Startos VÉT (2. rész)
Elképzelhetõnek tartja a MÁV-Start, hogy az éves bázis alapján alapbéresíteni lehetne a személypénztárosok jutalékát, a jegyvizsgálóké viszont komplexebb történet, ezért náluk az alapbéresítést szakszervezetünk nem támogatja.
A kérdés úgy merült fel, hogy a pénztárosok a többi között a Tisza Volán, valamint a BKV egyesített bérletek eladása után sem kapnak jutalékot. Ennek orvoslására kezdeményeztük, hogy a pénztárosok kapjanak magasabb összegû jutalékot, mire a munkáltató jelezte: meg lehetne fontolni a jutalék alapbéresítését, ennek konkretizálására késõbbi tárgyalásokon térünk majd vissza.Apropó, pénz. Demoralizáló lehet az a gyakorlat, amit a munkáltató az utasleadási lapokkal mûvel. A jegyvizsgálók ugyanis semmit sem tudnak az általuk kitöltött lapok további sorsáról, ahogy arról sem, hogy a munkáltató mit tesz annak érdekében, hogy behajtsa a potyázó utasoktól saját kintlévõségeit. A MÁV-Start már a harmadik, behajthatatlan követeléscsomagját készül eladni behajtó cégnek. Az elsõ eladása sikerrel járt, így ebbõl az érintett jegyvizsgálók a szakszervezetünkkel megkötött megállapodás értelmében utasleadási laponként 400 forinttal részesültek. A második kiírt pályázat eredménytelen lett, a közeljövõben fut neki a munkáltató újra, remélve a legjobbakat.
Amiben viszont szakszervezet és menedzsment egyetért az az, hogy az utasleadási lapok rendszerét legjobb lenne elfelejteni, csak egyelõre még senki sem tud jobbat helyette. Jelenleg ugyanis a munkáltató addig nem fizeti ki az utasleadási lap alapján a jegyvizsgálókat illetõ jutalékot, amíg azt a potyázó utas nem fizeti be. Viszont ha erre az utas önszántából nem kerít sort ahogy ez általában lenni szokott a peresítés egészen egyszerûen nem éri meg a munkáltatónak, mivel a per költsége jóval magasabb a menetjegy áránál. A rendszer tehát úgy rossz, ahogy van, a munkáltató mindenesetre ígéretet tett arra, hogy a közeljövõben tüzetesebben átnézi, de ötlete szemlátomást nincs egy alternatív megoldásra.
