Egyre több területen alakul ki nagy munkaerőhiány, aminek egyik oka a ,,munkabérhiány": az itthoni fizetések rendkívül alacsonyak, nemcsak Ausztriához vagy Németországhoz, hanem csaknem mindegyik volt szocialista országhoz képest.

A magyar béreknek ezer euróval, azaz nagyjából 310 ezer forinttal szabadna csak elmaradniuk a nyugatiaktól, hogy meg lehessen állítani az elvándorlást – nyilatkozta a Kisalföld kérdésére Dalányi László, a Manpower-Group Magyarország ügyvezető igazgatója.

A szakember a számot azzal indokolta, hogy ennyivel kerül többe, ha valaki a Lajtán túl lakik (és dolgozik), mintha ugyanezt hazánkban teszi. A bérkülönbség azonban ennél jóval nagyobb.

Az Európai Unió statisztikai szervezete, az Eurostat 2014-es adatai szerint Ausztriában évi 27.843, Németországban pedig 27.782 euró volt az átlagkereset, ami havi 2320, illetve 2315 eurós – vagyis 310 forintos árfolyammal számolva csaknem 720 ezer forintos – összeget jelent. A magyar átlag ezzel szemben mindössze évi 6385, azaz havi 532 eurót (tehát mintegy 165 ezer forintot) tett ki abban az esetben, ha valaki nem tudott érvényesíteni gyermekek utáni adókedvezményt. Ennél is nagyobb baj, hogy a hazai bérek már a kelet-európaiaktól is elmaradtak. Címoldali hírgrafikánkból látható, hogy a dolgozók Litvánia, Románia és Bulgária kivételével mindegyik volt szocialista országban többet keresnek, mint nálunk. Ha az éves összeget havira és forintra számoljuk át, kiderül, hogy a lett átlagfizetés 178 ezer, a lengyel 197 ezer, a szlovák 206 ezer, a horvát 220 ezer, a cseh 225 ezer, az észt 258 ezer, a szlovén pedig 308 ezer forint körül volt tavalyelőtt. Emiatt lehet, hogy míg néhány éve még Szlovákiából jöttek át sokan dolgozni Magyarországra, például a győri Audi- vagy az esztergomi Suzuki-gyárba, addig mostanra fordulni látszik az irány, és északi szomszédunktól toboroznak magyar munkásokat ottani üzemekbe.

Javuló alkupozícióban

Dalányi László, a Manpower-Group Magyarország ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy részben az alacsony magyar bérek következményeként mára sok területen – az építőipartól az egészségügyön át a járműgyártásig – rendkívüli mértékű munkaerőhiány alakult ki, s így a dolgozók jobb alkupozícióban vannak. A szakember megjegyezte, hogy például az informatikusok tavaly 20 százalék körüli béremelést értek el Magyarországon átlagosan, de az ilyen lépések egyre kevésbé kerülhetők el más területeken is. Nem véletlen, hogy az Auchan tavaly év közben 10 százalékkal növelte alkalmazottai fizetését, hogy meg tudja tartani őket.

Nincs elég szakmunkás

Az ő szavaival egybecseng az, amit Paár Attila, a győri West Hungária Bau Kft. ügyvezető igazgatója mondott a Kisalföldnek. „Azoknál a tevékenységeknél, amelyek gépesítettek – tipikusan ilyen az útépítés –, nincs gond, de óriási a baj a kézi erőt igénylő szakipari munkáknál. Nagy a hiány ács-állványozóból, kőművesből, hideg-meleg burkolóból, gipszkartonozóból, hogy csak néhányat említsek. Mi is azonnal fel tudnánk venni száz jó szakmunkást" – fejtette ki.

Az ügyvezető szerint ennek nem csak a „munkabérhiány" az oka, javítana a helyzeten, ha a szakmunkásképzést tovább erősítenék. Kőfaragóképzés például már jó ideje nincs az országban, így az ilyen szakmával rendelkezők olyan kevesen vannak, hogy maguk határozzák meg, mennyiért hajlandók elvégezni egy munkát.

Paár Attila úgy látja, e kényszer hatására tavaly más területen is megkezdődtek a nagyobb ütemű béremelések, alvállalkozóiknál például 20–30 százalékkal nőtt a bérköltség. „A folyamat erősödni fog, mert a családi otthonteremtési kedvezmény, a csok kibővítése miatt sokkal több lakásra lesz igény, amit valakiknek fel kell építeni" – adott előrejelzést az üzletember.
Az építőipart is sújtja a munkaerőhiány, óriási a baj a kézi erőt igénylő szakipari munkáknál. Emiatt tavaly egyes cégek már nagyobb béremelésre kényszerültek.
Az építőipart is sújtja a munkaerőhiány, óriási a baj a kézi erőt igénylő szakipari munkáknál. Emiatt tavaly egyes cégek már nagyobb béremelésre kényszerültek.

Rejtélyes lemaradás

A munkaerőhiány egyik legnagyobb érintettje – főleg térségünkben – az autóipar. A győri ipari parkban működő, beszállítóként dugattyúkat, karosszériaelemeket és műanyag alkatrészeket gyártó Erbslöh Hungária Kft. gazdasági vezetője, dr. Antreter Ferenc szerint a helyzet az utóbbi két évben lett sokkal rosszabb. A szakember számára – mint azt a Kisalföldnek elmondta – rejtély, hogy az elmúlt nyolc-kilenc esztendőben miért maradtak le a magyar fizetések. Márpedig hogy így történt, számára is világos, német anyacégük ugyanis tavaly többek között ezt is felmérte hazánkra, valamint Szlovákiára, Cseh- és Lengyelországra vonatkozóan.

Ahogy sok más cég, úgy az Erbslöh Hungária Kft. is a szokásosnál nagyobb béremelést adott dolgozóinak tavaly, a törzsgárdajuttatásait pedig még jelentősebb mértékben növelte. Emellett igyekeznek a dolgozókra más téren is odafigyelni, és családias légkört fenntartani, mert sokaknak a pénzen túl ez is számít.
A kérdés csak az, mikor jön el a magyarországi cégek többségénél az a pillanat, amikor felismerik, hogy ha nem zárkóztatják fel a béreket legalább a szlovák, lengyel, cseh szintre, akkor nem lesz, aki megfelelő színvonalon elvégzi a munkát. Egyelőre még nem tartunk itt: a Korn Ferry Hay Group decemberi, több mint 500 hazai cég válaszai alapján készült felmérése szerint az érintett vállalkozások 2,9 százalékos béremelésre készülnek idén, ami a várható inflációnál ugyan magasabb, de áttörésnek nem nevezhető.

Eközben a Kikánál...

A bútoráruház-lánc egységesen körülbelül 12,3 százalékkal emelte dolgozói fizetését - tudta meg a Napi.hu szakszervezeti forrásból. A bérfejlesztés fő indoka a szakképzett dolgozók megtartása volt.
A Kika Lakberendezesi Kft. januártól mintegy bruttó 15 ezer forinttal emelte minden alkalmazottja fizetését - beleértve az eladókat, a háttérszemélyzetet és a középvezetőket is.

Robbanhat a bútorpiac - erre készül az Ikea és a Kika

Az áruházlánc ezzel reagált a kereskedelemben tapasztalható munkaerőhiányra. A Kika célja, hogy megtartsa szakképzett dolgozóit, hiszen a bútor- értékesítésben egyebek mellett az alapos anyag-, áruismeret, valamint a megfelelő vevőkezelés is kulcsfontosságú.

A Kika célja emellett, hogy gördülékenyebben tudja kiszolgálni a megnövekedett keresletet, hiszen a bútorpiacon jelenleg élénkülés tapasztalható.

Új dolgozók is érkeznek

A lánc üzleti beszámolójából kitűnik, hogy alkalmazottai létszámát is bővíti: a 2014/15-ös üzleti év során 593 főt foglalkoztatott, míg a dolgozói létszám idén januárra 649 főre nőtt.

Az áruházlánc munkavállalóinak bérköltsége az elmúlt üzleti évben mintegy 1,76 milliárd forintra rúgott, amelyet 148, 87 millió forint személyi jellegű egyéb kifizetés egészített ki. A Kika egyes dolgozói úgynevezett forgalmi jutalékot kapnak. A Kika árbevétele az elmúlt üzleti évben közel 23.43 milliárd forintot tett ki.

A Kika bútoráruházak tulajdonosa a dél-afrikai Steinhoff International csoport, amely nemrég többségi tulajdonrészt szerzett az Extreme Digital Zrt.-ben. Az ügyletnek köszönhetően hamarosan a Kika által forgalmazott termékek jelentős része a webáruház kínálatában is megjelenik.

Gyűrűzik a béremelési spirál

A magyarországi kiskereskedelem körülbelül 3-5 ezer fős munkaerőhiánnyal küszködik, emiatt egyre több nagy üzletlánc dönthet a bérfejlesztés mellett. Az Auchan például tavaly októbertől átlagosan 10 százalékkal emelte áruházi dolgozói fizetését, mintegy 1,2 milliárd forintnyi ráfordítással.
Van mit bepótolni is, hiszen az ágazatban évek óta alig változtak a fizetések.

Mikor jönnek a vasutasok?

2016. február 2-án üléseznek és döntenek a VDSzSz Szolidaritás MÁV-Csoportnál kezdeményezett kollektív munkaügyi vitában érintett társasági választmányai annak érdekében, hogy szakszervezetünk követelései mielőbb valóra váljanak.
Mint ismeretes, minimum elvárásunk 2016. évre: 5% alanyi jogú és 2,7% differenciált bérfejlesztés azért, hogy a vasutasok nemzetgazdasági átlagtól való elmaradása mérséklődjön, javuljon, sőt, esetleg meg is haladja azt.

Forrás: Hancz Gábor, kisalfold.hu, napi.hu, vdszsz.hu