Tisztségviselőnket szeptember elején hívta fel vezető jegyvizsgáló tagtársunk azzal, hogy tönkrement a szolgálati cipője. Mit tegyen? - kérdezte. Tisztségviselőnk tanácsát megfogadva eseményjelentő lapot írt. Ezt:

Mai napon a "nyári" cipőm jobb sarka beszakadt. Járás közben erős bokatáji fájdalmat érzek. Más cipőm nincs, csak téli bakancs. Az átmeneti mérethibás. Következő szolgálatban már saját tulajdonú cipőt kell viseljek, megkockáztatva egy esetleges munkabalesetet követő vizsgálatot.

 

Ezután közel két hétig nem történt semmi. Olyannyira nem, hogy a munkáltató még csak nem is reagált. Ezt követően Gábor vjv-tagtársunk ismét beszélt tisztségviselőnkkel: ilyen esetben mit lehetne tenni?

Tényleg, mit?

Az elmúlt években állandósult, hogy rendre elmaradnak azok a juttatások, melyek biztosítását a munkáltató saját magára nézve utasításokban előírt, illetve - munkaviszonyra vonatkozó szabályokban - mint a Kollektív Szerződésben - rögzített. Gondoljunk itt elsősorban az egyen-forma- és munkaruházati ellátásra.

Sajnos, nem különb a helyzet a védőeszköz, védőruházati ellátás esetében sem, ezek biztosításának kötelezettségét jogszabályok írják elő. Fontos tudni, hogy 2015-től a mozdonyvezetők, jegyvizsgálók kivételével ez utóbbi kategóriába került a cipőellátás is, értve alatta azokat is, melyeket korábban a pontkeretük terhére, a KSZ alapján igényelhettek a munkavállalók.

A belső utasításokban a szankcionálás - ki gondolná - egyirányú: csak a kiszolgáltatott munkavállalót fenyegeti büntetés abban az esetben, ha ezeket a ruházati elemeket nem, vagy nem szabályszerűen viseli. Arról szó sincs, mi van akkor, ha meg sem kapja.

Ilyen esetben vajon milyen lehetőségek állnak tehát a munkavállalók rendelkezésére?

Fontos tudni, hogy minden releváns jogszabály és a Kollektív Szerződés - az utasítások kivételével - munkaviszonyra vonatkozó szabálynak számít. Az egyen-forma, és munkaruházati ellátás a kollektív szerződések mellékletein, a védőfelszerelés ellátás követelménye a Munkavédelmi Törvényen alapul. Így az ebben előírtak hiánya munkaviszonyra vonatkozó szabályt sért, mely megalapozza a konkrét utasítás teljesítésének megtagadását. A munkavállalónak ez esetben is rendelkezésre kell állnia (Mt. 54.§ (2)).

Az MvT. 62.§-a szerint, a munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért.

A Munka törvénykönyve minderről konkrétan így rendelkezik:

31. Az utasítás teljesítésének megtagadása

54. § (1) A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
(2) A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
(3) A munkavállaló az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni.
(4) A munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell.

 

 A Munkavédelmi törvény fentebb idézett pontjai:

62. § A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért. E védelem megilleti a munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységet, továbbá az 57-58. §-okban előírt feladatokat ellátó munkavállalókat is.
63. § (1) A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya.

 

A fenti ismeretek birtokában, szeptember 14-én 13 óra körül tisztségviselőnk ismét beszélt Gáborral, aki aznap délután kezdett. Abban maradtak, hogy ezt a szolgálatot még a civil cipőjében látja el, ami már szintén kezdett tönkremenni. A kolléga hangsúlyozta: azt szeretné, hogy menjen a vasút, de saját testi épségét nem kívánja kockáztatni, és családja megélhetését sem. Ezután döntött úgy, hogy szeptember 16-án esedékes hajnali szolgálatakor feljelentkezik, átöltözik, majd rendelkezésre áll. Hacsak addig meg nem érkezik a cipő.

Tisztségviselőnk ezután telefonon beszélt a telephelyvezetővel, és jelezte: tagtársunk 16-i pénteki szolgálatában rendelkezésre áll, mivel a munkáltató nem biztosított számára szolgálati cipőt.
Ezután a kolléga még szintén aznap (szeptember 14-én) délutáni feljelentkezésekor azt az utasítást kapta, hogy keresse fel a telephelyvezetőt, aki a kezébe nyomta az új cipőt. Felpróbálta, a lábbeli megfelelő volt, így okafogyottá vált a rendelkezésre állás.

Csak így lehet változást elérni: Mondjatok minél többen NEMET...
...a változó munkahelyre!
...a 16 óra napi beosztható munkaidőre és a napi rendes munkaidő 8,4 órára emelésére (utazók)!
...valamint a 200 óra feletti rendkívüli munkavégzésre (utazók és személypénztárosok)!
Csak így van ugyanis lehetőség az alapbérek elfogadható emelésére, a létszámnorma betartására, összességében arra, hogy a munkáltató tisztességesebben bánjon a vasutasokkal! Az egyéni alkukkal nagyon kevesen - és ők is csak a többiek kárára - járnak jól. További részleteket, a nyilatkozatokat itt találod!