Magyarország - Tranzitország? Minden, amit a Cargos létszámleépítési tervekről tudunk.
Dr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára egy országgyűlési képviselő Rail Cargo Hungariaval kapcsolatos kérdésére reagálva szeptember 13-án elmondta: „A közelmúltban megjelent megállapítások, amelyek az (...) ezer fő elbocsátását is indokolják, megalapozatlanok”.
De miért is beszéltek erről a Parlamentben? Rövid összefoglalónk következik.
Cargos fronton még augusztus elején sem köszöntött be a MÁV-nál ilyenkor szokásos uborkaszezon. Akkor még hátrányos munkaszerződés-módosítások és az ún. organizációs projekt borzolta a kedélyeket. Kicsivel később már csak az utóbbi.Augusztus elején még egymásnak ellentmondó híreket lehetett hallani, amiből mindenki alkatának megfelelően kimazsolázhatta a kedvére valót.
Az optimistább beállítottságú vasutasok erőt meríthettek abból, hogy a jövő évi üzleti terv csak a természetes fogyással számol. A pesszimistábbak – most már tudjuk: egyszersmind realistábbak – ezt azzal kontrázhatták, hogy a területi üzemeltetési központok már úgyis kialakították a jövő évi drasztikus létszámcsökkentés sarokszámait – amit egyébként a Váci úti központ magyarázata szerint merő önszorgalomból tettek.
Eltelt pár hét, és egyre inkább úgy tűnt, hogy a pesszimistább vasutasoknak lett igazuk. Ismét.
Augusztus 25-e környékén ugyanis már olyan híreket lehetett olvasni, miszerint a Cargonál dolgozó munkavállalók kétharmadának, közel kétezer embernek a talpára kötnének útilaput. Ezt az információt hivatalosan sem a cég vezetése, sem a tulajdonos nem erősítette meg. Azóta sem.
Kovács Imre, az Rail Cargo Hungaria elnök-vezérigazgatója megkeresésünkre írt válaszlevelében konkrétumokról nem számolt be. Kedvezőtlen gazdasági környezetről, nyolc milliárdos veszteségről és az organizációs projekten keresztül hatékonyság-növelésről írt. Ugyanakkor leszögezte: a cég vezetése azonnal megkezdi a konzultációkat a VDSzSz-szel, mihelyt döntésre jutnak arról, miként, milyen eszközökkel lehetséges elérni a pénzügyi egyensúlyt - ezzel biztosítva jelentős számú vasutas foglalkoztatását.
Szintén még a nyár utolsó napjaiban Gaskó István, a VDSzSz Szolidaritás elnöke a tárgyalások azonnali megkezdését kezdeményezte Friedrich Macherhez, a Rail Cargo Austria AG Igazgatóságának elnökéhez írt levelében. Mint jelezte: „soha nem tapasztalt konfliktus kialakulását eredményezheti az a folyamat, aminek következtében több ezer magyar vasutas munkahelye került veszélybe”.
Az osztrák tulajdonostól mindeddig nem érkezett válasz, viszont a társ-szakszervezettől igen. "A jelenlegi magyarországi politikai fejlemények miatt véleményünk szerint viszonylag rövid időn belül szükség van egy stratégiai koordinációs megbeszélésre a legmagasabb szinten - írja levelében Wilhelm Haberzettl, aki az osztrák Vida szakszervezet közlekedési szekciójának az elnöke.
(Szakszervezetünk tárgyalódelegációja szeptember 20-án tárgyal Bécsben az RCA tulajdonosával.)
Időközben a több mint kétezres létszámleépítésről sajtóhírek alapján kiderült, hogy 800-1000 Cargos munkavállalót - többségében vonat fel- és átvevőket, valamint raktárnokokat - érintene. Ez természetesen ugyanúgy elfogadhatatlan szakszervezetünk számára.
Az ügyben új fejlemény, hogy szeptember 13-án Dr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára egy országgyűlési képviselő Cargoval kapcsolatos kérdésére reagálva elmondta: „A közelmúltban megjelent megállapítások, amelyek az (...) ezer fő elbocsátását is indokolják, megalapozatlanok”.
Az alábbiakban közöljük az államtitkár Parlamentben elhangzott teljes válaszát:
"A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a MÁV vezetésével együttműködve az átadás-átvételt követően azonnal megkezdte a MÁV-csoport szerződéseinek felülvizsgálatát. Kormányváltás óta eltelt idő, egyébként nagyszámú dokumentum összegyűjtésével, elemzésével és a vizsgálatok haladéktalan megkezdésével zajlik.
A vizsgálat indítását egyébként nem az elmúlt időben és közelmúltban is megjelent sajtóhírek indokolják elsősorban, hanem elsősorban az a körülmény, hogy a MÁV Cargo privatizációjának módját az akkori ellenzékkel együtt az Állami Számvevőszék is kifogásolta. Az ÁSZ jelzése szerint a szerződés a MÁV Zrt. számára indokolatlan kötelezettségeket tartalmazott, a vevő vállalásai aggályosak voltak, és ahogy ön is mondta, kifejezetten hátrányosan voltak a magyar államra nézve. A fenti súlyos megállapításokra a korábbi kormány nem adott érdemi válaszokat.
Megítélésünk szerint a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon megőrzésére vonatkozó törvényalkotói szándék nem érvényesült a MÁV Cargo értékesítésénél. Az állami vagyonnal foglalkozó jogszabályokat az akkori döntéshozók nem vették figyelembe, a magyar teherszállítás meghatározó részét lebonyolító vállalat eladását ezért az e tevékenységgel, fő tevékenységgel megbízott Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos is vizsgálja.
A magyar kormány és a MÁV mindemellett tartotta magát az általunk egyébként okkal és joggal kifogásolt szerződéshez, az ezzel kapcsolatban a közelmúltban megjelent megállapítások, amelyek egyébként az ön által felhívott ezer fő elbocsátását is indokolják, megalapozatlanok."
"Az egész mechanizmus volt téves, egyáltalában az, hogy állami vállalatot leányvállalatként kiszervezzenek és úgy az egyébként akkor is kifogásolt, de mégis csak normákban szabályozott privatizációs törvényeket is kijátsszák, ez megengedhetetlen. Ez nincs szoros összefüggésben a ma már osztrák tulajdonban lévő vállalatnak a működésével, gazdálkodásával és foglalkoztatási kérdéseivel.
Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi kormánynak az egész magyar szállítási tevékenységet, ezen belül a magyar vasútnak az egyik korábban gazdaságos tevékenységét kell reparálnia, és ebbe a reparációba a jövő lehetőséget ad természetesen az ott dolgozók mindennapjait beleértendően."
