Csak hát úgy voltunk ezzel eddig, mint az egyszeri Józsi bácsi a viccben, aki hosszas unszolásra végül beül egy műrepülőgépbe. Felszállás után, mikor a pilóta erősen megdönti a gépet, hallja, hogy az öreg hátul azt mondja: “Na, erre számítottam.”
Repülnek tovább, mikor egy dugóhúzó után a pilóta megint azt hallja: “Na, erre is számítottam.” A bemutató vége felé közeledve a pilóta fejjel lefelé fordította a gépet, és ekkor azt hallja: “Na, erre nem számítottam!”
Landolás után megkérdezi az öreget: – Józsi bácsi, mire mondta azt, hogy erre számított, erre meg nem?
- Hát fiam, arra számítottam, hogy bepisálok, meg arra is, hogy befosok, de arra, hogy majd az egész a nyakamba fog folyni, na, arra nem számítottam!

Így szakadt a mi nyakunkba is a felismerés, ami eddigi sejtéseinket úgy emelte be a valóság előszobájába, hogy közben még a küszöbön is jól pofára estünk. Igazából hálásnak kéne lennünk az őszinteségért, csak hát mindezt így leírva, ilyen szépen kikristályosodva látni egy minisztériumi szövegben: na, erre nem számítottunk.
A szitu pedig a következő: a díszletek a szakszervezetek, az előadás egyetlen nézője a Magyar Távirati Iroda munkatársa lenne a forgatókönyv tanúsága szerint. Az anyag szót ejt vágóképezésről, sőt, a VDSzSz válaszait is előre megírták, biztos, ami biztos. Úgyhogy, nincs is más hátra, kezdődjön az előadás. Mégpedig egy szószerinti idézettel: „elsőként miniszter úr összefoglalója következik 5 percben.”

Hónig Péter pedig aszondja, hogy „a helyközi közösségi közlekedés átalakítása a vonatkozó kormányhatározatban foglalt ütemezésnek megfelelően folyamatban van. Az egyes részkoncepciók elkészültük után felkerülnek a tárca honlapjára. A menetrendi koncepció múlt hét péntek óta olvasható. Végleges tervekről, döntésről még nem beszélhetünk.”

Ezután a „kormánybiztos úr” 20-25 perces nagyáriája következik a forgatókönyv szerint, majd a szakállamtitkár megadja a szót a szakszervezeteknek.
A minisztérium vezetőit a forgatókönyv készítői legalábbis komplett idiótának nézhetik, hiszen Csepi Lajos szakállamtitkár szerepének taglalásakor például felhívják a figyelmét arra, hogy el ne felejtse nyomatékosítani: „az érdemi előrehaladás és hatékony párbeszéd érdekében a szakszervezeti vezetők lehetőség szerint a koncepcióval kapcsolatos gondolatokra szorítkozzanak, ezen túl legfeljebb a kormányhatározatban foglalt feladatkiosztást és ütemezést értékeljék”.

A forgatókönyv készítői nagyon figyelmesek, hiszen mindezek után azt javasolják, hogy „a szakszervezetek kérdéseire azokat követően egyszerre válaszoljunk, kerüljük azt, hogy az összes kérdés elhangzását követően együttes választ adunk.”

A leginkább egy ideges, kezdő iskolaigazgató tanévnyitójának koreográfiájára emlékeztető alapmű érdekes eleme, hogy még egy kockázatelemzés is elfért benne. Ilyet Demszky Gábor március 15-i nyilvános beszédei előtt még jogosnak is éreznénk, legalább annyira, mint az időjárás-előrejelzést. Mondjuk, valahogy így: „főpolgármester úr mai ebédje a reggeli és a vacsora összevonásából jön létre, sok főtt tojással, szórványosan néhány lágy tojás is várható." Na, de egy minisztériumi egyeztetésre ez egy kicsit túlzásnak tűnik.

Ettől a ponttól kezdve viszont elviselhetetlen önkínzásnak érezzük a forgatókönyvből való további szemezgetést, épp ezért inkább hagyjuk, hogy a minisztérium dolgozói által készített forgatókönyv szerezhessen - kétes értékű - örömöt. Íme:

„Támadások az Indexen közölt vonallista és az egyeztetések vélt elmaradása kapcsán várhatók. Előbbi valóságtartalmának határozott cáfolata mellett arra érdemes utalni, hogy a dokumentumok közzétételével nemcsak a szakszervezetek, hanem bármely érdeklődő naprakész tájékoztatást kaphat a feladatok előrehaladásáról. Az érdekképviseleti egyeztetőkkel folyamatosan tárgyalunk, így bármikor jelezhetik javaslataikat az elkészült vagy készülő részkoncepciók kapcsán.

(Sajtó: minimálisan a vágóképezés lehetővé tételét javasoljuk azzal, hogy az MTI munkatársa akár végig is ülhetné az egyeztetést.
Meglátásunk szerint érdemes megfontolni a miniszteri és kormánybiztosi vitaindítók sajtónyilvánossá tételét.)

2. A MÁV Cargo Zrt. eladásából származó bevétel felhasználása (MÁV Zrt.)

Szakállamtitkár úr felkéri a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetét (VDSZSZ), hogy a napirendi pont előterjesztőjeként foglalja össze álláspontját.

(VDSZSZ álláspontja: a bevételből a vasúti munkavállalók nem részesültek, emiatt szakszervezetük sztrájkot hirdetett több alkalommal. A korábbi, ilyen irányú megállapodás megszeghetőségére a MÁV és a KHEM is azzal a magyarázattal szolgáltak, hogy a bevételt vasúti fejlesztésre fordítják. A vasúti fejlesztések álláspontjuk szerint elmaradtak. Választ várnak arra, hogy a tulajdonos milyen intézkedéseket foganatosított arra vonatkozóan, hogy ezen ígéretek nem váltak valóra.)

Ezt követően felkéri Andrási Miklós elnök-vezérigazgató urat (MÁV Zrt.) annak ismertetésére, hogy a bevételt milyen célokra használták fel.

Az elnök-vezérigazgatói beszámoló után szakállamtitkár úr lehetőséget ad a szakszervezeti reakciók közlésére.

3. A vasútbiztonság helyzete (MÁV Zrt.)

Szakállamtitkár úr felkéri a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetét (VDSZSZ), hogy a napirendi pont előterjesztőjeként foglalja össze álláspontját.

(VDSZSZ álláspontja: A vasúti közlekedés biztonságát érintő egyre több eseményről szereznek tudomást. Véleményük szerint a pályavasút a megfontolatlan szervezeti átalakítások miatt nem képes a közlekedésbiztonságot garantáló ellenőrzési tevékenység elvégzésére, az operátor vasúti társaságok pedig nem járnak el kellő gondossággal.)

A szakszervezeti felvezetőt követően felkéri Andrási Miklós elnök-vezérigazgató urat (MÁV Zrt.) a vasútbiztonság helyzetének ismertetésére.
Az elnök-vezérigazgatói beszámoló után szakállamtitkár úr lehetőséget ad a szakszervezeti reakciókra.”

[Az alapmű teljes egészében a lap alján csatolt fájlban elolvasható - a szerk.]