Ennek egy-egy példányát a résztvevők között szétosztották. Az idő rövidsége nem tette lehetővé az érdemi hozzászólásokat, a vitát, csak annyiban, hogy szakszervezetünk kifejtette a bele-beleolvasást követő reakcióját, mely zömmel a munkavállalók érdekképviseletét jelentős mértékben korlátozó, szakszervezetekre vonatkozó törvényi tervezet változásaira szorítkozott.

Szakszervezetünk nyomatékkal irányította rá a jogalkotó figyelmét, hogyha az új Mt. koncepciója a kollektív szerződések vonatkozásában – amelyet a munkáltató és a szakszervezetek kötnek meg – a korábbinál jóval nagyobb hatáskört biztosít, és nagyobb területet kíván szabályozni – elfogadhatatlan, hogy az érdekvédelmi szervezetek jogai és működési feltételei e feladatot figyelembe véve a jelenlegihez képest nemhogy a jelenlegi szinten maradjanak, hanem, hogy ne javuljanak.

Szakszervezetünk összességében elfogadhatatlannak tartja a kormány által megbízott szakértők készítette úgymond új Munka törvénykönyv-tervezetet, amely jelenlegi formájában nagymértékben megnehezíti, mitöbb ellehetetleníti a munkavállalók, és nem utolsó sorban a szakszervezetek sorsát, működését.

A tervezet ugyanis nem csak jelentősen csorbítaná a munkavállalói jogokat és lehetőségeket, hanem a szakszervezetek jogait és működési feltételeit oly mértékben korlátozná és szűkítené, mely által vajmi kevés lehetőség kínálkozhat a munkavállalók és szakszervezetek jogainak és működési lehetőségeinek kollektív szerződésben történő kiterjesztésére.

Néhány példa a tervezetben olvasható korlátozások közül:
Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkaviszonyt jogellenesen szüntette meg, a munkavállaló ez esetben sem lesz jogosult elmaradt munkabérére, valamint a munkaviszony helyreállítására is csak nagyon szűk keretek között lenne lehetőség.

A tervezet értelmében megszűnnének a műszakpótlékok – az viszont nem tűnik ki, hogy a megszűnt műszakpótlékok miatt elszabaduló béreknek mi lesz a sorsa: az alapbér részévé válik-e, avagy füstbe megy. Ez esetben az érintetteknek elviselhetetlen, mondhatni nyomorba döntő jövedelemcsökkenéssel kellene számolni. Sok tekintetben feleslegesen szigorodna a munkavállalók kártérítési felelőssége is.

Amennyiben - ne adj Isten - az új Munka törvénykönyvét a jelenlegi tervezetnek megfelelően fogadnák el egyértelmű, hogy a munkaközi szünetek nem képeznék a munkaidő részét. Amely éertelemszerűen a munkahelyen töltött időt a munkaközi szünetek időtartalmával növelné. Álláspontunk szerint a Kollektív Szerződésünkben meglévő e vonatkozású, évtizedek óta meglévő engedményt a Munka törvénykönyvében nemhogy engedni, hanem egyértelműen szentesíteni kellene.

A tervezet alkotói becsapták mindazokat, akik hittek a szociális konzultáció törvényalkotó erejében. Úgy tűnik, csalódniuk kellett, mivel a tervezetben nemhogy a szociális konzultáció kiemelt elemeként szereplő védett kor nem jelenik meg, hanem még a jelenlegi meglehetősen ingatag alapokon álló, a munkáltatók kénye-kedve szerint értelmezhető felmondási védelem sem illetné meg az öregségi nyugdíj előtt állókat.

Szakszervezetünk a fentiek tükrében még hangsúlyozottabban fenntartja korábbi álláspontját, miszerint szemfényvesztő és álságos a jelenlegi formában működtetett szociális konzultáció, és az arra alapított jogalkotás.)
Honlapunkon rövidesen részletes szakmai állásfoglalás lesz olvasható az Mt. tervezett módosításaival kapcsolatban.

Reméljük, hogy az említett Mt-módosítási tervezetben elképesztő, az uniós világban példátlan és számunkra is elképzelhetetlen, szükségtelen szigorítások valóban nem a kormány végleges álláspontját képezik. Elvárjuk, bízva a kormányzati ígéretben, hogy a tervezet Parlament elé terjesztését megelőzően, időben nyílnak még lehetőségeink a kormányzati szervekkel és a jogalkotók képviselőivel (Fidesz-KDNP munkástagozat) történő érdemi és együttműködő konzultációra.

BBP