Bár az általunk kezdeményezett napirendi pont nem az újfelvételesekre vonatkozott, a munkáltató megosztotta velünk, hogy számára az újfelvételesek orvosi alkalmassági vizsgálata az elsődleges probléma. Amíg ugyanis az egyik foglalkozás-egészségügyi orvos esetében átlagosan mintegy 46 napot vesz igénybe a vizsgálat, addig egy másik esetében 33 napra van ehhez szükség. Mindez 21 milliójába került eddig a Startnak, és pár újfelvételesbe, aki ez idő alatt meggondolta magát: ezek után talán mégse akar a MÁV-Startnál karriert befutni.
Azt mindenesetre a munkáltató megerősítette, hogy az orvosi vizsgálatok miatt állásidőre kényszerülő vasutasokat – és nem csak az újfelvételeseket – átlagkeresettel fogja kifizetni.

Ha például a Tisza Volán járatára 100 forintba kerül egy jegy, abból a jelenlegi rendszer szerint 1 forint jutalékot kapna a jegyet értékesítő személypénztáros. Persze, csak kapna, mivel egy forint gyakorlatilag nem létezik.
A megalázó helyzet végére kívántunk pontot tenni azzal, hogy kezdeményeztük: a más közlekedési társaságok által kibocsátott, és a MÁV-START pénztáraiban értékesített jegyek után a jutalékot egységesítse a munkáltató. Szerintünk a Start részére fizetett jutalék felét meg kell kapniuk a jegypénztárosoknak. A munkáltatónak elvi problémája volt ezzel kapcsolatban, a munkáltató szerint semmilyen jutalékot nem kellene kapniuk, mert benne van az alapbérükben. Ezt követően havi fix összegű jutalék kifizetését javasoltuk a munkáltató számára, aki gondolkodási időt kért. Mindez természetesen nem a Budapesti Közlekedési Szövetség keretében eladott jegyekre vonatkozik.

Ismerős lehet az alábbi idézet a MÁV-Start Oktatási utasításából: „A munkakör betöltéséhez szükséges szakvizsgával rendelkező munkavállalóknak az utasítások, díjszabások jelentős változása esetén az utasítás módosításra kerülő részeiből előírt különbözeti vizsga”.
A kérdés már csak az, ki dönti el, mi számít jelentős változásnak. Elég az oktatás, vagy vizsgázni is kell a leadott anyagból?
A munkáltató mindezek eldöntését a Nemzeti Közlekedési Hatóságra bízná, ez azonban szerintünk erőteljes struccpolitika. Hiszen azokban az esetekben, amikor a munkavállalót büntetőjogi felelősség terheli, szükséges lenne a vizsga is. Az összes többi esetben azonban elegendő az oktatás.
Azonban az oktatás színvonala mostanában meglehetős mélyrepülésben van. A szint javítása érdekében kezdeményeztük, hogy a jegyvizsgálók képzésének legyen része a mozdonyon való utazás is. Ugyanis a Monorierdőnél történt baleset bekövetkeztekor is a mozdonyvezető mellett volt a vezető jegyvizsgáló, akinek ilyen esetekben figyelési kötelezettsége van. Tehát kettejüket együttesen vonták felelősségre. Épp ezért aggályos azonban, ha – főképp a Starthoz nemrég érkezett – jegyvizsgálók még soha nem utaztak mozdonyon. Így aztán konkrétan azt sem tudják, mire kellene figyelniük.
A munkáltató válasza nem sok változást mutatott az előzőekhez képest: csak akkor, ha az NKH ezt szükségesnek úgy gondolja, fogja ezt megtenni a Start. Ez a hozzáállás azonban már kimeríti a szándékos veszélyeztetés büntetőjogi fogalmát, a munkáltató valószínűleg ezért is jutott arra inkább az elhatározásra, hogy megfontolja javaslatunkat.

A más közlekedési társaságokkal – például Volánnal – történő munkába járás esetén számos vasutason kéri számon a munkáltató menetjegyét és az ahhoz kapcsolódó számlát. Azonban például a Volán-társaságoknál nincs ilyen kettősség: vagy menetjegyet adnak ki, vagy számlát – a kettőt együtt semmiképp sem.
Ezt belátva a munkáltatóval megállapodtunk abban, hogy ezekben az esetekben elegendő a számla és annak fénymásolata is.