Ajtózárási pánik
"Úgy tűnik, nem számít: a szabályozás megszületett, a felelősséget sikerült ismét továbbhárítani.
Egy távolabbi kocsi esetében a jegyvizsgáló, vezető jegyvizsgáló akár láthatja csukottnak is az ajtót, holott az résnyire nyitott állapotban van, vagy a zárnyelv nincs a helyén.
Egy korrekt utasításban nem elég azt leírni, hogy „meg kell győződni”, vagy „figyelni kell arra”, hanem azt is meg kell fogalmazni, hogy ezt mi módon kell tenni. Ez a technológiai utasításokkal szembeni alapvető követelmény."
Épp ezért levelet írtunk Ungvári Csaba, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója részére, és konzultációt kezdeményeztünk a vasúti kocsik ajtózárásával kapcsolatos mizéria megoldása érdekében.
"Tisztelt Vezérigazgató Úr!Idestova két esztendeje, hogy a MÁV START Zrt. Technológiai Üzemeltetési Szervezete Gy.16-1599/2011 számon szabályozást jelentetett meg, a menet közben meghibásodott ajtók esetén követendő eljárásról.
Annak ellenére, hogy pár hírközlő szervezet felszínen tart néhány korábban, sajnálatos módon bekövetkezett balesetet – különösen a tatabányai kislány esetével kapcsolatos felelősség kérdésében – és ez nyomásként nehezedik a vállalatra, azt kell mondanunk, hogy a rendelkezés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
E szabályozás, mely oktatási segédletként a mai napig közkézen forog, és sajnálatos módon a Kollektív Szerződésünkbe is bekerült, már a kiadása idején sem volt egyéb, mint egyfajta pótcselekvés. A rendelkezés ugyanis a gyakorlatban maradéktalanul betarthatatlan, és végrehajthatatlan.
Különösen aggályosak a második, „Indulásra kész” fejezetben leírtak. Egy hagyományos, manuálisan záródó ajtajú kocsikból összeállított szerelvény esetében a mostani menettartamok mellett egy középállomáson, vagy megállóhelyen - egy-két kocsinál több esetén - fizikai képtelenség meggyőződni valamennyi ajtó becsukott állapotáról. Ahogy arról is, hogy az indulásra kész jelzést követően - miután a vezető jegyvizsgáló felszállt a vonatra és az általa használt ajtót becsukta - valamely másik ajtót bármelyik oldalon bármilyen célból más nem nyitotta-e ki?
Az aggódó gondoskodás ilyen mértékétől akár el is érzékenyülhetnénk, ha nem volna kiváltképp szemforgató a következő néhány sor: „ A hagyományos ajtókkal közlekedő vonatok esetében különösen oda kell figyelni arra, hogy a peronnal ellentétes oldalon is be legyenek csukva az ajtók, mert nem a látszat, hanem a biztonság számít.”
Kinek, és milyen irányú biztonsága? Az utasé a jegyvizsgálóké vagy a technológiai és üzemeltetési szervezet akkori vezetőié és ügyintézőié? Hogy tegyen eleget ennek a jegyvizsgáló például Zugló megállóhelyen?
Mikor e sorokat valaki leírta valószínűleg tudta – ha nem tudta, még nagyobb a baj – hogy az egyéb feladatokkal már amúgy is jócskán felruházott utazó személyzet ezt így nem fogja tudni betartani. Úgy tűnik, nem számít: a szabályozás megszületett, a felelősséget sikerült ismét továbbhárítani.
Egy távolabbi kocsi esetében a jegyvizsgáló, vezető jegyvizsgáló akár láthatja csukottnak is az ajtót, holott az résnyire nyitott állapotban van, vagy a zárnyelv nincs a helyén.
Egy korrekt utasításban nem elég azt leírni, hogy „meg kell győződni”, vagy „figyelni kell arra”, hanem azt is meg kell fogalmazni, hogy ezt mi módon kell tenni. Ez a technológiai utasításokkal szembeni alapvető követelmény.
Például le lehet írni, hogy a jegyvizsgáló az indulásra kész jelzés adása előtt a vonat mindkét oldalán köteles a kilincsek megfogásával, enyhe megmozgatásával meggyőződni az ajtók zárt állapotáról. De ez, tudjuk mivel járna, mint ahogy azt is, milyen következményei lennének, ha jegyvizsgálók az ajtók csukott állapotának ellenőrzésére való hivatkozással késleltetnék a vonatokat. Így aztán ez „véletlenül” kimaradt a rendelkezésből.
Egyébiránt a XXI. század hajnalán még régebbi gyártású kocsik esetén is egy mikrokapcsoló, és egy külső jelzőlámpa egyértelmű jelzést adhatna a peronon tartózkodó vonatszemélyzet számára az ajtók csukott, vagy nyitott állapotáról.
Az elmúlt időszak már megszületett bírósági ítéletei, illetve a folyamatban lévő büntető eljárások késztettek arra, hogy szót emeljünk a jelenlegi szabályozás inkorrekt volta miatt.
A bíróság ugyanis nem mérlegeli a technológiai utasítások betarthatóságát. Feltételezi, hogy azokat kellő szakértelemmel, precízen, minden részletre ügyelően készítették el. Vizsgálódása elsősorban arra terjed ki, hogy a munkavállaló betartotta-e az előírásokat, vagy sem.
A fentiekre való tekintettel kérem a Vezérigazgató urat, hogy a jelenlegi rendelkezést haladéktalanul függessze fel. A rendelkezésben foglaltak alkalmazhatóságáról és egy adott helyzetre alkalmazható – Kollektív Szerződésben változatlanul rögzített – szabályozás megalkotásáról haladéktalanul kezdjünk konzultációt. A konzultáció időpontjáról a szokásos módon, titkárságainkon keresztül telefonon egyeztessünk.
Egyúttal tájékoztatom, hogy levelünk egy példányát annak a céljából, hogy a problémát a hatóság is megismerhesse, és megoldásában segítő közreműködést nyújthasson, - a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökének is megküldöm.
Budapest, 2014-01-20
Üdvözlettel:
Bárány Balázs Péter
alelnök"
