? Jó szöveg, de mindenki úgy tudja, hogy ez csak azért ennyi, mert a VDSzSz nem írta alá a Startos bérmegállapodást. A MÁV-nál például mindenki megkapta a 6,9-et. Akkor a Startosok miért nem?

? A VDSzSz tényleg nem írta alá a bérmegállapodást a Startnál. Két nyomós okunk van erre. Ha ugyanis aláírnánk, heti egy órával többet kellene dolgozniuk a Startosoknak, így az utazóknak, a kocsivizsgálóknak és a személypénztárosoknak is.

? Hogyhogy?

? Ha aláírnánk a bérmegállapodást, a Startnál tényleg 6,9 % lenne a bérfejlesztés – de csak papíron. Számolj velünk: a jelenlegi 3,4 % „bérfejlesztés” – utazók esetében 2,9 % – és a hőn áhított 6,9 % különbözete 3,5 százalék – utazóknál 4 százalék. Ennek azonban tavalyról ismerősnek kell lennie számodra: 2007-ben még a kiszervezés előtt egy órával megnőtt a heti munkaidőd, amit ugyanennyivel kompenzáltak.

? Lehet, hogy így van, nem tudom.

? Pedig könnyen ellenőrizheted. Tavaly ugyanis volt egy munkaszerződés-módosításod, ami két dolog miatt érdekes. Azt írják benne, hogy a heti munkaidő vonatkozásában a mindenkor érvényes Kollektív Szerződés az irányadó. Ez eddig rendben is van, 2008. január elsején a heti munkaidő emiatt egy órával csökkent.

? Jó, ezt tudjuk. És?

? Várj egy kicsit. A trükk ott van, hogy – nem tudni, miért – de a Start vezetése a tavalyi heti egy órás munkaidő-növekedés kompenzálását – tehát a 3,5 illetve 4 százalékot – beleszámolta a munkaszerződés-módosításon szereplő alapbéredbe. Amiből az következik, hogy január elsején, amikor a heti munkaidő egy órával csökkent, a korábban érte járó kompenzációt nem tudták visszavenni Tőled, mert ehhez a munkaszerződésedet újból módosítani kellett volna, amit csak a Te egyetértéseddel tehetnek meg. Na, de ki az a hülye, aki hozzájárulna ahhoz, hogy 3,5 illetve négy százalékkal csökkenjen az alapbére?

? Nyilván senki, én biztosan nem.

? Mi is így gondoljuk. A Start vezetése – és sajnos, a többi szakszervezet is – arra agitál most minket, hogy járuljunk hozzá a heti munkaidő egy órás megnöveléséhez, ebben az esetben kapnák meg a dolgozók a 6,9 %-ot: 3,4 % + 3,5 %, utazók esetében 2,9 % + 4 %. Azonban szerinted így mennyi lenne a tényleges bérfejlesztés?

? Hát, semmi, maradna a 3,4, illetve az utazóknál a 2,9; a 3,5, illetve négy százalékot azért kapnánk, mert heti egy órával többet kell dolgoznunk.

? Így van. A dologban az a pofátlanság, hogy a MÁV-nál a tényleges bérfejlesztés 6,9 % volt, és nekik nem kell ezért heti egy órával többet gürcölniük. A Startosoknak pedig kéne. Szerintünk a Startos munkavállalók pláne nincsenek abban a helyzetben, hogy a bérfejlesztésük 3,4, illetve 2,9 % maradjon. Na, egyrészt ezért nem írjuk alá a bérmegállapodást. A 3,4 és a 2,9 %-hoz sem járultunk hozzá, azt egyoldalú munkáltatói intézkedés keretében „adta” a Start vezetése. Ráadásul, a Startra is kötelező érvényű, minden szakszervezet által aláírt négyéves megállapodás értelmében testvérek között is 6 százalék FELETTI bérfejlesztést lett volna KÖTELES kifizetni a Start a munkavállalók részére. Másrészt azért nem írjuk alá, mert akkor az összes sztrájkkövetelést – így a kiszervezés miatt járó 10 százalékos alapbéremelést is – kidobnánk az ablakon.

? Jó, én ezzel úgy vagyok, hogy ezekből a követelésekből úgyse lesz semmi. Meg hát, van ez a széthúzás a szakszervezetek között, mindenki mást mond. Most itt vagytok ti, ezt mondjátok, aztán jön egy másik szakszervezetis, aki ennek épp az ellenkezőjét fogja mondani. Honnan tudjam, mi az igazság?

? Egy dologra válaszolj: szerinted a 10 százalékos kiszervezési pénz követelése munkavállaló-ellenes?

? Nem, persze, hogy nem.

? Akkor ebben egyetértünk. Ehhez képest, mi azt nem értjük, hogy a többi Startnál működő szakszervezet miért nem állt a követelések mellé, és miért nem hirdetett sztrájkot. Normális helyzetben az egyik szakszervezetnek 10 százalékot kellene követelni, a másiknak 15-öt. De nem ez történik, a többi arról győzködi a munkavállalókat, hogy nem kell nekik a 10 százalékos alapbérfejlesztés. Hiszen ezért szignálták a bérmegállapodást.

? Mondjuk, ezt beszéltük a kollégákkal, és nem értjük mi sem, hogy miért nem álltak mellé.

? Na, de ez csaknem a VDSzSz hibája! Azt azért tudnod kell: ha a VSZ a VDSzSz-szel együtt sztrájkolt volna, akkor most nem a nyolcadik gördülősztrájknál tartanánk, hanem lett volna egy, és teljesültek volna a követelések.

? Jó, ez igaz.

? Mondtad, hogy túl sok szakszervezet van, nagy a széthúzás…

? Így is van.

? Hát akkor változtass rajta: jönnek, ugye, a Startos üzemi tanács-választások. A Munka törvénykönyve szerint, ha egy szakszervezet összesítve, országosan 65 % feletti eredményt ér el ezen, akkor egyedül válik reprezentatívvá. Tehát egyedül köt Kollektív Szerződést, bérmegállapodást, és minden más kollektív erejű megállapodást.

? Ilyen úgyse lesz.

? Dehogynem, rajtad is múlik, hiszen erre egyébként már van magyar példa, ráadásul vasutas vonatkozású: a GYSEV-nél a GYDSzSz mintegy 70 százalékos üzemi tanács-választási eredményt ért el, ott ez már így történik: a megállapodásokat csak a munkáltató és a GYDSzSz írja alá. Mikor hallottál náluk sztrájkról?

? Hát, nemigen.

? Na, ez a lényeg, ha ilyen erős egy szakszervezet, akkor a munkáltatónál sztrájk, erőpróba nélkül is elér mindent, a munkavállalók között pedig nincs széthúzás. És van bértábla. Arra nincs most esély, hogy a VSZ sztrájkot hirdessen, hiszen a Bíróság abban a pillanatban jogszerűtlennek ítélné a sztrájkjukat, mivel aláírták a bérmegállapodást: aláírt, hatályos bérmegállapodás ellen ugyanis nem lehet sztrájkolni.
Gondold csak végig: inkább egy olyan szakszervezet érje el a 65 százalékos eredményt az üzemi tanács-választásokon, amelyik már előtte is pénzt követelt a munkavállalóknak, és sok mindent elintézett nekik – lásd mellékelt cikkeink. Mi azt mondjuk, hogy a választásokon – amelyen természetesen, a szakszervezeten kívüli munkavállalók is szavazhatnak – az összes VDSzSz-es üzemi tanács jelöltet ikszeld be, és csak őket! Ezután nem lenne szükség további sztrájkokra, a követelések mégis teljesülnének. Hiszen érted, ugye?