A GySEV összesen mintegy hatszáz kilométernyi vasútvonalat kíván átvenni a MÁV-tól, köztük olyanokat is, amit a MÁV korábban már halálra ítélt. Mitöbb, a cég a Sopron–Szombathely, valamint a Szombathely–Szentgotthárd közötti vonalszakaszokhoz hasonlóan ezeket teljesen felújítaná, így a pályán megengedett legnagyobb sebesség a jelenlegi 60-80 km/h-ról 120 km/h-ra emelkedne.

Eközben a MÁV arányaiban ennél jóval kevesebb vasútvonalat újítana fel: egy szakszervezetünk birtokába került dokumentum szerint 2015-ig csupán mintegy 200 kilométernyi fővonalon terveznek fejlesztést. Ez gyakorlatilag elenyésző, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi évtizedekben a MÁV hálózatán alig történt pályafelújítás.

Ennek a hozzáállásnak az lett a következménye, hogy a kormány a 40 milliárd forint elvonása érdekében hajtóvadászatot indíthatott a mellékvonalakon kívül már a fővonalak ellen is. Emiatt a fővonalakon még viszonylag elfogadható vasúti személyszállítás is a mellékvonali közlekedés minősíthetetlen színvonalára jut. A fejlesztések elmaradása miatt ezért is cinikus a kormányzat részéről a vasút és a közút párhuzamba állítása.

Amennyiben belátható időn belül a vasútnál meghatározó szakszervezetek és a kormány között nem jön létre elfogadható megállapodás, akkor – ahogy erről tegnap megegyeztünk – sztrájkok sorozatával fogjuk kikényszeríteni a kormányzattól, hogy a vasutat tekintse olyan infrastruktúrának, amilyennek az Uniós tagállamok többségében tekintik.

A VDSzSz Szolidaritás a Vasúti Érdekegyeztető Tanács szeptember 25-i ülésén választ vár arra a kérdésre is, hogy a GySEV-vel ellentétben milyen tényezők, vagy kik gátolják a MÁV-ot vonalai megtartásában, felújításában. Ez azért időszerű, mivel a fejlesztések 85 százalékára az Európai Unió biztosítana fedezetet.