Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke az egyeztetés után elmondta: szót váltottak a bejelentett költségvetési csomagról, és a bérkompenzációs rendszerről. A LIGA Szakszervezetek abban érdekelt, hogy a jövő évi költségvetési intézkedések ne vezessenek keresetcsökkenéshez a munkavállalóknál, a kompenzáció tényével egyetértenek, de a módját egyelőre még nem ismerik.
Gaskó István szerint a tervezett minimálbéremelés nem kompenzálja a teljes keresetveszteséget jövőre, például az egészségbiztosítási járulék emelkedését is figyelembe véve 92.000 forintnál nagyobb minimálbéremelésre lenne szükség. Gaskó István fontosnak nevezte a résztvevő munkaadói és munkavállalói szervezetek képviselőinek egyetértését abban, hogy Magyarországon erős munkavállalói érdekvédelmi szervezetek működjenek.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke az egyeztetést követően hangsúlyozta: a munkáltatókkal azonos állásponton voltak abban, hogy érdekük az erős munkahelyi és ágazati szakszervezetek léte, és nem érdekük a szakszervezet gyengítése, ahogyan az eredetileg szerepelt az új Munka Törvénykönyve tervezetében.

A LIGA Szakszervezetek szeptember 30-án kapta kézhez a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a Munka törvénykönyvének újabb tervezetét, amelyet a tárca azután készített el, hogy a munkaadókkal és a munkavállalókkal egyeztetett a vitatott pontokról.

A LIGA elnöke szerint bár történt előrelépés az előző tervezethez képest, de összességében elfogadhatatlannak nevezte a második tervezetet is, különösen annak kollektív jogokat érintő részét.
Hangsúlyozta: mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az érdekképviseletei jogosultságok az Európai Unió és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szabályaival összhangba kerüljenek. Nem fogadható el a munkaidő-kedvezmény mértékére, valamint a szakszervezeti tisztségviselő védelmére tett javaslat sem, mert utóbbi jelentősen enyhíti a jogi védelmet, és elfogadhatatlan a LIGA szerint a szakszervezetek működésének feltételeit biztosító paragrafusok kihagyása is. Hozzátette: továbbra is tárgyalni szeretnének a vitatott pontokról az NGM-mel, kifogásaikat már jelezték a tárcának, és ígéretet kaptak a további tárgyalásra.

Gaskó István kiemelte, hogy a tiltakozó akciók szervezésétől továbbra sem állnak el, fenntartják a készültséget, és ha addig nem sikerül megállapodni, november 4-én tiltakozó akciósorozatot kezdenek.

Néhány kérdésben közeledtek az álláspontok, azonban továbbra is éles vitapont a Munka törvénykönyvének érdekegyeztetési tárgyalásain a szakszervezetek jogainak kérdése. A túlórában, a kártérítési felelősségben és a szabályozás fél évvel való elcsúsztatásában egyetértettek a partnerek az október 13-i egyeztetésen a szakszervezeti vezetők beszámolója szerint.

Apró előrehaladás volt, de nem vagyunk elégedettek a tárgyalások állásával - mondta Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke a kormánnyal és a munkaadói oldallal tartott tárgyalások után. A szakszervezeti vezető szerint csak elvi megállapodások születtek, nem vetették papírra ezeket.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke azt mondta, hogy azért nem tudnak elégedettek lenni, mert "nem látjuk az eredményt", vagyis a tárgyalófelek az álláspontjaikat egyeztették, de nem rögzítették mindenben, hogy miben közeledtek egymáshoz. A szakszervezeti vezető szerint jövő héten kerül kormány elé a tervezet, ha onnan kikerül a döntés, akkor lehet megmondani, mi valósult meg az ajánlásaikból.

A legfőbb változás, amelyben egyetértett mindhárom oldal, hogy több időre lesz szükség az új Munka törvénykönyvének bevezetésére. Bár hivatalos döntés nem született, várhatóan júliusra tolódik az új szabályozási csomag életbe lépése az eredetileg januárra tervezett időpontról.

Gaskó István szerint előre haladtak az állami cégeknél dolgozókat érintő egyes szabályokban. Kikerülhet a Munka törvénykönyvéből az állami cégeknél dolgozókra vonatkozó bérplafon, illetve több más szabály.

Október 19-i ülésén a Kormány elfogadta az új Munka Törvénykönyv tervezetét. A dokumentumról Czomba Sándor szakállamtitkár a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a jelenkor kihívásaira fog választ adni. A tájékoztatóból kiderült, a kormány túlnyomórészt a legutóbb ismertetett törvényjavaslati szöveget fogadta el, de a kollektív jogi részben történtek változások. Ugyanez a szöveg az országgyűlés honlapján T/4786. irományszámon jelent meg egy héttel később, az új Munka törvénykönyve elfogadására irányuló törvényjavaslatként.

A LIGA Szakszervezetek 20 pontban foglalta össze a szövegben továbbra is szereplő rendkívül súlyos változásokat, és mintegy azonnali válaszként november 4-ére országos, félpályás útlezárásokat hirdetett meg.

November 4-én, a LIGA Szakszervezetek országos demonstrációjának kezdetén, pénteken már kora reggel torlódás alakult ki az M1-M7 bevezető szakaszán és a XV. kerületben, az M3-as autópálya fővárosba vezető részén. A mintegy száz helyszínt érintő félpályás útlezárások 7 órakor kezdődtek országszerte, a fővárosban meghirdetett közel tucatnyi pontból azonban reggel – a szmog riadó elrendelésére tekintettel – lemondtak a szervezők. A nap végére az összesítés alapján elmondható, hogy 85 helyszínen, több mint 2000 autó vett részt a LIGA Szakszervezetek forgalomlassító akciójában. Az akció sokak számára meglepetésszerű siker volt, aminek eredményeként az elkövetkező hetekben szinten minden bejelentett helyszínen és időpontban megtiltotta a rendőrség az újabb félpályás útlezárásokat.

Amikor újra sikerült „időpontot egyeztetni”, december 2-ára és 5-ére Budapestre és a dél-alföldi régióba, a kormány hirtelen újra szükségét érezte a tárgyalások felújításának. Így november 29-én újabb háromoldalú tárgyalási fordulóra került sor, amelynek fő témája immár elsősorban a kollektív jogok voltak. Ennek során sikerült hat olyan fő pontban megegyezni, amelyek nélkül a szakszervezetek többsége január elsejével gyakorlatilag megszűnt volna létezni. A nagyon közeli megállapodás reményében a LIGA Szakszervezetek felfüggesztette akciósorozatát.

A tárgyalások utolsó fejezetére december 2-án került sor, amikor sikerült egy, mindhárom fél számára elfogadható kompromisszumot jelentő megállapodást írásba foglalni. Így a miniszter többek között vállalta, hogy a Munka Törvénykönyve kollektív jogokat tartalmazó részébe bekerül a szakszervezetek helységhasználati joga, a szakszervezet méretétől függetlenül járó munkajogi védettség, valamint az eredeti elképzeléshez képest nő a védett tisztségviselők létszáma és az igénybe vehető munkaidő-kedvezmény.

(Forrás: liganet.hu)