Nálunk minden
a vasutasokról szól!

Start: Ülésezett a KSZ beosztás szerinti munkaidővel foglalkozó munkacsoport, itt vannak a javaslataink!


Február 3-án ülésezett a MÁV-Start KSZ beosztás szerinti munkaidővel kapcsolatos kérdéseivel kapcsolatban összehívott munkacsoport, az ülésen egyebek mellett jeleztük, hogy a munkáltató javaslatai közül a beosztható napi munkaidő minimum időtartamának (jelenleg 4 óra) emelését szakszervezetünk támogatja.

Start: Ülésezett a KSZ beosztás szerinti munkaidővel foglalkozó munkacsoport, itt vannak a javaslataink!

Az ülésen a VDSzSz Szolidaritás ismertette a felekkel javaslatait: ezek között voltak kifejezetten a személyszállítási utazószolgálatot ellátó munkavállalókra vonatkozó kezdeményezések, illetve olyan általános, minden munkaköri csoportot potenciálisan érintő javaslatok, amelyek a munkaidőként kezelendő egyéb tevékenyégek (oktatás, vizsga, orvosi vizsgálat, ruhavételezés) gyakorlatban felmerülő problémáit kívánják kezelni.

A személyszállítási utazószolgálatot ellátó munkavállalók régi problémája, hogy az ún. produktív idő 80%-os felső határát csak a 16 órás maximális szolgálati időtartam után számítva tartalmazza a KSZ (12,8 órában megállapítva).
Az ettől eltérő időtartamú szolgálatokra viszont hosszabb idő átlagában sem teljesül a korlát, mivel a produktivitást a munkáltató jelenleg csak a központilag elkészített fordákra vizsgálja, amiket viszont nem tart be. A gyakorlatban tagtársaink azt tapasztalják, hogy a tényleges beosztások sokszor szinte köszönőviszonyban sincsenek a fordákkal. Ennek orvoslására javasoltuk, hogy kerüljön be a KSZ-be: az egy szolgálatban tölthető produktív idő a szolgálat időtartamának 80%-át nem haladhatja meg.

Mivel a személyszállítási utazóknál a szolgálat a 12 órát jelentősen meghaladhatja (akár 16 óra is lehet), ezért a kiemelkedően hosszú, 12 órán felüli szolgálatoknál javaslatot tettünk egy újabb, 3. munkaközi szünet beiktatására, 15 perc időtartamban.

Sajnos egyes telephelyekről kaptunk olyan jelzéseket, hogy a munkáltató a normaidők rovására próbálja kiadni a munkaközi szünetet. Erre a jelenleg hatályos KSZ szabályok mellett sincsen jogszerűen lehetőség, de annak érdekében, hogy a jövőben az esetleges félreértések és viták elkerülhetővé váljanak, javasoltuk annak a KSZ-ben való elvi szintű deklarálását, hogy a technológiai normaidők rovására munkaközi szünet nem adható ki.

A KSZ hatályos szövege garanciális jellegűnek szánt szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az oktatási és vizsga tevékenységet a munkavállalóknak ne szabadidőben, hanem – fizetett – munkaidőben kelljen teljesíteni.
Ugyanakkor tagjaink is tapasztalják azt a tendenciát, hogy az e-learning oktatások és vizsgák fokozatosan teret hódítanak, ezért kiemelten fontos törekvésünk, hogy a KSZ hivatkozott garanciális rendelkezéseit e-learning rendszerű oktatás és vizsgáztatás mellett se lehessen megkerülni.
Ezért javaslatot tettünk, hogy a KSZ-ben rögzítsük: a kötelező időszakos oktatás és annak részeit képező modulok esetében e-learning rendszerben képzés, vizsga nem szervezhető. A nem ebbe a körbe tartozó további vizsgák esetén pedig a KSZ-ben rögzítsük a felkészülés és a vizsga átalány időszükségletét, amit a munkáltatónak munkaidőként biztosítania kell.
A Központi Munkavédelmi Bizottság felvetéséhez kapcsolódva szintén javasoltuk, hogy az e-learning képzésnek legyen további előfeltétele a munkáltató és a KMvB által közösen elfogadott ergonómiai feltételeknek megfelelő eszközök biztosítása.

Az orvosi vizsgálatok szabályozásával kapcsolatban szintén jeleztek tagtársaink hiányosságokat. Gyakori eset például, hogy a vizsgálat során a foglalkozásegészségügyi orvos további, ugyanazon a napon nem teljesíthető kiegészítő (rész)vizsgálatot tart szükségesnek. Mivel az ilyen kiegészítő vizsgálat szükségessége jellemzően csak az első vizsgálaton való megjelenéskor válik ismertté, így erről a munkáltató előzetesen nem tud, tehát munkaidőt sem tud rá tervezni.
Ennek gyakran az az eredménye, hogy az egyébként korrektnek tűnő KSZ szabályok ellenére a munkavállaló szabadidejében kénytelen járni az alkalmassági vizsgálat körébe tartozó, munkáltató által elvárt vizsgálatokra.
Ezt a nem kívánatos jelenséget kiküszöbölendő javasoltuk, hogy az eredetileg nem tervezett kiegészítő vizsgálatok időtartamát is számolja el a munkáltató munkaidőként, legalább napi 4 órával.
Szintén szükségesnek tartjuk azt rögzíteni, hogy amennyiben a kiegészítő vizsgálathoz beutaló szükséges, azt a munkáltató köteles az általános szabályok szerint (min. 4 óra munkaidőként való tervezésével) megszervezni, és ennek megtörténtéig a munkavállaló munkabérre jogosult.

A ruhavételezés kapcsán jeleztük, hogy több helyen nem működik az a modell, hogy a munkavállalónak semmi tennivalója nincs a ruházat átvételével kapcsolatban, mert a munkáltató megszervezi, hogy a járandóságát a feljelentkezés helyén, munkaidőben át tudja venni. Ezért javasoltuk, hogy amennyiben ezt a feltételt a munkáltató nem biztosítja, kerüljön vissza a KSZ-be: ruhavételezésre 4 órát kell munkaidőként tervezni és elszámolni.

Dr. Gönczi Tamás, Startos társasági vezető ügyvivő, VDSzSz Szolidaritás