1. Ismét a problémák sötét fellegei gyülekeznek a MÁV egén, amely indokolttá teszi, hogy újra összeüljünk, megkísérelve a normális munkaügyi kapcsolatok kialakítását. Miről is van szó?
A MÁV Zrt. vezetése, mint a szentek hada, folyamatosan arról tájékoztatja a munkatársakat, illetőleg a közvéleményt, hogy ők aztán mindent megtesznek a vasúti közlekedés biztonságos lebonyolítása érdekében, és értelemszerűen ennek okán az utasításokban foglaltakat betűről-betűre betartják. Nem törődve azzal, hogy az a pár alkalom, amikor erről mi is meg kívánunk győződni, homlokegyenest mást mutatott.

Legutóbb például a május 8-i sztrájk során a Nyugati Pályaudvaron a sztrájkoló külsős forgalmi szolgálattevők helyett arra jogosulatlan személy menesztett több alkalommal vonatot. Egy másik, egyébként jogosultsággal bíró, az AVU rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva tette ugyanezt, nem törődve az előzetes figyelemfelhívással, és csak akkor hagyott fel az utasításellenes munkavégzéssel, amikor őt erre a kiérkező állomásfőnök utasította. Halasi Zoli barátommal, ottlétünk alatt egy tolatási mozgást láttunk, melyet szintén utasítás ellenesen végeztek, hiszen a szerelvényen tolatásvezető nem tartózkodott.
A tapasztaltakról telefonon tájékoztattuk dr. Mosóczi László vezérigazgató-helyettest, miután a főmenet-irányítót hiába hívtam; a készüléket nem vette fel, a telefon foglaltat nem jelzett.
Megjegyzem, hogy a főmenet-irányítókat az elmúlt sztrájkok alatt is lehetetlenség volt telefonon elérni. Úgy tudom, ki van adva számukra, hogy a számomat látva velem ne lépjenek kapcsolatba.

2. Több alkalommal tárgyaltunk adott munkakörökben az egyedüli munkavégzés tilalmáról. Álláspontunk ez ügyben továbbra is változatlan, saruzó, tolató munkakörökben a MÁV Zrt-nél egyedül munkát végezni nem lehetséges, a kockázatelemezések egyébként az egyedüli munkavégzésre e munkakörökben nincsenek. A MÁV-START vonatkozásában pedig a kocsivizsgálói munkakörökre vonatkoznak a fenti elvárásaink. Az EBK Osztály, illetőleg a pályavasúti Főosztály munkatársai ezidáig hosszas szónoklatokba burkolt, hajánál fogva előrángatott abszurditásokkal igyekeznek a megoldást odázni annak ellenére, hogy a Központi Munkavédelmi Bizottság és a Központi Üzemi Tanács is teljes egészében ossza ügyben fenntartott álláspontunkat. Arról nem is beszélve, hogy a MÁV Zrt. vezérigazgatója a Központi Munkavédelmi Bizottság felé intézett megkeresésében foglaltakat tudomásul vette, ennél fogva a MÁV Zrt-nél az említett munkakörökbe az egyedüli munkavégzés elrendelése, tűrése a vezérigazgatói akarattal való szembeszegülést kell, hogy jelentsen, mely magatartás minimum a munkaviszonyból származó vétkes kötelezettségszegésnek minősül és akként büntetendő.

3. A legutóbbi érdekegyeztetésen – mivel VÉT ülés ismét nem volt – hosszasan vitatkoztunk a számviteli tevékenység újabb fantasztikus átszervezési ötletének megvalósításáról. A jelenlévő kiválóbbnál, kiválóbb menedzserek hosszasan ecsetelték, hogy eddig miért nem ismerték fel az egyébként a jövőre nézve trivialitásnak tűnő megoldást.

Miszerint is Debrecen és Pécs területről első lépcsőbe 70, majd a következő garádicson 40 lelket a vasúttól elűzve és nyilván valami kiváló cég által javallott szervezési intézkedés megvalósításában, amelynek költségei a szokásos mértékben leszívják a MÁV büdzséjét, - melyet egyes politikai erők bőségzsarunak gondolnak - a számviteli tevékenység a világegyetemi színvonalat is meghaladja. Épp ezért ennek megcsodálására talán még a marslakók is idezarándokolnak.

A szakszervezetünk álláspontja e tekintetben egyértelmű. Lehetetlennek tartjuk, hogy a szervezés okán akaratán kívül egyetlen egy munkatársunk is - még ha nem is a tagunk – a munkahelyét elveszítse. Az említett térségekben a munkanélküliség gyakorlatilag egy halálos ítélettel azonos értékű, főleg ha Gordon elvtárs pimasz megjegyzésétől megijedve és ezért megfogadva, sokak a keserves munkával megszerzett otthonukat is kénytelenek lesznek eladni, és mondjuk egy kutyaólra cserélni, mert az értékalapú ingatlanadót a munkanélküli járadékból, vagy esetlegesen az elvtárs vállalkozók, és új földesurak által biztosított feketemunkából származó jövedelemből lehetetlenség fizetni. Kár, hogy mindezt a jelenlévő, szociálisan oly érzékeny humánigazgató nem volt képes belátni és reakciójából mindössze arra tellett, hogy a MÁV Zrt. nem szociális foglalkoztató. Mind ezt megkoronázta Kunné, aki bőszen kijelentette, hogy a MÁV Zrt-nek feladata a vízfej leépítése és a 70 + 40 ember elhajtása a vízfej apasztásának kezdeti folyamata. Az asszonyság fordítva ül a lovon, hiszen a vízfej pl. az öt vezérigazgatóval kezdődik és egyáltalán nem látom beletartozónak az általa megjelölt munkatársakat. Az, pedig mindennek a betetőzése volt, amikor az ülés végén mérhetetlen szomorúsággal a szemében, Zsoldos Mariannhoz fordult és őszinte részvétéről biztosította nyilván azért, mert a jobbsorsra érdemes menedzserek kénytelenek olyan bunkó, primitív csürhével tárgyalni, mint mi magunk vagyunk.

Tény: a megbeszélésen jelenlévő VDSzSz tagok közül – hiszen arra nyilvánvalóan érdemtelennek bizonyultunk – egyikünk sem végezhette el a Marxista, Leninista Esti Egyetemet. Így értelemszerűen nem nyerhettünk kellő forradalmi ismereteket, hogyan kell viszonyulni azon helyzetekhez, melynek során emberek százai sorsát kell tudomásul venni, abba dönteni úgy, hogy még csak véletlenül sem emeljük fel szavunkat e mérhetetlen embertelenség ellen. Talán ennek tudható be, hogy nehezen értünk szót a kifinomult lélekkel bíró, a dicső múltúkra ma már csak zárt körben emlékező, mostanság menedzsereknek hívott zsenikkel, akik ha mást nem is tettek, de a vasutat – akár csak a MOL-nál, vagy az AG Egonnál – legalább felvirágoztatták és a vasutasoknak kiszámítható jövőt, békés, nyugodt öregkort teremtettek.

4. Közeleg a nyolcadik csapás. Úgy hírlik, hogy a közeljövőben a MÁV Zrt-től megválik a Forgalmi Főosztály igazgató vezetője. Már korábban is felvetettük, hogy aki nyugdíj előtt vágtat el a MÁV Zrt-től, úgy az ne szolgálhasson ürügyet arra, hogy a jogi kiskapukat kijátszva és kiváltságos helyzetét felhasználva, végkielégítésbe részesüljön, vagy ha nekik igen, úgy minden egyes MÁV munkavállaló, aki a nyugdíjba vonulását megelőző rövid időn belül távozik akár közös megegyezéssel is a MÁV Zrt-től, részesüljön eme kegyben. Akkor a MÁV illetékesei arról tájékoztattak az őszinteség, a tisztesség és a becsület jegyében, hogy ilyen eljárásról, bár korábban tudtak, de hathatós nemtetszésüknek is hangot adva, ezen állapotokat felszámolták. Reméljük ez jelenleg is érvényes gyakorlat!

5. Továbbra is rendezetlen a MÁV Hotels Zrt-nél alkalmazott, volt vasutas munkavállalóink végkielégítése, hiszen az a megállapodás, mely a birtokunkba került, a szokásnak megfelelően jogászok által úgy értelmezendő, hogy minden gond nélkül ki lehet bújni annak teljesítése alól, annál is inkább – bár azt még senki be nem mutatta – hogy a megkötést követő rövid idő elteltével a végkielégítésre vonatkozó pontot annulálták. A jelen helyzet elfogadhatatlan, a MÁV Zrt-nek, ha már, mint tulajdonos asszisztált ahhoz, hogy említett cég tönkremenjen, minimális erkölcsi kötelezettsége lenne a munkáltatói jogutódlással oda átkényszerített munkavállalókkal szemben vállalt kötelezettség teljesítése. Aki másként gondolja, annak két mondást érdemes megjegyezni: „Ma neked, holnap nekem” és „Aki fegyvert ragad, fegyver által vész el”. Ja, és még valami: „Úrnak születni kell, és aki ezt az alkalmat elmulasztja, azt pótolni nem tudja”.

6. A MÁV-START Zrt. egyik vezérigazgató-helyettese, dr. Tömpe István, hatáskörét és illetékességi körét túllépve, levélben riogatja a vasutasokat, miszerint is ő, ki más, úgy döntött, hogy azok, akik nem rendelkeznek 2009. évre szóló érvényesítési szelvénnyel, azok csak szamárháton utazhatnak külföldi célállomásokra. István fittyet hány arra a megállapodásra, amit a Kormány és a VDSzSz a menetkedvezmény tárgyában is megkötött, arról nem is beszélve, ahogy arra már utaltam, a MÁV-START SzMSz-ét felejthető olvasmánynak tekinti. Az ügyben persze az is szomorú, hogy a társaságok kiváló vezetői e levelet, mint valami hittételt terjesztik munkatársaik között.

7. A csúfos költözés eufórikus élménye a színvonaltalan, de annál drágább bérleménybe reméljük, nem felejteti el az illetékeseket arról az utódokkal, valamint a jelenlegi és jövőbeni munkatársaikkal szembeni azon erkölcsi kötelezettségükről, hogy a MÁV Zrt. örök székházát díszítő, a vasút és a vasutas dicső múltját idéző emlékműveket méltó helyen, a bérlemény elé – mert arra semmiképp sem – elhelyezzék.

8. Az elmúlt héten ismét csúfos malőr történt a MÁV Zrt-nél. Egy – két szemfüles minden gond nélkül pár perc alatt, mintegy 15000 lőszert tartalmazó ládát lopott el egy pár percig Ferencvároson veszteglő vonatból. Mind ezt fényes nappal, a biztonsági őrséggel védett szerelvényről. Várjuk az elfogadható magyarázatot, hogy erre miképp kerülhetett sor és arra is, mikor látja már be a MÁV vezetése, hogy a vasút biztonságának szavatolása a jelenlegi rendszer gyökeres átalakítását teszi szükségessé. Lehet, hogy célszerűbb lenne a sztrájkolók leküzdése módszertani oktatása helyett a vagyonvédelmi ismeretek bővítésére és annak megfelelő gyakorlatoztatásra szánni az időt. Természetesen a régmúlt idők rendfenntartó szerveiből verbuválódott alvállalkozókat, pedig a vasút környékéről nagyívben eltakarítani!

9. A Kollektív Szerződés munkáltatói által ígért módosításainak megkötése.

10. Az E1-es Utasítás módosítása a monori balesetet követő több hónap óta is várat magára. Várjuk szíves tájékoztatását a Biztonsági Igazgatóságnak, mi okból késlekedik a szakszervezetekkel már hónapok óta egyeztetett szövegtervezet utasításba való emelése! Mennyiben játszik ebben szerepet, hogy a NKH munkatársai és családtagjai tudomásom szerint vasúti menetkedvezménybe (nem a közalkalmazottira gondolunk) részesülnek.

11. Az NKH és a Biztonsági Igazgatóság a napokban átfogó forgalombiztonsági ellenőrzést tartott. Annak tapasztalatait és eredményét szívesen meghallgatnánk a Vasútbiztonsági Igazgatóság vezetőjétől annál is inkább, mivel több éve szorgalmazzuk, hogy a pályavasút a törvényben foglalt lehetőségeivel élve ne tűrje akár a vasúti közlekedés biztonságának veszélyeztetését, de ne hunyjon szemet a pályavasutat ért anyagi veszteségek felett sem. Pl. az engedély nélkül, vagy túlsúlyosan közlekedtetett vonatok esetében.

12. Sokadjára vetül fel és mindannyiszor érdemi válasz nélkül marad, hogy a MÁV Zrt. miért nyújt évek óta több százmillió forintos juttatásokat különféle sportegyesületeknek, amelyből haszon nem származik oly annyira nem, hogy a vasutas munkavállalók csak kedvezmény nélkül vehetik igénybe ezen sportegyesületeknek álcázott, csak laikusok által non profit szervezetnek tűnő „baráti társaságok” szolgáltatásait. Milyen alapon hivatkozik a MÁV Zrt. mindannyiszor arra, hogy a szerződések nem teszik lehetővé az állapotok megváltoztatását, holott a Ptk. kimondja, „a nyilvánvalóan jó erkölcsibe ütköző szerződés, semmis”. Hol tart a szerződések e tekintetben történő felülvizsgálata, történt-e megállapításra irányuló kereset benyújtás bármely bírósághoz is? Ha nem, miért?

13. Az elmúlt sztrájk is mutatta, mennyi hű vazallus és talpnyaló serénykedik a MÁV Zrt. soraiban, akik a sztrájk alkalmával is buzgón teljesítették amit lelkiismeretük sugallt, váltották le a sztrájkoló munkatársaikat nem törődve azzal, hogy azon követelések amelynek okán ők sztrájkba léptek, és az eredményt hoz, az, az ő sorsukat is kedvező irányba módosítja. E „hősi” magatartás méltán vár elismerésre, így úgy gondoljuk, hogy még a kitüntetési szabályzat általunk javasolt módosításával kiegészített életbeléptetését is megelőzően, a „Kiváló sztrájktörő” cím és a vele együtt járó medál adományozható.

Fentiek alapján javasolt napirendi pontok:

A május 8-i sztrájk alatt a forgalom biztonságát sértő magatartásokra miért kerülhetett még mindig sor? A főmenetirányító miért nem veszi fel azon telefont, amelyen a beszélgetés rögzítésre kerül?
Javasolt előterjesztő: dr. Mosóczi László

Az egyedüli munkavégzés tilalmának semmibevétele.
Javasolt előterjesztő: dr. Mosóczi László

Ki minősül a MÁV-nál vízfejnek, milyen tragédia történt, amely miatt Zsoldos Mariann részére az őszinte részvét tolmácsolása szükségessé vált?
Javasolt előterjesztő: Kunné Porkoláb Andrea

A végkielégítések kérdése. A nyugdíj előtt pár perccel, bármilyen jogcímen megszüntetett munkaviszony esetén jár-e a végkielégítés?
Javasolt előterjesztő: Zsoldos Mariann

Milyen alapon sanyargatják a MÁV Hotels volt MÁV-os munkavállalóit?
Javasolt előterjesztő: Zsoldos Mariann és a MÁV Hotels Zrt. volt vagy jelenlegi vezérigazgatója

Miért kell vegzálni a külföldi utazásban részt venni szándékozókat?
Javasolt előterjesztő: dr. Tömpe István

Emlékművek elhelyezése.
Javasolt előterjesztő: Heinczinger István vezérigazgató

Meddig lehet még fosztogatni a pályavasút hálózatán egy másodpercre is megálló teherszállító vonatokat?
Javasolt előterjesztő: Dr. Túrós András

KSZ módosítás.
Javasolt előterjesztő: Zsoldos Mariann

Mikor lép hatályba a módosított E1-es Utasítás? NKH munkatársainak vasúti menetkedvezmény adományozása.
Javasolt előterjesztő: Dr. Túrós András és Dr. Tömpe István

A NKH és a Vasútbiztonsági Igazgatóság forgalombiztonsági ellenőrzése
Javasolt előterjesztő: Dr. Túrós András

Sportegyesületekkel kapcsolatos szerződések helyzete.
Javasolt előterjesztő: Zsoldos Mariann

Mikor kerül első ízben átadásra a „Kiváló sztrájktörő” kitüntetés?

A rendkívüli VÉT javasolt időpontja és helyszíne:

2009. május 19. 09,00 óra; MÁV Zrt. Vezérigazgatóság Fsz. 43. tárgyaló

Amennyiben a VÉT nem lenne határozatképes, úgy a jelzett helyszínen és időpontban az Mt-ben foglaltak szerinti konzultációra tartunk igényt.

Fogadja nagyrabecsülésemet.

Budapest, 2009. május 12.

Üdvözlettel:

Bárány Balázs Péter
alelnök