Rövidebb napi munkaidőt!
A VDSzSz Szolidaritás ismét kezdeményezte a csökkentett napi munkaidő bevezetését, ami javaslatunk értelmében elsősorban a budapesti fejpályaudvarokra, valamint Ferencváros és Kőbánya-Kispest állomásokra vonatkozna.
Ezeken a szolgálati helyeken többek között a főrendelkező, rendelkező, gépkísérő, tolatásvezető, kocsirendező, saruzó, helyszíni és vonóvezetékes váltókezelők, illetve a Startos kocsivizsgálók esetében lenne rövidebb a napi munkaidő.
Később, persze, bővülhet a lista. Több, eredménytelen konzultációt követően ismét levélben fordultunk Dávid Ilonához, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójához.
"Tisztelt Elnök-vezérigazgató Asszony!A 2012-ben hatályba léptetett Munka Törvénykönyve a gazdálkodó szervezetek tulajdonosi viszonyaitól függően eltérő lehetőségeket biztosít a napi munkaidő megállapítására.
Köztulajdonban álló munkáltatóknál a munkaidő mértékét az MT. 92.§, az ettől való eltérés lehetőségét pedig az MT. 205.§ (3) bekezdése határozza meg, a következő képen:
„A Köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidő – az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében történő megállapítást kivéve – nem írható elő.”
Mint ismeretes, a köztulajdonban álló vállalatoknál a napi munkaidő 8 órában történő rögzítése ellentételezés nélkül érintette hátrányosan a MÁV csoport korábban napi 7,3-7,6 órában foglalkoztatott munkavállalóit.
Az MT. idézett 205.§ (3) bekezdése azonban lehetőséget biztosít az alapszabálytól való eltérésre azokban a munkakörökben ahol a munkavégzés jellege, körülményei egészségi ártalom veszélyét hordozzák magukban, illetve a munka hibátlan elvégzéséhez szükséges szellemi fizikai megterhelés saját, vagy mások testi épségére, illetve a munkavállaló felelősségi körébe tartozó anyagi javakra /járművekre, berendezésekre/ veszélyt jelent.
Ez utóbbiak kapcsán itt kell megemlíteni a Munkavédelmi Törvény 87.§- át, mely a pszichoszociális kockázatot az alábbiak szerint definiálja:
„a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, melyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.”
Az elmúlt egy évben VÉT keretében, konzultáció során több alkalommal próbáltuk rábírni tárgyalópartnereinket a jogszabály adta lehetőség feltárására, valamiféle munkaköri lista összeállítására.
Ebbéli erőfeszítéseink helyességét igazolva láttuk, mikor 2012. 11. 28-án az Ágazati Párbeszéd Bizottság, Vasútiszállítási Alágazati Párbeszéd Bizottság ülésén – melyen együtt vettünk részt a MÁV ZRt. képviselőivel – a napi 8 órás munkaidőtől való eltérés lehetőségét taglalva a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős akkori helyettes államtitkára kifejtette: „működési körükön belül a munkáltatóknak kell tudnia azon munkaköröket, ahol a fent idézett bekezdés alapján egészségi ártalom, vagy veszély indokolja a napi munkaidő csökkentését.”
Mindezek ellenére kezdeményezéseink eleddig nem jártak eredménnyel. Pedig a MÁV-nál, így a MÁV Szolgáltató Központ ZRt. munkavédelmi szervezeténél, illetve a ma már szervezetileg külön álló Vasútegészségügyi Kht-nál évekre visszamenőleg állnak rendelkezésre baleseti statisztikák munkaköri bontásban, munkaköri és leterheltség vizsgálati anyagok, melyek e célra feldolgozhatóak.
Nehéz is lenne magyarázatot találni arra, hogy az EU tagországok számára kötelezően alkalmazandó NACEV Rev.2 (magyar nyelvű megfelelője a gazdasági tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozás Rendszere: TÁEOR alapján.) 52 ágazati számjellel besorolt pályavasút és 49 ágazati számjellel ellátott MÁV- START ZRt. mindkettő I. veszélyességi osztályban – ne rendelkezzen ilyen típusú, saját tevékenységére vonatkozó adatokkal.
Ilyen adatok hiányában nem tudna a munkáltató eleget tenni a 203/2009. (IX.18.) Korm. Rendelet követelményeinek sem, hiszen a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi orvos felé nem tudná felsorolni, hogy milyen munkaköri kockázatokra kéri a vizsgálatot.
A közelmúlt új fejleménye, hogy a témát érintően két konzultációt is folytattunk a Budapesti Területi Igazgatóság vezetésével, ahol jelen voltak a csomóponti főnökségek vezetői és a vezérigazgatóság humán szolgáltató szervezetének munkatársai is.
A megbeszélésnek annak ellenére nem lett konkrét hozadéka, hogy a résztvevők egyetértettek adott állomásokon, a jogszabályi feltételeknek való megfelelés esetén bizonyos munkakörök munkaidő csökkentésében.
Tisztelt Elnök-vezérigazgató Asszony!
A csökkentett munkaidő bevezetésére vonatkozó ezúton megismételt javaslatunk kizárólag a budapesti fejpályaudvarokra, valamint Ferencváros, és Kőbánya-Kispest állomásokra vonatkozik. E szolgálati helyeken, a főrendelkező, rendelkező, gépkísérő, tolatásvezető, kocsirendező, saruzó, saruzó csapatvezető (ha még van ilyen) helyszíni és vonóvezetékes váltókezelőkre, továbbá e helyeken a MÁV-START létszámába tartozó kocsivizsgálókra terjedne ki az intézkedés. Megítélésünk szerint az intézkedés bevezetése egyszerűen, mindössze a KSZ Helyi Függelék módosításával megoldható.
Egy későbbi, a szolgálati helyek és munkakörök listáját esetleg tovább bővítő szándék esetén a helyek és a kockázatok helyes megítélésére Dr. Kopjár Gábor úr, a Vasútegészségügyi Kht. orvos-igazgatója felajánlotta segítségét.
Kérem az Elnök-vezérigazgató Asszonyt, hogy javaslatunkat támogatni, az intézkedések mielőbbi bevetetését pedig szorgalmazni szíveskedjék.
Budapest, 2013-07-16
Üdvözlettel:
Bárány Balázs Péter
alelnök"
