Nálunk minden
a vasutasokról szól!

Sztrájkjog: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultak, mivel a tervezett sztrájk időpontja után több mint két héttel kapták csak kézhez a jogerős döntést!


A perben képviseletet biztosító Magyar Helsinki Bizottság szerint ha sztrájkolni a gyakorlatban nem lehet, akkor valójában a sztrájkjog alapjogként nem is létezik.

Miután a magyar állam elszabotálta a szociális ágazat 2020-ra tervezett gördülő sztrájkját, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult, írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság, hozzátéve, hogy a kormány eleve nem tett értékelhető ajánlatot a sztrájk idején a munkavállalóknak teljesítendő elégséges szolgáltatásra, majd a bíróság olyan hosszan vizsgálta a jogvitát, hogy a sztrájkot nem lehetett megtartani. Ha sztrájkolni a gyakorlatban nem lehet, akkor valójában a sztrájkjog alapjogként nem is létezik – olvasható a közleményben.

A Helsinki Bizottság szerint a hatályos sztrájktörvény szerint a lakossági alapszolgáltatást végző munkáltatónál sztrájkolni csak akkor lehet, ha előzőleg a munkaadó és a munkavállalók megegyeznek a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről, vagy ha nem sikerül, akkor bíróság állapítja meg azokat. A szakszervezetek a még elégséges szolgáltatásról az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkárával tárgyaltak, ő azonban ahelyett, hogy érdemi javaslatokkal segítette volna elő a megegyezést, egyszerűen tárgyalásra alkalmatlannak minősítette a szakszervezetek ajánlatát. A SZÁD és az MKKSZ ezután fordult bírósághoz, a kúria pedig 2020. november 25-én jogerősen a szakszervezeteknek adott igazat. De mivel az ítéletet csak 2020. december 28-án kézbesítették, ezért az előre bejelentett napok közül egyetlenegyen sem lehetett már sztrájkolni. A sztrájk meghiúsult. A SZÁD és három munkavállaló a Magyar Helsinki Bizottság segítségével most a strasbourgi bírósághoz fordult.

A strasbourgi esetjog szerint a jogvédelem nem lehet elméleti és illuzórikus. Az ilyen ügyekben meghatározó szerepe van az időmúlásnak. A sztrájkkal kapcsolatos jogviták eldöntésében ezért az államoknak szigorú eljárási határidőket kell megállapítani és érvényesíteni. Ez nálunk hiányzik, ezért fordulhatott elő, hogy a tervezett sztrájk utolsó napja után csak 19 nappal kézbesítették a Kúria ítéletét. Ezért aztán a magyar állam nemcsak az egyesülés szabadságát, de a hatékony jogorvoslathoz való jogát is megsértette a panaszos szakszervezetnek és tagjainak.