Új Esélyegyenlőségi terv lép életbe a MÁV-csoportnál
A MÁV-csoport és a szakszervezetek új Esélyegyenlőségi tervet fogadtak el a 2017-2020 közötti időszakra.
A 2016. december 7-én aláírt dokumentum az egyenlő bánásmód, illetve az esélyegyenlőség megvalósulását segítő legfőbb alapelveket és vállalásokat rögzíti.
A rendezvényről kiadott munkáltató kommunikáció szerint a MÁV-csoport minden eszközzel törekszik arra, hogy megelőzze és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Vállalja, hogy nem hoz az egyenlő bánásmódot sértő munkáltatói intézkedéseket, tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, méltóságát, egyediségét, és olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgoz ki, amelyek elősegítik a hátrányos helyzetűek pozícióinak javítását.
A 2017-2020 közötti időszakra vonatkozó dokumentum azzal a céllal készült, hogy ráirányítsa a munkáltatók, a munkavállalók és érdekképviseleteik figyelmét a munkahelyi esélyegyenlőség fontosságára, az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására.
Az Esélyegyenlőségi terv azokra a munkavállalókra összpontosít elsődlegesen, akik a munkáltatói intézkedések miatt adott esetben hátrányos helyzetbe kerülhetnek, vagy hátrányos megkülönböztetésnek lehetnek kitéve. Így például:
- az öregségi nyugdíj előtt állókra,
- a családos, legalább egy gyermeket nevelő munkavállalókra,
- a nőkre,
- a megváltozott munkaképességűekre,
- a gyermekgondozás miatt távollévő munkavállalókra,
- a tartósan, 90 napon túl keresőképtelen dolgozókra.
Mire vállal kötelezettséget a vasúttársaság? Egyebek között arra, hogy:
- a munkavállalók foglalkoztatatása során megelőzi és megakadályozza a dolgozók bárminemű – különösen a koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti – hátrányos megkülönböztetését,
- az álláshirdetésekben, illetve a megfelelő munkaerő felvételének szempontrendszerében nem szerepel a nem, a nemzeti vagy nemzetiségi hovatartozás, az egészségügyi vagy a családi állapot,
- kiemelten törekszik elősegíteni a nők szakmai előmenetelét, vezető pozícióba kerülését,
- a szakmai gyakorlati idő számításánál nem érheti hátrány az adott munkavállalót gyerekszülés, gyerekgondozás, illetve képzés miatti távollét következtében.
Az Esélyegyenlőségi tervet aláíró felek hangsúlyozzák, hogy elítélik a zaklatás és az erőszak minden formáját (zéró tolerancia), s a munkáltatónak kötelessége megvédeni ezektől a veszélyektől a munkavállalóit.
Az Esélyegyenlőségi Konferencián részt vevők megállapodtak abban, hogy közös akciótervet dolgoznak ki az Esélyegyenlőségi terv megvalósítása érdekében.
A konferencia délutáni programjában kaptak szót a MÁV-csoportnál képviselettel rendelkező szakszervezetek. A VDSzSz Szolidaritás részéről Dr. Szabó Imre tartott előadást, melyben elsősorban a korábbi Esélyegyenlőségi tervvel vetette össze a december 7-én aláírt új dokumentumot.
Kihangsúlyozta, hogy a mostani esélyegyenlőségi program – a hangzatos kinyilatkoztatások helyett – elsősorban az előnybe részesítendő munkavállalói csoportokra, illetve a rájuk kidolgozandó akciótervekre helyezi a hangsúlyt. Annál is inkább, mivel a megváltozott foglalkoztatási környezetben a humánerőforrás-gazdálkodásnak is meg kell újulni.
Ennek keretében elkerülhetetlen a szemléletváltás mind a munkáltatásban, mind a humánirányításban.
Azontúl hogy továbbra is tilos a hátrányos megkülönböztetés, egyre nagyobb szerepet kell, hogy kapjon az esélyteremtés, az előnyben részesítés és nem utolsósorban a méltányosság. Tekintettel a külső humánerőforrások beszűkülésére, a meglévő munkavállalók sokkal nagyobb megbecsülésére, a vállalati gondoskodás újraértékelése van szükség.
Végezetül azt emelte ki, hogy az esélyegyenlőség mint eszköz arra is szolgál, hogy foglalkoztatási és a foglalkoztathatósági lehetőségek javuljanak.
