Hírlevél - 2008. 04. 08.
A sztrájk idejére elzárták az eseménykönyvet Hatvanban a sztrájkoló kocsivizsgálók elől, amit a sztrájk felfüggesztésekor, 10 órakor tett ki ismét a nagyon szigorú művezető – ezzel kezdődött az április 7-i Startos konzultáció. Mindezt azért, mert Bartha László szerint a sztrájkolók nem írhatnak eseménykönyvet. Még azt se. Ezt a MÁV Start jelenlévő főjogásza is megcáfolta, megerősítve, hogy nincs olyan utasítás, ami megtiltaná a sztrájkoló munkavállalóknak az eseménykönyvbe való bejegyzést.
Egyébként is, utasítás ide vagy oda, a sztrájkolónak joga van a munkahelyén tartózkodva a szokásos módon rögzíteni az általa tapasztaltakat, különösképp akkor, ha az észlelt szabálytalanságok az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztetik. A megszokott pitiáner bosszúról és „óvatosságról” van szó, mivel a korábbi sztrájkok során a sztrájkolók által vezetett eseménykönyvek alapján több vizsgálatot is kezdeményezett Szakszervezetünk a vasúti közlekedés biztonságának veszélyeztetése miatt. A legutóbbi sztrájk alatt is tapasztalták tagtársaink a fékpróba nélkül való vonattovábbítást, és hiába szólt Ábrahám László a mozdonyvezetőnek, valamint Bárány Balázs a főmenetirányítónak, a vonat mégis elügetett Nagykanizsa irányába.Az F1-es és az F2-es forgalmi utasítások bevezetésével kapcsolatban a MÁV Start és a Pályavasúti Üzletág is egyeztetett. A konzultáción beszámoltak arról, meddig jutottak. Abban állapodtunk meg, hogy az április 11-i kollektív munkaügyi vitát követően az egyeztetést hármasban, a MÁV Start és a Pályavasút vezetőinek jelenlétében folytatjuk, annak érdekében, hogy a kezdeményezésünkre felfüggesztett inkriminált szituáció rendeződjön. Ismételten előadtuk, hogy szakszervezetünk csak abban az esetben fogadja el a módosított F2-es utasítás által kínált lehetőség alkalmazását, ha annak technikai, technológiai és nem utolsósorban személyi (létszám) feltételei maradéktalanul, az egész hálózatra vonatkozóan teljesülnek. Alapvetésnek tekintjük, hogy mindazon vonatokon, melyeken a vezető jegyvizsgálót kiterjesztett menesztési feladatokkal bízzák meg, minimum egy jegyvizsgáló is teljesítsen mellette szolgálatot. Kivéve az egykocsis motorvonatokat. A Startnál is meg kellett beszélni a saját gépkocsival történő munkába járás kérdését, amelyet a cég mindenre ráérő, de semmit el nem intéző humánvezetése ágyában hánykolódva kiötölt. A lázálom eredménye egy belső útmutató lett. Eszerint ha a munkavégzés helye a lakhelytől legfeljebb 80 km-re van, a cég automatikusan fizet, mint a katonatiszt, 80 és 100 km között fel kell terjeszteni az igényt a Start vezetéséhez, akik majd megállapítják, hogy az illető jogosult-e laktanya használatra, vagy sem, 100 km fölött pedig minden kérelmet elutálnak. A fenti mechanizmus jól mutatja a cég bürokratáinak átszervezés előtti lelkivilágát. Úgy tűnik, ez is sok hűhó semmiért, hiszen az országban mintegy húszan szeretnének gépkocsival bejárni száz kilométernél messzebbről, amiért a Start vezetése azonban rögtön eljárásrendeket kreál, ahelyett, hogy az igénylők kérésének alaposságát ellenőrizné az erre alaposan felkészült szolgálati vezetők.
Szó esett a rekreációs programról is. Megegyeztünk, hogy a pénztárfőnökök és a pénztárellenőrök is részesei lesznek a programnak. Arról is megállapodtunk, hogy a helyi tisztségviselőinkkel egyeztetni kell, amennyiben az elosztható hely kevesebb, mint a jelentkezők száma. Inkvizítoroknak képzelik magukat a Start egyes szolgálati vezetői, amikor azokat a jegyvizsgálókat sanyargatják, akik az InterCity vonatokon bedöglött MP3-as utastájékoztatók helyettesítésére adott kézibeszélőn tájékoztatják az utazóközönséget. Nem tagtársaink hibája azonban, hogy az általuk elmondottak nem jutnak el egy-két megalomán utas megszentelt füleihez. És mindez csak azért, mert történetesen egy országgyűlési képviselőről van szó, aki mindezt elpanaszolta valakinek, és erre a vazallus Start vezetése példát akar statuálni. Március 31-ig kellett volna a Startnak átadni a felújítandó szolgálati helyek felsorolását tartalmazó listát, amit még a foglalkoztatáspolitikai-megállapodás aláírásával egyidőben, január 23-án vállaltak. Természetesen, nem maguktól beszéltek róla, rákérdeztünk. A válaszból kiderült, április 10-e előtt erre nincs esély, mivel akkor véglegesítik a felújítási menetrendet.
Megtagadta a MÁV-Start vezérigazgató-helyettese ígéretének teljesítését egyik beosztottja, a lázadó munkaerő ugyanis nem tartja jó ötletnek két, Gyékényesen dolgozó nemzetközi pénztáros tagtársunk ügyének rendezését. Nevezetesen azt, hogy bár munkájuk ténylegesen nemzetközi pénztáros tevékenység, az érte kapott munkabér is ennek megfelelő legyen. Gábor László – amellett, hogy szakszervezetünk tisztségviselője – a Nyugati pályaudvar kocsiszolgálatán csoportvezetői beosztásban dolgozott, egészen mostanáig. Nemrég azonban hogyhogynem Bartha László alkalmatlannak találta feladatai ellátására. Azonban érdekes egybeesés, hogy erre azt követően került sor, hogy Gábor László ellenezte a szolgálati vezető által az állomáson bevezetni kívánt intézkedést. Tisztségviselőnk ellenérzéseit később a Start vezetése is osztotta, amikor jogi „kapufának” minősítette a páratlan képességeiről már többször tanúbizonyságot tevő Kopka Alfréd megmozdulását. Szeretett Alfrédunk – rendes ember lévén – ugyanis csak havonta maximum háromszor kívánta volna megszakítani a munkaidőt, majd a fennmaradó munkaidőt összeadva két nap szolgálatmentes időben (csúszó) a saját túrjába visszahozni a kocsivizsgálókat a kötelező idő teljesítése érdekében. Ezzel a szolgálati vezető a munkavállalók szabadidejéből vett volna el – bevezetve a kommunista hétköznap fogalmát a Forradalmi Ifjúsági Napoktól megihletetten. A vad elképzelést aztán a Kerepesi útról visszavonatták az önjáró szolgálati vezetővel.
Az április 7-i konzultáción Bartha László többszöri kérdésünkre – jobb ötlete nem lévén – a bizalomvesztéssel indokolta lépését. Azt azonban természetesen nem volt hajlandó megmondani, hogy a lelki traumát mi váltotta ki benne. Érzékelve a helyzet abszurditását, Teke Bertalan sietett a csomóponti főnök segítségére, mondván: „meg fogjuk nézni”. Ez, értelemszerűen, nem válasz – ahogy ezt el is mondtuk. Valószínűnek tartja, hogy Bartha elképzelése szerint kizárólag simulékony, lelkének kedves, bizonyságot tevő, például sztrájktörésben jeleskedő személy lehet csak csoportvezető. Ez is mutatja, hogy sok helyen a kocsivizsgálók perverz szívatása megy, ezért Halasi Zoltán, a Startos társasági szervezet vezető ügyvivője mielőbbi intézkedéseket vár el a Start vezetésétől annak érdekében, hogy megfelelő kontroll alá és korlátok közé szorítsák a legényeket, hogy munkaidejüket ne csak a mámor pillanatai töltsék ki.
Korábban beszámoltunk arról, hogy végre Nagykanizsán is – az országban utoljára – megoldódott a második munkaközi szünet kiadásának dilemmája, és a szolgálatátadás után hazamehetnek a kocsivizsgálók. Szomorú, de kiderült: tévedtünk, ebbéli frusztrációnkat a konzultáción megosztottuk, lelkünk vigasztalására Lencsés Sándor Ördög Balázst is tanúságtételre hívva, megígérte, hogy ezen álmunk valóra vált.
Még a sztrájk alatt – a korábban megbeszéltek szerint – folytatódott a MÁV Csoport képviselői és Szakszervezetünk között dúló kollektív munkaügyi vita. Herczogh László közvetítő, mint már annyiszor ismét elkönyvelhette az egyeztetés sikertelenségét. Mély csalódottsággal szemében nézte a feleket, akik közül a munkáltató ismét képtelen volt a realitásokhoz igazítani álláspontját. Utóbbi elképzelni sem tudja, hogy az általa számba vett „egy-két” sztrájkoló ellenére, miért is állt meg a vasúti közlekedés, mint ahogy akkor is a naivat adja a munkáltató képviselője, amikor részben uszító irományai miatt több olyan, életveszélyes fenyegetést tartalmazó e-mailt tárunk elé, amelyet előbb-utóbb akár komolyan is lehetne venni. Némileg visszásnak gondoljuk azon állításokat, miszerint is csak az a lelkiismeretes, vagy becsülettel gondolkodó vasutas, aki sztrájkoló munkatársait semmibe véve, azok küzdelmének lenullázására törekedve, sztrájktörésre vetemedik. Kár, hogy nem szól arról a MÁV kommunikációja, hogy zömében szolgálati vezetőkről, helyetteseikről, vagy egyéb, az udvartartásba tartozó munkavállalókra jellemző ez a visszatetsző cselekedet. Természetesen, akinek nem inge, ne vegye magára, aki pedig úgy gondolja, érintett a dologban, elmélkedjen el a közeljövőben, helyes dolog-e minden esetben Endrére hallgatni, utasításait maradéktalanul követni. Nyilván megkapják ezért méltó „jutalmukat”, kitüntetéseiket, melyeket aztán mellükre kitűzve délcegen sétálhatnak a korzón.
A következő fordulóra április 11-én 9 órakor kerül sor.
