Start: folytatódnak a tárgyalások
A VÉT-ülésen a többi közt a biztonságos munkavégzést is sürgettük. A legutóbbi biztonsági tájékoztatóból ugyanis kiderül, hogy júniusban háromszor, júliusban négyszer támadtak rá az utazókra szolgálat közben.
Az augusztus 21-i Startos VÉT-ülésen napirendi előtti hozzászólásunkban felszólítottuk a munkáltatót, hogy határolódjon el attól az eljárástól, ami a hálózaton itt-ott már felütötte a fejét, így a többi közt a Nyugati SZSZK területén. Egy-két SZSZK-vezető ugyanis egyoldalúan elkezdte megváltoztatni a fordulószolgálatosok munkaidő-beosztását. A Start képviselője ígérte, hogy utánanéz a dolognak, egyúttal egyetértett velünk abban, hogy a Startos KSZ aláírásáig ne csináljanak semmi ilyesmit a helyi jogkörgyakorlók. Újra felvetettük a vezető jegyvizsgálókat egyre gyakrabban érő atrocitások kérdését. A legutóbbi biztonsági tájékoztatóból az derül ki, hogy júniusban háromszor, júliusban négyszer támadtak rá az utazókra szolgálat közben. Ez korábban is téma volt, csak úgy tűnik, hogy a régi gyakorlat szerint mindaddig semmi nem változik, amíg vér nem folyik valahol. A Start biztonsági igazgatósága egy egyeztetést követően azt javasolta a társaság vezetésének, hogy 18 óra után ne vezényeljenek hölgyeket egyedül szolgálatra – ezt azonban nem fogadta meg a munkáltató. Az előterjesztésben szó volt arról is, hogy a legzűrösebb vonatokon egyáltalán ne dolgozzanak vezető jegyvizsgáló hölgyek.
Elmondtuk, meg kell találni a módját annak, hogy a munkavégzés biztonságos legyen. A vasutasok ugyanis nem rendőrök, épp ezért a veszély vállalása nem hivatali kötelességük. Felhívtuk a munkáltató figyelmét arra is, hogy a vezető jegyvizsgáló ilyen körülmények között joggal tagadhatnák meg a munkavégzést.
A Start képviselője osztotta véleményünket, és válaszában elmondta, hogy lehetőségeikhez képest mindent megtesznek a munkavállalók biztonsága érdekében. Egyúttal jelezte, hogy a történtek már kezdenek túlnőni a személyszállító cég hatáskörén.
Egyetlen napirendi pontként folytatódott a kötelező és elkerülhetetlen: a Start Kollektív Szerződésének MT alapján történő átalakítása.
Kezdeményeztük, hogy a jegyvizsgálók ne legyenek figyelőszolgálatra kötelezve – a módosított F2-es utasítás életbelépésével úgyis megszűnik ez a feladatkörük. Kértük, hogy a távműködtetésű ajtókkal és a szükséges utazólétszámmal kapcsolatban korábban megkötött megállapodás aktualizálja a Start, majd az így legyen a 9. sz. melléklet része. A munkáltató szakmai egyeztetést javasolt.
Felvetettük, hogy a munkáltató kompenzálja azokat a munkavállalókat, akik munkaköre nem minősíthető át készenlétivé. Újfent elmondtuk, hogy az új MT miatt elkerülhetetlen KSZ-módosítás nem járhat jövedelemcsökkenéssel – ezzel egyébként a munkáltató is egyetértett.
Ugyancsak kezdeményezésünkre a munkáltató definiálja, mi tekinthető „alkalmas pihenő helyiségnek”. Az augusztus 21-i fordulót követően egyebek mellett továbbra is függőben maradt a munkaközi szünet kérdése - remélhetően a következő, augusztus 24-i VÉT-ülésen sikerül erről is megállapodni.
Kezdeményeztük, hogy a munkáltató készítsen egy iránymutatást, amiben összeszedi, hogy a feleknek miről kell megállapodniuk a KSZ helyi függelékeiben. A munkáltató vállalta a „munkajogi szamárvezető” elkészítését.
Nem fogadtuk el a hátrányos jogkövetkezmény kiszabására irányuló munkáltatói eljárás rendjéről szóló szabályozást, ugyanakkor javasoltuk, hogy a MÁV-nál elfogadott, Startra alkalmazott változata kerüljön a cég KSZ mellékletébe.
Nem a szöveggel, hanem a jelenlegi gyakorlattal van baj: több esetben ugyanis a munkáltató az általa indított eljárás lezárulása előtt, ugyanazzal a jogcímmel megszüntette egyes vasutasok munkaviszonyát. Kezdeményeztük, hogy amennyiben eljárást indít a munkáltató, akkor az abból következő hátrányos következményeket alkalmazza, és ne szüntethesse meg a munkavállaló munkaviszonyát.
Egy megállapodás megkötését is sürgettük: amennyiben az amúgy a KSZ hatálya alá nem tartozó valamelyik munkáltatói jogkörgyakorló a munkavállaló magatartásával összefüggő okból megszünteti a munkavállaló munkaviszonyát, majd eljárása megalapozatlanságát később a Bíróság megállapítja, úgy a munkáltató kártérítési eljárást indíthasson a felmondást kezdeményező munkáltatói jogkörgyakorlóval szemben.
