A fenti bevezetőből nem derül ki, hogy mi a csuda az az EÜT és kik is írták alá a megállapodást, ezért némi magyarázattal szolgálunk.

Az Európai Unió Tanácsa 94/45/EK IRÁNYELVE (1994. szeptember 22.) alapján a tagállamokban működő gazdasági társaságoknál létre kell hozni az EÜT-t, ha:

- közösségi méretekben működő vállalkozáscsoportnál, ha a tagállamokban legalább ezer munkavállalója van
- különböző tagállamokban legalább két, a vállalkozáscsoporthoz tartozó vállalkozással rendelkezik, amelyek közül az egyik - egy tagállamban - legalább százötven munkavállalót, és a másik - egy másik tagállamban - legalább százötven munkavállalót foglalkoztat.

Fentiek miatt vált szükségessé az EÜT létrehozása, mivel az ÖBB és leányvállalatai – a mi szempontunkból fontos az RCA - több tagállamban rendelkezik vállalkozással ( hazánkban ugyebár ez az RCH-t jelenti, de megjegyzendő, hogy a miskolci járműjavítót, a TS Hungariat az ÖBB- TS tulajdonolja). A gazdasági életben előfordulnak ettől kuszább tulajdonosi szerkezetek is. Éppen azért a Tanács biztosítani kívánta a munkavállalóknak a határokon átnyúló tájékoztatásához és a velük való konzultációhoz való jogot, erősítve ezzel a munkaügyi kapcsolatok rendszerét és a szociális párbeszéd intézményét.

Az EÜT 12 tagú lesz. A 12 tagból 9 mandátumot az osztrák kollegák, 1 mandátumot egy cseh kolléga és 2 mandátumot – az RCH KÜT által delegált – magyar kollégák tölthetnek be. A magyar tárgyalótestület sikere, hogy az Irányelvből következő egy magyar mandátum lehetőséghez képest két mandátumot tudott biztosítani.

A testületet egy elnök és két alelnök fogja irányítani. Az egyik alelnöki posztot magyar kolléga töltheti be. A mandátumok betöltésére a delegálásokat szeptemberig kell megtenni.

Az EÜT mellett fognak működni a különféle szekciók ( árufuvarozási, személyszállítási, műhely, stb.). Az árufuvarozási szekcióban 10-en foglalnak majd helyet, 6 osztrák és négy magyar kolléga. A szekciók működésére az EÜT megállapodás az irányadó.

Milyen kézzelfogható eredménye lesz az RCH munkavállalóinak az EÜT és az árufuvarozási szekció működéséből?

Az európai üzemi tanács tájékoztatási és konzultációs joga alapvetően az európai szintű kérdésekre terjed ki. A közösségi szintű vállalkozáshoz tartozó egyes vállalkozások problémáit (pl. létszámcsökkentés) általában nem tárgyalják meg ezen a szinten, csak akkor, ha a probléma legalább két tagállamban levő vállalkozást érint. Természetesen, a lehetőségek nagyban függnek az ÖBB menedzsmentjének hozzáállásától. Amennyiben "jó magyar szokás szerint" csak letudni akarják az Irányelv teljesítését, akkor nem lehet grandiózus terveket szövögetni. Azonban, ha az írottaknál tovább ér a menedzsment szándéka és az EÜT-t ugyan olyan Partnernek fogja tekinteni, mint ahogy Ausztriában tekintik a munkáltatók a szakszervezeteket és az üzemi tanácsokat (lenne mit tanulniuk idehaza a munkáltatóknak), akkor a Testület a munkavállalók számára is érzékelhető eredményekkel rukkolhat elő.
Mivel az EÜT egy évben várhatóan egy-két alkalommal fog ülésezni, így a mindennapok problémájára aligha nyújthat megoldást.

A megállapodást az ÖBB konszern nevében Christian Kern vezérigazgató írta alá. Az ún. különleges tárgyaló testület magyar tagjai is ellátták kézjegyükkel a megállapodást.
A tagok: Zlati Róbert ( VSz), Juhász Csaba ( MTSzSz), Zubály Bertalan (KÜT), Mózes Tibor ( VDSzSz Szolidaritás).