A medve nem játék, de az összeférhetetlenség sem az: az állásodba kerülhet!
Az elmúlt hetekben több esetben is előfordult, hogy kollégáinknak, tagtársainknak súlyos következményekkel kellett szembesülniük amiatt, hogy más munkáltatóval is "munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt" létesítettek. De mire érdemes odafigyelni?
Elbocsátotta az Rail Cargo Hungaria Zrt. (RCH) azt a kocsivizsgálót, aki alkalmanként bedolgozott a Jelzőőr Kft-nek is. Így történt ez december 19-én is, amikor Jákó-Nagybajomnál az AWT vasúttársaság mintegy 1500 tonnás tehervonatának háromnegyede nem fékezett, és meghaladta a vörös kijárati jelzőt: az 5. és 6. kocsi között nem volt nyitva a fővezeték. A vonat Kaposvár állomásról indult, a vonatvizsgálat és a fékpróba végrehajtásában a Jelzőőr Kft. megbízásából az RCH munkavállalója is részt vett.
Bár a vizsgálat még tart, így továbbra sem tudni, miért nem volt nyitva a fővezeték, a munkaviszony megszüntetésére KIZÁRÓLAG azért került sor, mert a munkavállaló elmulasztotta bejelenteni az RCH-nál, hogy máshol is foglalkoztatják. Ezzel - a munkáltató szerint - a Munka törvénykönyvét és egy belső utasítást is megsértett.
Vegyük mindenekelőtt az Mt. – idevonatkozó – általános szabályait. A törvény az „általános magatartási követelmények” címszó alatt két dolgot emel ki. Az egyik, hogy
6. § (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.
A másik (4) pedig, hogy az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről, vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.
Ezek a szabályok ugyan konkrétan nem nevesítik a más munkáltatóval létesített jogviszony teljes tilalmát, azonban arra alkalmasak, hogy a munkáltatók ez alapján konkrét szabályokat állítsanak fel az ilyen esetekre.
Ennek megfelelően az RCH-nál érvényben van egy 11/2006. (III.29.) VIG. sz. elnök-vezérigazgatói utasítás az összeférhetetlenség kezeléséről:
4.1.1 Bejelentési kötelezettség
Ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy mnkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, valamint ha az újfelvételes a MÁV Cargo Zrt-nél (ez már nyilván RCH-ként értelmezendő - a szerk.) létesítendő munkaviszonya mellett már más munkaviszonyban is áll, köteles azt a munkáltatójának haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban bejelenteni a jelen utasítás 1. sz. mellékletét képező 1. sz. Nyilatkozatminta alapján.
Hasonló feltételek vonatkoznak többek között a MÁV-Csoport munkavállalóira is. A MÁV-Csoportnál hatályos kollektív szerződések
- kitérnek a további munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítés szabályaira, azzal, hogy előírják ezek előzetes, írásban történő bejelentését, továbbá
- felhatalmazást adnak arra, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok bejelentési kötelezettségét, korlátozásait és ellenőrzésének módját a munkáltató utasításban szabályozza.
Ez alapján szabályozzák a munkáltatók a munkavégzésre irányuló jogviszonyok létesítésének esetén az összeférhetetlenségi nyilatkozatra vonatkozó munkavállalói kötelezettséget.
Az összeférhetetlenségi nyilatkozatban minden munkavégzésre irányuló jogviszonyt (így mindenekelőtt a munkaviszonyt, a tagsági viszonyt, az egyéni vállalkozói tevékenységet és a megbízási szerződést) be kell jelenteni.
Tudni kell, hogy a munkáltató ezeket a nyilatkozatokat eléggé kiterjesztően értékeli, azaz, ha bármely esetben érzékeli érdekeltségét, megtilthatja, illetve – már fennálló jogviszony esetén – megszüntetésre kötelezheti a munkavállalót, ha úgy értékeli, hogy az a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyezteti.
A munkáltatói jogkörgyakorló döntésével szemben a munkavállaló – általában a humán vezetés felé – kifogással élhet.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása (ami a tapasztalatok szerint egy előre nem látható esemény kapcsán szokott napvilágra kerülni), továbbá a valótlan tartalmú nyilatkozat következménye, végső esetben akár a munkaviszony megszüntetése is lehet.
A hatályos munkáltatói utasítások az összeférhetetlenség két formáját különböztetik meg.
- A gazdasági összeférhetetlenség egy eléggé kiterjedt kategória, ebbe gyakorlatilag bármely olyan tevékenység belefér, amely sértheti, vagy veszélyeztetheti a MÁV csoport jogos gazdasági érdekeit (pl. üzleti titok kiszivárogtatása), illetve a
- munkajogi összeférhetetlenség, mely esetén összeférhetetlennek minősül minden olyan további munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, mely a munkavállaló munkavégzésével összeegyeztethetetlen, és ez által hátrányt okozhat a munkáltatónak (pl. többes munkaviszony azonos munkaidőben).
Az összeférhetetlenség esetére a munkáltatók – a korábbi gyakorlattól eltérően – ma már viszonylag könnyen választják a végső megoldást, azaz a munkaviszony megszüntetést. Ez esetben az érintett még viszonylag szerencsés, ha a felmondást „csak” a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartására alapozza, azzal a hivatkozással, [Mt. 52.§ (1) c)] hogy köteles munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni.
Rosszabb esetben a munkaviszony megszüntetésre azonnali hatállyal kerül sor [Mt. 78.§ (1)]. A két szóba jöhető megoldásban az a közös, hogy végkielégítés egyik esetben sem jár.
A fentieken túlmenően van egy másik kockázata is a MÁV-on kívüli munkavégzésnek.
A birtokunkba került szerződések arról tanúskodnak, hogy az ilyen típusú jogviszonyok jellemzően „fapadosak”, azaz elsősorban a magánvasutak érdekét helyezik egyoldalúan előtérbe (konkrétan minden felelősséget a munkavállalók nyakába igyekeznek varrni).
A munkavégzésre irányuló ilyen jogviszonyok általában megbízási szerződéseken alapulnak, melyek legfőbb hátránya a munkavállalók részéről a sajátos felelősségi viszonyokban jelentkeznek, mivel ezek a jogviszonyok nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartoznak. Jobb esetben maga megbízási szerződés utal arra, hogy „a munkavállaló a munkavégzésből keletkezett károkért teljes felelősséget vállal”, de tudni kell azt is, hogy ennek hiányában is ez a szabály érvényesül.
Tehát károkozás esetén nem a viszonylag kedvező Mt-s szabályok érvényesek, hanem a sokkal szigorúbb polgárjogi szabályokkal kell számolni. Azaz minden esetben a teljes kártérítési felelősség érvényesítésével kell számolni (szemben az Mt/KSz szabályokkal, ahol ennek mértéke limitált, és általában a „részkártérítés” jellemző).
A polgárjogi kárfelelősség másik problémája, hogy a kimentés/mentesülés lehetősége is sokkal nehezebb, szinte lehetetlen (kis leegyszerűsítéssel csak a vis major esetekre terjed ki).
Kollégák! Érdemes tehát az ilyen esetekben megfontoltan és szabálykövetően eljárni, illetve bennünket (még időben) megkeresni.
Megéri kockáztatni?
A Jelzőőr Kft. a cikk elején említett RCH-s kocsivizsgálóval eseti megbízási szerződést kötött, egy megbízás konkrét időtartamra (pár órára) és feladatra vonatkozik. Az ominózus napot megelőzően, december 18-án "az AWT vasúttársaság Kaposvár állomásról induló vonatának előkészítési tevékenységére (fékpróba, vonatvizsgálat) céljából" jött létre a megbízási szerződés. A birtokunkba került dokumentum rögzíti: "A feladat elvégzéséért járó megbízási díj bruttó 1450 Ft/óra, melynek kifizetésére a jelenléti ív alapján feladat elvégzése után havonta a számfejtést követően kerül sor", átutalással.

A megbízott munkavállaló a Jelzőőr Kft-vel kötött megbízási szerződésében kijelenti, hogy a feladat elvégzéséhez szükséges szakmai ismeretekkel, egészségügyi vizsgálattal, a munkajogi előírásoknak megfelelő munkavédelmi vizsgával rendelkezik, és "a munkavégzéséből keletkezett károkért teljes felelősséget vállal".
Álljon itt tanulságként egy részlet az RCH-s munkavállaló meghallgatásán felvett jegyzőkönyvből:
"Nagyon sajnálom, hogy elfelejtettem ezt a bejelentési kötelezettségemet teljesíteni, nem akartam az anyacégnek [az RCH-nak] gondot okozni. Utólag belegondolva abszolút nem érte meg azt a pár ezer forintot, pár alkalommal, amikor náluk [a Jelzőőr Kft-nél] dolgoztam."
Dr. Szabó Imre, Huszta Krisztián
Szeretnél elsőkézből értesülni a legfrissebb hírekről? Csatlakozz a VDSzSz Szolidaritás facebook-oldalához!
