyanakkor elvárjuk, hogy ne vegyen részt a vasutasság elárulásában, és tiltakozzon az Alapítónál – meg úgy általában mindenhol – a költségtérítés elvonása ellen! A vasút vezetése ugyanis eddig még annyit sem tett az egész ügy érdekében, mint a már említett katica a mozdony szélvédőjének bezúzásáért. Semmit.
Ezért minden vasutas elemi érdeke, hogy részt vegyen a sorsdöntő sztrájkban, hiszen nincs választásunk: visszavonulásra kell kényszeríteni a kormányt!

2009. április 22. (A fenti cikk nyomtatható verzióját ezen lap LEGALJÁN találjátok meg!)

---
VSZ, MOSZ: "Tárgyalni akarunk, nem sztrájkolni!" - 2009. április 22.

Hívjuk a kormányprogramot - a benne szereplő összes megszorítással, a gépészek és a mozdonyvezetők arcképesének elvételével, a személyszállító vonatok számának 50 százalékos csökkentésével, és emiatt a több ezer vasutas munkahely megszűnésével - az egyszerűség kedvéért spenótnak. Namármost, a kormány a spenótot kínáló apuka, akinek főztjét zsigerből utáló gyereke helyébe tetszés szerint ki-ki szabadon beleképzelheti a csak tárgyalni akaró szakszervezetek - tehát a VSZ és a MOSZ - egy-egy vezetőjét. Az alábbi nagyon beteg videólinkre kattintva kiderül, mi lesz a tárgyalások kimenetele: "Jó étvágyat, kisfiam."

http://www.youtube.com/watch?v=Y9GHkXP7WH4

2009. április 22.

---
A ballagók miért kapjanak útravalóul még egy pofont is? – 2009. április 21.

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, a Gimnáziumok Országos Szövetsége és a Magyar Szakképzési Társaság tisztelettel arra kérik a vasutasokat, hogy "ne sztrájkoljanak április 30-án, a ballagás napján, és ne tartsák fenn a sztrájkfenyegetést a május 4-én kezdődő érettségi időszakban". Így ugyanis a VDSzSz - mert melyik másik szakszervezetről is lenne szó - 100 ezer végzős diák és szülei számára teszi lehetetlenné, hogy megjelenjenek a ballagási ünnepségen. Ami tényleg nem szép tőlünk.
Előkapjuk a naptárat: későbbre valóban nem lehet rakni, hiszen tiltakozni addig kell, amíg nem szorítanak, csak tervezik, hogy fognak. Nézzük az április 29-t. Itt van például a Borszerda, amit ráadásul a Torkos Csütörtök mintájára most először rendeznek meg. De milyen alapon babráljunk ki a Borszerda programjain részt venni akarókkal? Hogy a ballagás fontosabb, mint bort inni? Ezt a Borszerda szervezői biztosan cáfolnák.
A lényeg: nincs az a vasutas sztrájk, legyen az a hét bármely napján, amelyik ne sértene érdekeket.
Másrészt pedig reméljük, hogy a három szervezet a kormányt is felszólította a munkavállalókat érintő megszorítások visszavonására. Hiszen, ha azok a jelenlegi formájukban bevezetésre kerülnek, egészen biztos, hogy rövidesen mindannyian elballaghatunk. Igaz, korosztálytól függetlenül.
Épp ezért arra kérünk minden ballagót és hozzátartozóikat, hogy legyenek megértéssel a vasutas sztrájk iránt, ami egészen biztosan nem azért került április 30-ra, mert direkt velük akartunk kitolni.
Az elballagó diákoknak ugyanis előbb-utóbb munkába kell állniuk. De indulásképp miért kapjanak útravalóul a pogácsa és a só mellé még egy pofont is, amit a kormány akar adni minden munkavállalónak?

2009. április 21. (A fenti cikk nyomtatható verzióját ezen lap LEGALJÁN találjátok meg!)

---
Hogyan lejmoljunk? Segít a kormány. - 2009. április 21.

Ha valakinek még nem tűnt volna fel, jófejkedésre is képes ez a "szakértő" kormány. Amellett, hogy rövidesen felére kívánja gyalulni a közlekedő személyvonatok számát - és ebből kifolyólag a vasutasok létszámát is - , valamint elveszi a gépészek és a mozdonyvezetők arcképesét, adott is. Nem is akárhogy.
A szitu ismerős: valakit felköszöntünk mondjuk a születésnapján, majd amíg még tart a figyelmességünk okozta meghatottság, gyorsan lenyúljuk egy szál cigivel. Mi figyelmesek voltunk, ő viszont ilyen figyelmes emberektől nem akar megtagadni semmit se, pláne nem egy szál cigit. Még akkor se, ha amúgy lógunk neki egy teljes dobozzal. Vagy kartonnal. Lejmolási tippek egyenesen a kormánytól!
Igen, ők most adtak két darab százalékot. Eddig gyakorlatilag szinte minden termék, szolgáltatás után 20 százalékos ÁFÁ-t kellett fizetni. Aztán mondták ezeknek a kormányos fiúknak, hogy állítólag ebben az országban élnek igen szegény emberek, akiknek a mindennapi betevő beszerzése is komoly kihívást jelent. És mivel rettenetesen szociálisan érzékeny ez a szakértő kormány, két százalékkal lejjebb vitték az alapvető élelmiszerek (tejtermékek, kenyér) ÁFÁ-ját. Azaz 18 százalékra.
Na most, azt a kenyeret szeretném én látni, amelyik ettől olcsóbb lesz. Hiszen az összes többi termék (például üzemanyag), szolgáltatás ÁFÁ-ját nem is 23, hanem egyenesen 25 százalékra emelték fel. De akkor mire volt jó ez a kenyeres trükk?
A szakértő urak felfogásában az a kívánatos, ha a másik úgy érzi, kapott valamit, mégis sikerül tőle elvenni kétszer, vagy még többször annyit. Igazából rajtunk áll, hogy hagyjuk-e magunkat lenyúlni, vagy inkább elküldjük a delikvenst a sarki közértbe. Vagy még messzebb. Erről is szól az április 30-i sztrájk.

2009. április 21. (A fenti cikk nyomtatható verzióját ezen lap LEGALJÁN találjátok meg!)
---
Antallal szivárogtatja ki a kormány vasúti „reformját” – 2009. április 20.

Az idei év nagy felfedezettje Antal Dániel, aki korábban a Magyar Vasúti Hivatal elnöke volt, egészen addig, amíg az egész hivatal meg nem szűnt. Sértett ember. A sértett emberek pedig fokozottan veszélyesek lehetnek. Ez az ember mostanság azt nyilatkozza, hogy 86 milliárd forintot lehetne elvonni a vasúttól úgy, hogy az ne veszélyeztesse a szolgáltatási színvonalat. Számításai szerint "az üzemi veszteség csökkentésével 51 milliárdot lehetne megtakarítani, az üzemi bevétel növelésével 20 milliárd többletet beszedni, s emellett a pénzügyi ráfordítások 15 milliárdos csökkentésével előáll a 86 milliárd forintos összeg". Mindez magyarra fordítva így hangzik:
Az "üzemi veszteség 51 milliárdos csökkentése" a MÁV-Start költségtérítésének 51 milliárdos elvonását jelenti. Ez pontosan az a helyzet, amire a MÁV-Start által készített egyik vészforgatókönyv is felkészült. Mint Apavári József, a cég általános és adminisztrációs vezérigazgató-helyettese a legutóbbi VÉT-ülésen elmondta: ebben az esetben a személyszállító vonatok száma a jelenlegi felére esik vissza. Ha ez bekövetkezik, biztosra vehető, hogy sok ezerrel kevesebb vasutasra lesz szükség.

Ne tévesszen meg senkit, hogy Antal szerint "az intézkedés nem veszélyezteti majd a szolgáltatási színvonalat". Ez így is van: a megmaradó vonatok ugyanolyan mocskosak, redvásak maradnak, mint jelenleg, tehát valóban nem lesz visszaesés a minőségben.

Az üzemi bevétel növelésétől remélt 20 milliárdos többletbevétel - a közalkalmazottak utazási kedvezményének megcsonkításán kívül - abból is adódik, hogy a MÁV-Gépészeti ZRt. és a MÁV-Trakció ZRt. munkavállalói arcképes igazolvány híján kénytelenek lesznek menetjegyet vásárolni.

Antal Dániel nyilatkozatai egyet jelentenek a kormány vasúttal kapcsolatos megszorító intézkedéseinek kiszivárogtatásával. Ő, aki a Reformszövetség vasúttal foglalkozó "szakértői" anyagát írta, most végre szóhoz jutott. A sértett ember terepet készít elő, tesztelget: szakszervezeteket, vasutasokat, mindenkit. Ha ez nem így lenne, a kormányszóvivő már rég cáfolta volna kijelentéseit. De nem tette.
Sajnos, a közeljövőben vasúti katasztrófa fenyeget, ennek elkerülése érdekében sztrájkolj Te is április 30-án nullától 18 óráig!

2009. április 20.

---
Szakszervezeti patópálok - 2009. április 20.

Voltunk az április 18-i tüntetésen. Sokan voltunk, de nem annyira, hogy ne lehettünk volna kétszer annyian. De még akkor is igencsak vékonyan lettünk volna, hiszen minimum mind a három millió magyar munkavállalónak ott kellett volna tolongania. A távolmaradt 2 millió 997 ezer munkavállalót ugyanakkor nem lehet hibáztatni, amiért nem volt kíváncsi arra, ahogy Pataky Péter, az MSZOSZ vezetője nyilvánosan kasztrálja a szakszervezeti mozgalom ráeső részét.
Még akkor se, ha az óriás kivetítőn Pataky Péter ellenfényben imbolygó figurája mögött a háttérben egyesek látni vélték Bajnai Gordon rettegő ábrázatát, amint egy-egy boltíves ablak mögül kikukucskált, mielőtt ijedtében a föld alatti labirintusba menekült. De azért másnap, április 19-én csak kiadta a kormányprogramot. És igen: tüntetés ide vagy oda, a helyzet még cifrább lett, mint a tüntetés előtt volt.
Az áfa normál kulcsát ugyanis a jelenlegi 20-ról júliustól nem 23 százalékra, hanem 25 százalékra vinnék fel, azonban beiktatnak egy közbülső, 18 százalékos kulcsot is, amit a kenyér és pékáruk, a tej és tejtermékek, valamint a távhő után kell majd fizetni.
A családi pótlékot két évre befagyasztanák, idén júliustól a lakástámogatásokat (szocpol, félszocpol, forintalapú lakáshitel kamattámogatása) is felfüggesztik, nem is szólva a természetbeni juttatások megadóztatásáról. És igen: továbbra is le akarják faragni a MÁV költségtérítését és az utazási kedvezményeket.
Pataky Guinness-rekordot döntött, hiszen két egymást követő mondatban nehéz ennyire ellentmondani magunknak. Idézet a Népszabadságban megjelent interjújából: „Ez a felhívás azt jelenti: olyan az általános helyzet, amiről minden magyar munkavállaló úgy érzi, hogy ez tarthatatlan, ezért sztrájkolni is hajlandó. Az ágazati és munkahelyi tisztségviselőink szerint nincs ilyen helyzet Magyarországon.”
Sajnos, ezt tükrözte beszéde is, ami inkább volt gyászbeszéd. Ez részben helyénvaló is, hiszen tényleg gyászos a helyzet. A probléma az volt, hogy nem kínált alternatívát. Összegyűltünk, majd jól hazamentünk. Most Pataky és sok más szakszervezeti vezető szerint a küldetés teljesítve. A fényképeket feltöltjük a honlapokra, ez is meg volt.
De mi lesz most, amikor a tüntetés után egy nappal bebizonyosodott, hogy tényleg megváltozott a kormányprogram. Csak nem az előnyére.
Kíváncsiak vagyunk arra, hogy a VSZ és a MOSZ vezetése mikor érzi úgy, hogy megérett a helyzet a sztrájkra. Eddig azt mondták, látni kell a kormányprogramot. (De akkor meg miért tüntettek ellene egy nappal a nyilvánosságra hozatala előtt?) Mindegy, most látjuk. Látjuk azt is, hogy tök gáz.
Vagy tényleg elég lenne akkor sztrájkolni, amikor már sokezer vasutast érintő csoportos létszámleépítési konzultációk indulnak el valamennyi MÁV Csoporthoz tartozó cégnél? Mert "ej, ráérünk arra még?"
Ne feledjük, amit Apavári József, a MÁV-Start általános és adminisztrációs vezérigazgató-helyettese osztott meg velünk a legutóbbi VÉT-ülésen: ha 50 milliárdos költségtérítést elvon a kormány a vasúttól - amire minden esély megvan - az 50 százalékkal kevesebb személyszállító vonatot jelent majd. A vasutasoknak ezért azt javasoljuk, hogy gondolják végig: 50 százalékkal kevesebb személyszállító vonathoz vajon mennyi vasutasra lesz szükség?

2009. április 20.

---
Letelt a játékidő! - 2009. április 18.

Ez a gonosz VDSzSz, mindig velünk van a baj: most éppen azért, mert - mint a VSZ honlapján olvasható - a "közös sztrájkfelhívás lényeges eleme, hogy mind a célokban, mind pedig a sztrájk egyéb formai elemeiben (kezdési időpont, időtartam stb.) egyetértés legyen a felek között. Ez most az egyoldalú bejelentés miatt nem valósulhatott meg." VDSzSz! Fúj! Fúj!
Szóval bedurcizott a VSZ vezetése, mert azt hitték, stipi-stopizunk. Tudjátok, ez egy olyan játék, aminek az a lényege, hogy az egyik gyerek a másik előtt kimondja a varázsszót: "stipi-stopi". Ha ez sikerül, attól úgy érzik, övék az a Ferrari, amit az ablakon kinézve egy pillanatra megpillantottak. Most ott áll a társszakszervezet frusztrált vezetése - meg a másik is - a Kossuth téren, és hangosan bömböl, amiért ez a szemét VDSzSz lestoppolta az április 30-t.
Hiszen addig a gyerekeknél sincs gond, amíg két versenyautót látnak meg egyszerre: az egyik lestopizza a piros Ferrarit, a másik meg azt a sárga Lamborghinit. A baj akkor van, amikor az egyik rájön, hogy tulajdonképpen nekik is pont az kellett volna, amit a másik lestopolt. Ez főleg akkor igaz, amikor még a környéken sincs egy, a másikkal egyáltalán egy napon említhető verda. Most úgy tűnik, a VSZ vezetésének is kellett volna az április 30., különben most nem hisztizne ennyire.
De mivel felnőttesdit is akarunk játszani, kitaláljuk, hogy "a kormányprogram pontos ismerete nélkül nem lehet eldönteni, hogy szükséges-e a nyomásgyakorlás legkeményebb eszközét bevetni." Ez olyan, mint amikor az egyik gyerek megsajnálja, vagy cikinek tartja már a másik ordítozását, felajánlja, hogy használják együtt azt a Ferrarit. A másik viszont dacosan aszondja: "Nem kell, hagyj békén!"
És ha ilyenkor megkérdezik tőle, miért, azt feleli: "Csak." Majd lestopizza a látóterébe kerülő első Ladát. A VSZ és a MOSZ vezetése jelenleg kitart amellett, hogy a Lada jobb a Ferrarinál. Legbelül sejtik, hogy nem gyorsul annyira, de legalább az övék: a tüntetés biztos nem annyira kemény, mint a sztrájk, de mivel a csúnya VDSzSz-es bácsik nélkülük kimondták a munkabeszüntetést, akkor az már nekik biztos, hogy nem kell.
És hiába kértük őket arra, hogy osszuk meg amink van, szálljanak be ők is a Ferrariba: "Nem, nem és nem".
Itt tartunk most, és tudjuk, - ahogy a józan gondolkodású vasutasok is tudják, beleértve a VSZ, a MOSZ és a VDSzSz tagságát - hogy letelt a játékidő. Arra kérünk mindenkit, hogy tegyük félre a szakszervezetek közötti rivalizálást, szeretem-nem szeretem dolgokat, és szálljunk be egy közös járműbe. Csak az ne Ferrari legyen, mert egy sportautóba azért elég kevesen férnek be. Hiszen létezik a Ferrarinál gyorsabb és erősebb jármű is.

2009. április 18.

---
50 milliárd költségtérítés-elvonás = 50 százalékkal kevesebb vonat - 2009. április 17.

Miközben a VSZ és a MOSZ vezetői egyelőre időelőttinek tartják az április 30-i sztrájkot, a helyzet már annyira súlyos, hogy a MÁV-START különböző vészforgatókönyveket dolgozott ki. Ezekben különböző mértékű költségtérítés elvonását követő helyzetek kezelésére készül fel a cég menedzsmentje. Apavári József általános és adminisztrációs vezérigazgató-helyettes a „C”-verziót ismertette velünk. A képlet drámaian egyszerű: 50 milliárdos költségtérítés-megvonás esetén 50 százalékkal csökken a közlekedő személyszállító vonatok száma. Ismeretes: Bajnai korábban pontosan ilyen mértékű elvonásról nyilatkozott.
Mindez a kezdeményezésünkre összehívott április 17-i rendkívüli VÉT-ülésen derült ki, amin újfent az elvonókúra vasutat érintő hatásait firtattuk.
Megkérdeztük, mit tett a MÁV menedzsmentje ebben az ügyben: szóltak-e például a miniszterelnöknek, hogy ötletrohama következtében gyakorlatilag működésképtelenné válik a vasút, hiszen több ezer vasutas munkájára nem lesz szükség. Könnyen belátható: a személyszállítás 50 százalékos csökkenése tragikus következményekkel jár a vasutasokra nézve. Ismételten felszólítottuk a MÁV-ot arra, hogy bújjon elő végre elefántcsont-tornyából, és tolmácsolja aggályainkat a döntéshozók felé.
Egyébiránt tarthatatlan, hogy a MÁV Igazgatósága magasról tesz a vasutasokra, mivel sokadszorra – erre irányuló kifejezett kérésünk ellenére – sem jött el senki közülük, hogy a szomorú jövőről tájékoztassa a szakszervezeteket a legmagasabb érdekegyeztető fórumon. Eközben a VSZ vezetését valószínűleg annyira lekötötte az április 18-i demonstráció, hogy elfelejtett hozzászólni gyakorlatilag az egyik legfontosabb napirendhez is.

Apavári József megismételte a legutóbbi Startos egyeztetésen általa elmondottakat: számtalan MÁV-tulajdonban lévő kisebb cég, a MÁV-Gépészeti ZRt. és a MÁV-Trakció ZRt. munkavállalóinak se lesz menetkedvezménye május 31. után.
Ezen kívül – szintén kezdeményezésünkre – többek között szó volt arról is, hogy a FOR-t kezelő forgalmi szolgálattevők mennyi plusz jövedelmet kapnak a rendszer működtetéséért, miért támogatja a korrupciógyanús sportegyesületeket a MÁV, illetve a MÁV-Hotels üzemeltetési szerződését miért módosították suttyomban: ezekről a napirendekről később bővebben beszámolunk.

Új követelésekkel bővítettük a kollektív munkaügyi vitát. A kormánytól követeljük a vasutas munkavállalókat sújtó megszorító intézkedések visszavonását, így a MÁV költségtérítésének több tízmilliárdos csökkentését, ami vasútvonalak bezárásához és munkahelyek ezreinek megszűnéséhez vezethet, a bérek befagyasztását, a természetbeni juttatások megadóztatását, a családtámogatási rendszer csökkentését, az öregségi nyugdíjkorhatár 65 évre történő emelését. A kormánynak a törvény szerint április 21-ig kell kijelölnie képviselőjét, az ő részvételével kívánjuk a jövőben a kollektív munkaügyi vitákat lefolytatni; a munkáltatókkal továbbra is az eddigi követelésekről tárgyalunk.
A még elégséges szolgáltatásról szóló tárgyaláson a MÁV-Start új ajánlatot adott át, ami azonban továbbra is elfogadhatatlan. Amennyiben a következő egyeztetésre ésszerű javaslattal állnak elő, elkezdődhetnek az érdemi tárgyalások. A kollektív munkaügyi vita következő etapja április 21-én lesz, akkor szintén a követelések, valamint a minimális szolgáltatás lesznek napirenden.

2009. április 17.

---
A VSZ és a MOSZ vezetése egyelőre inkább csak tüntetne - 2009. április 17.

Ami biztosra vehető a kormányprogramból, és húsbavágóan érinti a vasutasokat: a MÁV költségtérítéséből legalább 40-50 milliárd elvonása, ami vasutas munkahelyek ezreinek megszűnéséhez vezet; a menetkedvezmény megvonása a MÁV-Gépészeti ZRt. és a MÁV-Trakció ZRt. munkavállalóitól; a táppénz mértékének 60 százalékra csökkentése; a 65 éves nyugdíjkorhatár mielőbbi bevezetése, amit utána évente hat hónappal még tovább akarnak emelni; a családi pótlék jelenlegi szinten történő befagyasztása, ráadásul jogosultsági korhatárának 23-ról 20 évre csökkentése; a gyes és a gyed idejének két évben való maximálása. Idén július elsejétől a lakástámogatások felfüggesztése, a gáz- és távhőár-kompenzáció szintén idei csökkentése, aminek mértéke 2010-től még kevesebb lenne, sőt teljesen meg is kívánják szüntetni azt. Tervbe van véve a béren kívüli juttatások (kafetéria) - üdülési csekkek, étkezési hozzájárulás, valamint az önkéntes pénztári befizetések - megadóztatása, a vasutas bérek 5 százalékos csökkentése, és a vasutasok részmunkaidőben való foglalkoztatása.
Namármost, ha egy szakszervezet a fentiek csupán egy részéért nem hirdet azonnal sztrájkot, az kábé olyan mértékű lúzerség, mint egy 2008-as arcképes szelvénnyel lebukni. (A nem vasutas olvasók kedvéért megjegyezzük, hogy pár hete még minden vasutas a 2007-es szelvénnyel közlekedett.) Az ember azt gondolná, hogy ilyen nincs is.
Pedig van. Ugyanis április 16-án előáll Kiss László, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke és Karácsony Szilárd, a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke azzal, hogy még túl sok a feltételezés a kormányprogramról, de ha látják majd a vasutasokat sújtó konkrét intézkedéseket, lépni fognak.
Jelenleg mindkét szakszervezet gőzerővel arra buzdítja tagságát, hogy vegyenek részt az április 18-i MSZOSZ által a kormányprogramban szereplő megszorítások bevezetése ellen szervezett demonstráción. De mire fel akar tüntetni a két szakszervezet vezetése, ha szerintük ez az egész elvonásosdi csak holmi feltételezés?
Vagy arról van szó, hogy egy színjátékhoz szeretnének tagságukból statisztákat toborozni? Akik majd az ország másik végéről pihenőnapjukon is odamennek a hívó szóra, mert ők őszintén azt hiszik, hogy ennyi elég?
Bár igazuk lenne!
Félreértés ne essék: a demonstráción a VDSzSz tagságából is jelen lesznek jó páran. Ha a tüntetés hatására a kormány visszavonja a vasutasokat is megnyomorító terveit, nem kerül sor a VDSzSz sztrájkjára sem. De mi van akkor, ha mégse vonja vissza?
Na, ezért szervezünk sztrájkot április 30-ra.

2009. április 17.

---
Menetkedvezmény nincs, 30-50 milliárdos elvonókúra lesz – VEB-ülés – 2009. április 16.

Továbbra sem biztos a MÁV-Gépészeti ZRt. és a MÁV Trakció ZRt. munkavállalóinak menetkedvezménye, derült ki az általunk kezdeményezett április 16-i rendkívüli Vasúti Egyeztető Bizottsági ülésen. Bár a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium képviselői Csepi Lajos szakállamtitkár vezetésével kijelentették: amennyiben rajtuk múlna, a menetkedvezménnyel kapcsolatos szerzett jogok nem csorbulnának, de azt is korrekten bevallották, hogy ezt a vállalást az új miniszter és a kormányfő bármikor felülírhatja. Tehát, ott vagyunk, ahol a part szakad.
Jelenleg a Start által feszegetett jövedelemadó és ÁFA-problémákkal kapcsolatban a KHEM a Pénzügyminisztériumtól (PM) vár állásfoglalást, mivel a legutóbbi egyeztetésen számunkra is kiderült: Apavári József, a személyszállító cég általános és adminisztrációs vezérigazgató-helyettese is azok közé tartozik, akik börtönbüntetéstől félnek. Józsefnek ugyanis adóaggályai vannak, ez az oka, hogy a cég nem adja oda az utazási kedvezményt a MÁV-Gépészeti ZRt. és a MÁV-Trakció ZRt. munkavállalói részére.
A PM VEB-ülésen résztvevő képviselője viszont azt nyilatkozta, hogy változatlan az álláspontjuk: azok jogosultak adómentességre, akik menetkedvezményre is jogosultak. Tehát, a labda nem az ő térfelükön pattog. Magyarán a PM csak arra vár, hogy valaki közölje már végre velük a jogosultak körét, és hopp, láss csodát: a részükre nyújtandó menetkedvezmény munkáltatói és munkavállalói oldalról egyaránt adómentességet élvezne. Jó tudni, hogy csak egy listán múlik a menetkedvezmény adómentességének a rendezése.
Ez a háttérinfó mindenesetre már a KHEM képviselőjének is sok volt, aki elismerte, hogy vélhetően a bürokrácia mocsarában merülhetett el az ügy. Csepi Lajos megerősített minket abban is, hogy a menetkedvezmény elsőbbségi kezelését kéri majd az új minisztertől.
Javasoltuk: amíg nem készül el az ominózus lista, illetve amíg nem lép hatályba a miniszteri rendelet, a jelenlegi gyakorlat alapján továbbra is legyen térítésmentes a menetkedvezmény. A 2007-es szelvényre pedig elég lenne rábélyegezni: mindörökké érvényes.
Álláspontunk szerint a Gépészet és a Trakció munkavállalóinak utazási kedvezménye nem kérdéses. A kiszervezésükről szóló megállapodás megkötésekor ugyanis fel se merült, hogy ne járna részükre automatikusan: az utazási kedvezmény egyértelműen jár a 2008. január elseje után munkáltatói jogutódlással kiszervezett munkavállalók részére. Igazából a MÁV Csoport cégeinek kellene lemeccselniük ezt az ügyet, de erre az egymással vívott belháborúk miatt nem sok hajlandóság mutatkozik.

Csepi Lajos ezt követően sejtelmes mosollyal arról tájékoztatott minket, hogy a Minisztérium meghatározhatatlan pontjain a vasút reformját kidolgozó szellemi műhelyek alakultak, ezek munkájában azonban csak szakemberek vehetnek részt. Talán épp ezért az ellenérdekelt - és szakértelemmel nem rendelkező - vasúti menedzsereket nem hívták meg a szabadkőműves mozgalom MÁV-os szekcióülésére. (Csepi Lajos felvetésünkre reagálva jelezte, tudomásuk van a vasútnál zajló korrupciós ügyletekről. Talán ez is közrejátszhat abban, hogy a cég menedzsment-hadosztálya kimaradt a minden bizonnyal nagyívű vállalkozásból.)
Mindenesetre a szakállamtitkár jelezte, ha fellibben a fátyol a titkok titkáról, ha összeáll a nagy mű, tájékoztatni fog minket. Mindez azért különösen érdekes, mert a MÁV Igazgatósága, Felügyelő Bizottsága, sőt maga az Alapító is elfogadta már a társaság stratégiáját.

A válságkezelő kormányprogram vasutat érintő intézkedései kapcsán a szakállamtitkár gyakorlatilag megerősítette, van mitől tartanunk. Mint mondta: nem tudják, mit tartalmaz a kormányprogram, mert az jelenleg még úgy formálódik, mint a bársonyszék az abba újonnan beleülő popsi alatt.
A miniszter mindenesetre azt üzente a szakállamtitkár útján, hogy nem tervez érdemi költségtérítés-megvonást a MÁV-tól. Ennek fejében viszont érzékelhető minőségjavítást kér a vasutasoktól. Ami kétségkívül érdekes és Nobel-díj gyanús felvetés a jelenlegi MÁV-os költségvetést és üzleti terv-tervezetet alapul véve.
Bár az újdonsült közlekedési miniszter fejét valóban nem sok vasúttal kapcsolatos információ terhelheti, a MÁV-tól való költségtérítés-elvonással biztos nem kell fárasztania szürkeállományát. Hiszen helyette mások már gondolkodtak, ennek végtermékét pedig ő szolgai módon nyilván tudomásul is vette, enélkül ugyanis vélhetően nem lenne kinevezve.
Elég ugyanis, ha főnöke - Bajnai Gordon - fejében körvonalazódott a vasutat egészen biztosan csődbe juttató ötlet, ahogy arról korábbi nyilatkozatai, a képviselői hűségeskük során, illetve a Reformszövetség anyaga alapján többször meg is győződhettünk. A beharangozott kormányprogramban szereplő 30-50 milliárdos költségtérítés-elvonás vasutas munkahelyek ezreinek megszűnését, következésképp pedig belátható időn belül a magyar vasút végét jelenti.
Úgy gondoljuk, nem kétséges miért kell megállni április 30-án. A leendő miniszter segítséget kért tőlünk, amit mi természetesen készségesen meg is adunk ezen a napon. Persze, jó lenne sorainkban látni azokat, akik célunkkal egyetértenek, beleértve azt a három millió munkavállalót, akiket egytől-egyik hátrányosan érint a Bajnai-program.

2009. április 16.

---
SNAFU, TARFU, FUBAR: Jelenleg fubarul állnak a dolgok a vasútnál - 2009. április 16.

Mondják, hogy csak magyarul lehet igazán ízesen káromkodni, de azért az angolszász nyelvterületen is sokat tettek az ügy érdekében. A címben szereplő három rövidítés három fokozatot jelöl: SNAFU (Situation Normal, All Fucked Up), TARFU (Things Are Really Fucked Up), és a legdurvább a FUBAR (Fucked Up Beyond All Recognition). Amikor egyáltalán felmerülhet annak a gondolatcsökevénye, hogy a MÁV-Gépészeti ZRt. és a MÁV-Trakció ZRt. munkavállalóinak ne legyen arcképese, joggal használjuk a FUBAR-szócskát. Még akkor is, ha ez a VSZ kifinomult szókincsű vezetésének nincs ínyére.
A legenda szerint ezeket a szavakat a telefonok megjavítására érkező műszerészek használták a II. világháborúban, akik az általuk a harctéren tapasztaltakról a fenti szavakkal adtak tömör, lényegretörő jellemzést. Állítólag a rövidítéseket később a vietnámi háborúban is előszeretettel használták, a „FUBAR”-t például olyan esetekben, amikor az amerikai tengerészgyalogosok tévedésből a viet-kongok helyett egymást lődözték. Jelentése valami ilyesmi: "felismerhetetlenségig el van baszva".
Mert, ugye lehet nem szeretni a mozdonyvezetőket. Némelyikük valóban olyan magasról beszél a többi vasutassal, hogy a magyar rádióamatőrök már-már azt hiszik, hogy Charles Simonyi akar bejelentkezni a világűrből. Meg tudjuk, hogy ott van az a fránya műszakpótlék, az alapbér-különbségről nem is beszélve.
De nem szabad elfelejteni, hogy ők is vasutasok, ahogy a Gépészet munkavállalói is azok, úgy, ahogy mi is azok vagyunk. Épp ezért nem bújhatunk általánosítások mögé, mert ilyeneket bármelyik munkakörről el lehet mondani. És akkor ott találjuk magunkat, hogy kifogásokat keresünk arra, hogy a másik vasutasnak miért ne segítsünk. Ami ebben a jelenlegi helyzetben megengedhetetlen luxus, hiszen a kormányprogram egyik fő pillére a vasutasok - minden vasutas - megszívatása.
Ezért is nehezen értjük a társszakszervezet honlapján olvasható választ, amiben úgy tűnik, a VSZ komoly bizalmijainak ábrázata legbelül egy érzékeny szűzlányt takar, aki felhorgad a vdszsz.hu-n olvasható "helyenként minősíthetetlen kifejezéseken". Namármost, a helyzet az, hogy olyan minősíthetetlenül benne van a vasút, a vasutasság - tehát mi magunk - a trágyában, hogy azt lehetne szép szavakkal becézni, de minek: gebasz van.
Az összefogást kérő levelünket valóban Nagypéntek délután küldtük el, de abban úgy fogalmazunk, hogy "lehetőség szerint kedd délutánig válaszoljanak". A MOSZ vezetése érdekes módon bevette ezt a kanyart, hiszen valószínűleg ők is látják, hogy nincs vesztegetnivaló idő.
Nem cikizve a VSZ-t, ők beszélni akartak volna róla, stratégiát egyeztetni, meg ilyenek: mikor, milyen nyomásgyakorló eszközöket használjunk. De ha már Nagypéntek szóba jött: az esetleges régebbi sérelmeket, rivalizálást miért nem lehet félretenni, legalább addig, amíg kijjebb mászunk a szarból?
Mindazonáltal nem vagyunk pesszimisták. A VSZ-nél ugyanis az április 18-i demonstrációt követő "esetleg szükségessé váló további lépésekről (...) az Elnökség és a Választmány dönt." Úgyhogy egymás lődözése helyett azt reméljük, hogy erre még április 30. előtt sor kerül.

2009. április 16.

---
Válság Van Vazze! - „Túlfizetettek ezek a vasutasok, ha még Audira is telik!”

Márciusban pozitív rekordot döntött a Porschék eladása Magyarországon: egy hónap alatt tizenhatot adtak el belőlük. Érthető: válság van. Nemhiába, a vasutasok - forgalmi dolgozók, jegyvizsgálók, kocsivizsgálók, stb. - közül is egyre többen fizetik már egy-egy Audi A3-as törlesztőrészleteit. A gond csak az, hogy a ház előtt még mindig ugyanaz a Suzuki parkol, csak hát a hitelek vesznek részt a nemzetközi űrprogramban, de előbb még kilőtték az euró-forint, svájci frank-forint árfolyamot is.
Most pedig tegye fel a billentyűzetét az a Suzukis vasutas, aki a felháborodásnak nem érezte még a legkisebb előszelét sem, amikor erre a hírre kattintott. Tudjuk mi: a modemes internet 4-es metró építését megszégyenítő sebessége mellett a monitorra tapadt szem nem ér rá holmi cigisdobozt keresni, az idegtől rángatózó ujjak úgyis maguktól rátalálnak a bejáratott útvonalra.
Namármost, úgy tűnik, mintha a kormányprogram készítői is csak az Audi A3-asig jutottak volna az olvasásban, és jól felháborodtak, majd levonták a következtetést: több Audi van a vasutasok portái előtt, mint a MÁV Csoport összes vezérigazgatóságán együttvéve. Tehát, túlfizetettek, vegyünk is el tőlük mindjárt 5 százalék bért.
Szó, mi szó, mi, vasutasok elég nagy kakiban vagyunk. A társadalom szereti, ha a vasúttól pénzt vonnak el, mert addig se a többiektől, tőlük vesznek el. Meg az olyan jópofa. Jön reggel egy kötöttpályás fostalicska, a pali kurvára nem akarna a melóhelyre menni, mégis felszáll rá, mert az elmaradt törlesztőrészleteket csak ki kéne valamiből csengetni. Az, hogy a vasutasok egy része komplett munkaidejét csak ilyen fostalicskákon tölti, míg mások azon dolgoznak, hogy működőképessé tegyék ezeket, na, az már nem érdekli. A vasútnak tehát amolyan hétfő reggeli nemszeretem életérzése van.
A politika meg épp ezért szeret vasúti pénzeket elvonni, mert az intézkedés biztos, hogy széles társadalmi támogatottságra számíthat. Ugyanis senki nem tud semmit az egészről. Ide vagy oda: egy-két milliárd? Akkor már inkább ide.
Persze, az "ide", a "mi térfelünkre", a "mi zsebünkbe", vagy hívjuk akárhogy, nem most fog megtörténni: idén július elsejétől felfüggesztenék a lakástámogatásokat, a gáz- és távhőár-kompenzációt pedig még szintén ebben az évben csökkentenék, ennek mértéke azonban 2010-től még kevesebb lenne, sőt teljesen meg is kívánják szüntetni azt.
Nincsenek jobb helyzetben a nyugdíjasok sem, hiszen jövőre halasztanák az idei – egyszer már elhalasztott – nyugdíjkorrekciót. A tervezet értelmében visszavonnák az idei 13. havi nyugdíj második részét, ami 2010-től végleg megszűnne.
Mivel sajnos nagyon úgy tűnik, hogy a vasút tölti be az áldozati bárány hálátlan szerepét, és mivel a vasutasokat leszámítva mindenkinek szimpatikus ez az elvonásosdi, elkerülhetetlen a vasutasok összefogása.
Ennek jegyében írt megkeresésünkre reagált a Mozdonyvezetők Szakszervezete, akik az április 16-i Vasúti Egyeztető Bizottsági ülésén kívánják megismerni a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium vasutat érintő jövőbeni elképzeléseit. Mint Kiss László elnök írta: "Ezt követően fogjuk kialakítani saját álláspontunkat a következő lépések lehetőségéről".
Mit lehetne ehhez még hozzátenni? Sok szeretettel várjuk.

2009. április 15.

---

Szükség van a VSZ-re. Meg a MOSZ-ra is - 2009. április 14.

"2009. április 18-án Budapesten, a Kossuth téren adunk személyesen nyomatékot követeléseinknek!" - írja a VSZ honlapján. A kérdés, hogy ez mire lesz elég, amikor a vasutasokat perceken belül gyakorlatilag arra szólítja fel a kormányzat, hogy szarjanak farfekvéses sünt reggel, délben, este.
Mert mi történt az elmúlt hetekben? Gyurcsány Ferenc regnálásának utolsó perceiben megalakult a Reformszövetség. Ennek a tőkelobbinak írt a vasútról egy tanulmányt az az Antal Dániel, aki korábban a Magyar Vasúti Hivatal vezetője volt (a Hivatal már rég megszűnt).
Ebben minden bajok okozójáról, a vasutasságról így elmélkedik: "amennyiben a vasutas bérek 2002. óta csak a versenyszféra bérnövekedésének mértékében nőttek volna, 2007. végén mintegy -5,07 százalékkal volnának alacsonyabbak. A bérek konvergenciája a versenyszféra béreihez, akár tudatos bérpolitikával, akár a vasúti rendszerben a versenypiac megteremtésével további mintegy -2 milliárdos megtakarítást tenne lehetővé (...)."
Tehát szerinte öt százalékkal túlfizetettek a vasutasok, amit így vagy úgy, de el kell venni tőlük. Az, hogy Antal Dániel mit gondol a vasutasokról, önmagában lehetne egyéni szocproblémája is. A baj csak az, hogy a Bajnai nevével fémjelzett országmenedzsment éppen rárepülni készül erre a programra, amiről Gyurcsány Ferenc elhaló hangon még annyit azért mondott, hogy "hatásaiban dermesztő".
Bár a Reformszövetség április másodikán megszüntette önmagát, egy elég barátságtalan fekáliakupacot hagyott maga után. Ezt markolta fel diadalittasan Bajnai, aki nemrég azt találta mondani: nosza, vegyünk el 30-50 milliárdot a MÁV-tól. Ez matematikailag valóban kevesebb a szintén a Reformszövetség által javasolt 86 milliárd forint elvonásánál, de következményét tekintve a 30-50 milliárd és a 86 milliárd közé egyenlőségjelet rakhatunk: bármelyik is valósul meg, a vasútnak annyi.
Egy szó, mint száz: ne fikázzuk a VSZ-t, demonstráljanak csak nyugodtan április 18-án, mi is ott leszünk. Sőt, ott leszünk a május elsejei demonstráción is. Ennyi azonban nagyon úgy tűnik, nem lesz elég. Épp ezért írtunk nekik egy levelet - meg egyet a MOSZ-nak is - amiben arra kértük őket, hogy mérlegeljék "a közös fellépés lehetőségét, így az esetleges együttes munkabeszüntetés szükségességét is".
Ugyanis soha ekkora szükség még nem volt az összefogásra.