Nálunk minden
a vasutasokról szól!

Tisztelt Tagtársak! - 2010. március 2.


Mint ahogy arról pénteken tájékoztattunk Benneteket, kollektív munkaügyi vitát indítottunk, mivel a munkáltató mit sem törődve régi és kipróbált munkatársainak sorsával, cinikus, öntelt, ideológiák mentén sorsuk tönkretételén mesterkedik.

Munkahelyek tucatjait tervezi megszűntetni, ill. a földgolyó átellenes pontjára áthelyezve farizeus módon azt a lehetőséget kínálja határtalan aposztrofált „munkatársaiknak”, hogy több órás kéjutazás során - amelyhez még talán IC felszálló engedélyt biztosít, - az új munkahelyen tovább robotolhatnak. Mindazok, akik ezt a fantasztikus kegyet kellő hódolattal nem értékelik, és alázatos lélekkel nem rebegnek hála-köszönetet az egyre növekvő megoldandó gondok miatt őrlődő humánerőforrás igazgató asszonynak, azok számára válaszút a munkanélküliség vagy valamely kevésbé szívtelen és könyörtelen munkáltatónál történő, munkahelyekért való könyörgés.
Természetesen nem engedhetjük el az önhibájukon bajba jutottak kezét, ezért a mai egyeztető tárgyaláson a humánapparátus népes megjelentjei előtt egyértelmű és világos álláspontot közöltünk: nem fogadjuk el akár a területeken lévő munkahelyek megszűnését, akár az ennek ürügyén végrehajtott létszámcsökkentést. Azt pedig kifejezetten visszautasítjuk, hogy fiatalasszonyokat, családanyákat nap mint nap 4-5 órán keresztül utaztassanak csak azért, hogy a mindennapi kenyerüket családjuknak és maguknak – míg erejükből futja – megszerezhessék.
A vasútnál tomboló morális válság úgy vélem, közeledik a mélyponthoz ahelyett, hogy az elmúlt évek keserű tapasztalatai miatt mindazok, akik ebben felelősséget nem vállaltak, belátják elhibázott tetteiket, és csapatostul indulnak el a damaszkuszi úton; és még azon terhet sem kell viselniük, mint Pál apostolnak, aki átmenetileg szeme világának elvesztésével bűnhődött, mert nem akaródzott neki ez útra lépni.
Azt reméltük, nincs új a Nap alatt, és nem szükséges senkinek semmilyen tortúrának alávetnie magát. Tévedtünk. A majd egy órás egymás melletti elbeszélés nem hozta a várt eredményt; több tucat tagtársunknak, és rajtuk kívül sok-sok vasutasnak a kényszermunkahely változtatásból adódó, gyakorlatilag viselhetetlen országjárás vagy az elbocsátás között kell választania.
Szakszervezetünk, ahogy ezt már a kollektív munkaügyi vita kezdeményezésére írt levelében kifejtette, a tárgyaláson is megerősítette: ha az egyeztetés eredménytelenül zárul, úgy rövid időn belül összehívja a pályavasút országos választmányát, és dönteni fog arról, hogy tagtársnőink munkahelye védelme megőrzésének érdekében, valamint tiltakozásul a menedzsment zsarnok önkénye ellen (amely ezen eljárásban látható testet öltött), sztrájkot hirdet-e.
A hétnapos időtartamon belül a következő tárgyalásra e hét pénteken 11 órakor kerül sor.
Reméljük, hogy addigra a menedzsment megvilágosodik, és a velünk való kenyértörés helyett az elkövetkezendő napok gondolkodása eredményeképpen megfogadja a mai napon tett javaslatainkat, miszerint is e konfliktus megoldására az egyébként a négyéves megállapodásban gyógyírként megjelenített, és más fejlett uniós tagállamokban hosszú ideje bevált, ún. távmunka alkalmazása kitűnő és hosszú távú megoldást nyújtana.

Bárány Balázs
alelnök