Nálunk minden
a vasutasokról szól!

Tagadta a kétezer fős leépítést a MÁV a július 22-i "VÉT"-en


Nincs szó több ezres létszámleépítésről – jelentette ki a MÁV humánerőforrás igazgatója a július 22-i VÉT-nek álcázott konzultáción. Ennek ellenére a csoportos létszámleépítések megkezdődtek a MÁV Csoportnál, így a MÁV Gépészet ZRt-nél is. Emiatt elkerülhetetlennek tartjuk a létszámhelyzetről való tárgyalást, hiszen a Kormány és többek között a MÁV között létrejött megállapodás értelmében a cég köteles megegyezni a reprezentatív szakszervezetekkel. Bejelentettük: amennyiben a MÁV egésze nem állítja le a csoportos létszámleépítéseket, illetve nem a megállapodások szerint kívánja azokat végrehajtani, tagjaink elbocsátását sztrájkkal akadályozzuk meg.
Megengedhetetlen ugyanis, hogy ötvenéves emberek kerüljenek az utcára, akik utána nem tudnak elhelyezkedni. Az Andrássy út magaslati levegőit szívva talán nem érzékelhető, hogy a végrehajtó szolgálatnál megöregedett emberek nem olyanok, mint a menedzserek, akik bárhol megtalálják a helyüket – és számításukat.
A kétezer fős leépítésre reagálva a MÁV képviselője szerint vasutasnap előtti médiablöffről beszélt, amit a Magyar Nemzet a mi tájékoztatásunk alapján követett el a MÁV Csoport ellen. Mint mondta, a távírda esetében volt szó létszámleépítésről, de csak a műszaki fejlesztést követően. Szerinte fél éve tudott, hogy a levelezésnél is ilyesmire készülnek, ezen kívül Záhonyban a kereskedelmi dolgozók esetében beszélhetünk leépítésről, ahol azonban mindenkinek sikerült személyre szabott megoldásokat találni. A Gépészetnél zajló leépítésre a MÁV képviselője szerint nem ér hivatkozni, mert az még a kiszervezés előtt megkezdődött, azaz nyugodtan dugjuk csak a homokba a fejünket. Ez önmagában nem igaz, hiszen a jelenleg száműzni kívánt munkavállalók esetében letették a nagyesküt, hogy nem kerül sor elbocsátásra.
Sajnos, Kun elvtárs társaságával kapcsolatban a tapasztalataink eltérőek, számunkra ugyanis nem úgy tűnik, hogy a munkások körében nem akarnak létszámleépítést. A cégnél azonban nincs érdekegyeztetés. Megismételtük álláspontunkat: szerintünk az az ember alkalmatlan a humánpolitikai vezetői posztra, aki a kollektív munkaügyi vita tárgyalásait, és a KSZ-tárgyalásokat egyaránt elszabotálja.
Egyedül az IK Kft. ezer embert akar idén elbocsátani, ezt a cég képviselője jelentette be. Rákérdeztünk, ha a MÁV állítása szerint ennyire nem akar létszámleépítést, mi az akadálya a vállalatcsoportra kiterjedő foglalkoztatás-politikai megállapodás aláírásának. Ettől ugyanis a cég vezetése elzárkózik, és nem is hajlandó érdemben tárgyalni róla. Természetesen, addig nem nyugszunk, amíg a vállalatcsoportra kiterjedő létszám-megállapodás nem kerül aláírásra.

Nem különben fontos kérdés, hogy fél százalékos inflációnövekedést jelentett be a pénzügyminiszter, így az idei infláció összesen már 1,6 százalékkal magasabb a várakozásokhoz képest. Felszólítottuk a munkáltatót ennek kedvezőtlen mellékhatásainak kompenzálására.

A humánpolitikai igazgató hosszasan hallgatta a problémák tucatjait, azonban annál a cégnél, ahol egy csomóponti főnök minden következmény nélkül megteheti, hogy nem fizeti ki a munkavállalók jogos járandóságát, a Zsoldos Marianna által továbbított panaszokat az érintettek úgy rázzák le magukról, mint a kutya a vizet. Ezért se lehet hónapok óta elintézni az ügyeket.

Korábban kezdeményeztük az F2-es utasítás módosítását annak érdekében, hogy a munkavállalók védve legyenek az ajtóból kipotyogó utasok miatt induló büntetőeljárásoktól, ami a szabályozás módosításával megelőzhető lenne. A Forgalmi Főosztály a válaszlevelet a konzultáción nem akarta megmutatni nekünk, most már értjük miért nem. Ezt a kérdést se lehet egyszerűen lezárni: a MÁV olyan helyzetbe hozza munkatársait, ami börtönbe juttathatja őket.
Ezt erősíti, hogy egy nemrég kiadott rendelkezés szerint a motorvonatokat egymaga fékpróbázza a mozdonyvezető, ami egyértelműen utasításellenes. Másrészt műszakilag kivitelezhetetlen, hiszen amint kiveszi a vezérlőasztalból a kulcsot, hogy bezárja a vezetőfülke ajtaját, a rendszer egy másik üzemmódba kapcsol, ami lehetetlenné teszi a fékpróba folytatását. Ráadásul, az E12-es utasításban azonban még csak említés se esik motorvonatokról.
Az utasítások értelmezgetéséből ismét sikerült egy „klassz” eljárási rendet kialakítani a motorvonatok fékpróbázására, az már kevésbé számít, hogy a közlekedés biztonságát közvetlenül és súlyosan veszélyeztető intézkedésről – és a kocsivizsgálók majdani létszámcsökkentésének előkészítéséről – van szó.
Szinte fölösleges megemlíteni, hogy a Forgalmi Főosztály jeles képviselője a MÁV Starthoz irányított minket ezzel a kérdéssel. A hálózati üzletszabályzatra hivatkoztak, a Forgalom dolga szerintük abban ki is merül, hogy megnyilatkoztatják a vasútvállalatokat arról, hogy betartották-e a szabályokat. Érdemi választ tehát ismét nem kaptunk, ehelyett külön konzultációt javasolt a Forgalom majdnem első embere.
A főrendelkezőket a legnagyobb 14 állomáson a nappalos műszakban leterheltségük miatt váltani kéne, ezt azonban az országban csak két helyen sikerült megoldani: Miskolcon és Szolnokon. A Forgalom a humánapparátusra mutogat, az meg vissza. Ennek eredménye, hogy egy embert se tudnak erre a célra felvenni. Felmerül, kinek a hatásköre ez. A MÁV szerint a helyi vezetőké. De azok meg felfelé mutogatnak.
Rákérdeztünk, hol tart a három állomás – Hegyeshalom, Kaposvár, Szolnok pénzügyi átvilágítása. A munkáltató tájékoztatása szerint Szolnokon már ez megtörtént, a másik kettő eredményét három hét múlva kapjuk meg. Kíváncsian várjuk, hiszen a Déli pályaudvaron egy hasonló vizsgálat mutatta ki a több mint három millió forint járandóság kifizetésének elmaradását.
A MÁV-osok meg örüljenek, ha van állásuk: a rendkívüli munkavégzés díjazását a létszámnorma alatt dolgozók részére nem fizetik ki, bezzeg bőszen fizetik a havi 100 ezer forintos helyettesítési díjat Barcza helyettesének. A Déli pályaudvar állomásfőnöke által a munkavállalók részére ki nem fizetett három millió forintos járandóságról még az Állami Számvevőszék is megemlékezett jelentésében: „a MÁV-nál a belső ellenőrzési szervezet feltárta a visszaéléseket, de érdemi intézkedés nem történt”.
A humánerőforrás igazgató elmondta: ilyen ügyet nem lehet felelősségre vonás nélkül hagyni, mert anarchia lesz a hálózaton, hiszen valahol valaki kifizet valamit, máshol meg nem.
A szolgálati vezetők jó része ilyesmikkel szórakozik. A szegedi Cargos „főnök” után már Zalaszentivánon is alkalmatlan a szolgálati vezető: mint megtudtuk, hosszú ideje egy légópincében állomásoznak a forgalmi személyzet munkavállalói „átmenetileg”, akik részére nem sikerült a kultúráltabb elhelyezést jelentő konténert biztosítani. Nem úgy, mint a TEB Szakszolgálat esetében, melynek vezetői képesek voltak a humánus gondolkodásra.
Ehhez képest a GySEV-nél, ha egy tolatócsapat esetében nincs meg a technológiai létszám, az érintettek részére a cég kérdés nélkül ezer forintot fizet.

Ezt követően felkészült tájékoztató következett a FOR-rendszer kialakításáról. A FOR azt jelenti, hogy például a forgalmi szolgálattevőknek kitekintése lesz a vonatok aktuális helyzetére, tehát nem csak adatokat értelmetlenül bevinni a rendszerbe, hanem órákkal a vonat menetrendszerinti érkezése vagy elmaradása előtt értesül a szerelvény pontos tartózkodási helyéről.
Megdicsértük a MÁV-ot: legalább belekezdett valami értelmes fejlesztésbe, igaz, csak 2008-ban. Egyébként is minden azon múlik, fogják-e alkalmazni a rendszert, a cél ugyanis az lenne, ha mielőbb működésbe léphetne a 180 állomáson.
Ugyanakkor kifogásoltuk, hogy miért kellett már 2006-ban beszerezni az ehhez szükséges számítógépes rendszereket, amikről köztudott, hogy meglehetősen gyorsan elavulnak.

Valamit azért el lehetett intézni: érdekes módon mégis alkalmassá lett a korábban harmadfokon is alkalmatlannak minősített tagtársunk, ezért köszönetet mondtunk a MÁV-nak.

A VÉT-nek álcázott konzultációt követő kollektív munkaügyi vitán örömmel nyugtáztuk, hogy visszatért szabadságáról szeretett munkaügyi közvetítőnk, akit frissiben tájékoztattunk is arról, hogy távollétében volt egy sztrájk, igaz, ennek hatásait külföldön kevésbé lehetett érzékelni. Egyúttal bejelentettük a munkáltatónak, hogy készüljenek a következő sztrájkra. Megismételtük: a követelések teljesítése érdekében bármilyen kompromisszumra nyitottak vagyunk. Az erre adott választ már kívülről ismeritek: „nincs abban a helyzetben a munkáltató, hogy érdemi ajánlatot tegyen.” Hát, elég hosszú ideje itt tartunk. A rövid munkaügyi vitát ezzel zártuk: ne számítsanak arra, hogy nem lesz sztrájk.
A következő tárgyalási fordulóra augusztus 12-én 14 órakor kerül sor. Azért csak ekkor, mert a Kormányzat nem enged, épp ezért velük is igyekszünk egyezségre jutni. Természetesen, a következő tárgyalás előtt is folytatódhat a VDSzSz gördülősztrájkja.