A KSz – a szerződést kötő felek egyértelmű szándékának megfelelően – nem véletlenül fogalmaz úgy, hogy a munkavállalót az adott juttatás megilleti. Ilyen esetekben „iratmintával” akadályokat emelni nyilvánvalóan súlyos tévedés, rosszabb esetben szándékos visszaélés. A megoldás egyébként roppant egyszerű: az ilyen próbálkozásokat vissza kell verni, az ehhez hasonló nyilatkozatokat nem kell aláírni!

A probléma persze nem csak ezen a téren van. A munkáltató egyes megállapodásokban is előszeretettel alkalmazza az olyan tartalmú nyilatkozatot, mely szerint „a munkavállalónak a munkáltatóval szemben egyéb igénye nincs, a jövőben sem lép fel semmilyen igénnyel”.
Azontúl, hogy az ilyen lemondó nyilatkozat egyes esetekben kifejezetten a munkáltatói erőfölénnyel való visszaélés minősített esete, jogi szempontból is aggályos. (Az eddigi bírói gyakorlat következetesen alkalmazta azt a polgári jogi elvet, hogy a joglemondás kiterjesztően nem értelmezhető. Ezt a jogelvet immár az Mt. is tartalmazza: az 5. § (2) szerint a jogról lemondó vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni.)

A munkaviszonyból származó kártérítések - ezen belül is mindenekelőtt a munkabalesetek - esetén lényeges, hogy az esetleges lemondás csak annak időpontjában ismert követelésekre vonatkozhat. Vagyis, ha a munkavállaló kára még nem is jelentkezhetett a nyilatkozat megtételekor, akkor arról érvényesen nem is rendelkezhetett (EBH 2003.889 számú döntése). Ilyen lehet egyszövődmény, vagy egy betegség kiújulása.

Az előre történő joglemondás tehát az új Mt. hatályba lépése óta tilos- legyen szó akár munkabérről, akár egyéb igényről (így például kártérítésről).

Persze, az is probléma az ilyen lemondó nyilatkozatokkal kapcsolatban, hogy ezekben konkrétan szerepeltetni kellene a követelés jogcímét: azt, hogy mi az a konkrét igény/követelés, amiről a munkavállaló lemond. Általában és előre lemondani (ráadásul a konkrét esetben lényegében egyoldalúan) jogokról a munkaviszonyban nem lehet.
A fentiektől függetlenül nyilván előfordulhatnak olyan esetek (akár még kártérítésre vonatkozó megállapodásokban is), amikor – kellő mérlegelést követően – helye van joglemondó nyilatkozatnak. Nincs akadálya például, hogy a munkaviszony megszüntetésekor a felek olyan közös megegyezést kössenek, amelyben kölcsönös engedményeket tesznek.

Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy egy ilyen nyilatkozat nem vonatkozik a nyilatkozattétel időpontjában még nem ismert, vagy nem létező igényekre, jövőbeli juttatásokról nem lehet elmondani (amikor még az igény sem fogalmazódott meg).
A konkrét esetben alkalmazott „lemondó nyilatkozat” visszautasítása semmiképpen nem akadályozza meg, hogy a munkavállaló hozzájusson jogos igényéhez, tehát nem kell attól tartani, hogy ennek hiányában a juttatástól elesne. Más esetekben is azt javasoljuk, hogy gondoljátok végig az ilyen tartalmú nyilatkozataitokat, szükség esetén kérjétek tisztségviselőink segítségét.

Dr. Szabó Imre

Tartozz közénk, erősíts minket: lépj be Te is a VDSzSz Szolidaritáshoz! A belépéshez keresd területi irodáinkat, a Tagdíjlevonási nyilatkozatot itt találod.

Szeretnél elsőkézből értesülni a legfrissebb hírekről? Csatlakozz a VDSzSz Szolidaritás facebook-oldalához!