Meglepetések azért adódtak: kiderült, annak ellenére, hogy a MÁV Forgalmi igazgatója, Csontos Endre, gyakorlatilag megtagadta az F2-es utasítás általunk kezdeményezett módosításának felterjesztését a Minisztériumba, az elhangzott minisztériumi tájékoztatás szerint mégis dolgoznak rajta, mi több, a jövő hét végére el is készülnek vele. Az ajtózárásokra vonatkozó eljárást a realitásokhoz igazító módosításra azért van szükség, hogy ne lehessen az utazókat, forgalmi szolgálattevőket büntetőjogi felelősségre vonni. (Mint ahogy ez már sajnos megtörtént.)

Egy másik napirendi pont tárgyalásán a soron kívüli orvosi vizsgálatok és a pszichológusok ámokfutása a végére akartunk pontot tenni. Meglepetés, persze, itt is ért minket. Annak ellenére, hogy Debreceni Katalin szerint szóba se állt vele a Minisztérium, arról tájékoztattak minket, hogy rendszeres a kapcsolattartás a MÁV illetékeseivel.
Mert miről is van szó? Az orvosi vizsgálatot gyakorlatilag pályaalkalmassági vizsgálattá változtatta a MÁV, holott az két külön fogalom: a Munka törvénykönyve szerint pályaalkalmasságira csak a munkaviszony létesítése előtt van szükség. Ennek ellenére az időszakos és a soron kívüli egészségügyi vizsgálatok esetében az orvosi vizsgálatot pszichológiai vizsgálattal helyettesítik.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aki betegállományból visszatér, és még a tetejében kegyvesztett is lett, azt az üzemorvos pszichológushoz küldi, aki alkalmatlanná nyilvánítja. A szolgálati főnök ugyanis felemeli a telefont, és odaszól a foglalkoztatás-egészségügyi orvosnak, aki a kegyvesztett munkavállalót pszichológushoz küldi: itt gyakorlatilag a majd’ makkegészséges vasutas is alkalmatlanná válik tapasztalataink szerint. Ezt követően jön a másodfok, a harmadfok, majd a szakszervezetünk fellépése nyomán az ezt követő cirkusz hatására érdekes módon mindenki alkalmassá válik.
Ezért aztán a munkavállalók inkább nem is mennek táppénzes állományba, és betegen is bejárnak, csak, hogy elkerüljék a fent leírt tortúrát. A Minisztérium képviselője egyetértett abban, hogy jelenleg nincs szabályozva a kérdés, illetve megígérték, hogy két-három héten belül átküldik az áldatlan állapotokat felszámoló rendelet-tervezetet.

A GYSEV-nél már megkötötték, a MÁV Start vonatkozásában pedig vélhetően a napokban írja alá a KHEM-miniszter az idei évre vonatkozó közszolgáltatási szerződést, miután szeptemberben a MÁV Igazgatósága döntött arról, hogy a MÁV Start is elfogadhatja azt. A közszolgáltatási szerződést még a pénzügyminiszternek is ellen kell jegyeznie, ez azonban a nagyjából azonos tartalmú GySEV-es megállapodás esetében se okozott gondot. Jövőre egyébként 173 milliárd forintos költségtérítést kap a Start, 5,5 milliárdot a GySEV. A Minisztérium szerint a két cég azt nyilatkozta, hogy ez az összeg már elég a teljeskörű finanszírozáshoz. Ezért aztán vélhetően nem lesz további akadálya követeléseink teljesítésének sem.

A minisztériumi egyeztetést követően a kollektív munkaügyi vita újabb fordulójára került sor, ami egyelőre nem hozott eredményt: a követeléseket újra megismételtük, erre a MÁV is elszajkózta a szokott válaszokat. Nem hagytunk azonban kétséget afelől, hogy októberben folytatjuk a sztrájkot, ha addig nem jutunk dűlőre követeléseinkkel kapcsolatban.
Annál is inkább, mert a szajoli állomásfőnök jelezte, hogy az átépítés, korszerűsítés végeztével december 18-ig 18 váltókezelő talpára útilaput kötnek. Ez élesen szemben áll azzal, amit a MÁV képviselője a legutóbbi VÉT-en mondott: a korszerűsítés következtében felszabaduló munkaerőt a cég 5 évig még biztosan „fel tudja szívni”, el tudja a cégen belül helyezni. Úgy tűnik, ebben a vonatkozásban gyorsan szalad az idő a vasútnál.
A MÁV képviselője mindenesetre cáfolta az állomásfőnököt. A munkaügyi vita következő fordulójára október 13-án 15 órakor kerül sor.

A folytatásban egy egyeztetésen vettünk részt a MÁV képviselőivel a debreceni tűzkár elhárításában résztvevő munkavállalók elmaradt jutalom kifizetésének ügyében. Jobban mondva, a jutalmat kifizették, de csak a haverok kaptak belőle.
A munkáltató jogszerűtlenül járt el, mivel kutya kötelessége lett volna a munkavállalók nagy csoportját érintő intézkedés előtt tájékoztatni minket, és véleményünket kikérni. Erre nem került sor.
Ehelyett a közel kétszáz, elhárításban dolgozó munkavállaló közül Orosi József elvtárs szolid tivornya közepette főnökpajtásainak osztogatta szét a másfél millió forintos keretösszeget. Ami a MÁV képviselője szerint rendben is van: Orosi „úgy járt el, ahogy el kellett járnia”. Mint elhangzott, a munkáltató nem a véleményét mondta el, hanem a cég álláspontját. A kettő nyilvánvalóan nem ugyanaz, bár jobb lenne, ha a vélemény és az álláspont e kérdésben is ugyanaz lenne. Nem vitás, milyen irányban.
A mintegy tucatnyi „szerencsés” a MÁV szerint kiemelkedő munkát végzett, egyeseket azonban még csak nem is lehetett látni a munkálatok környékén sem. A kiválasztás szempontjait a MÁV kifejezett kérésünkre se tudta megnevezni.
A VDSzSz az ügy miatt az Esélyegyenlőségi Bizottsághoz fordul, hiszen tarthatatlan, ami történt: az, hogy a szélben, esőben a pályán dolgozók egy fillért se lássanak abból, amiből nekik kellene leginkább részesülniük.

Felhívunk minden vasutast, hogy menjen el szavazni, és voksoljon a VDSzSz valamennyi jelöltjére a követelések mielőbbi teljesülése érdekében. Minél nagyobb ugyanis szakszervezetünk súlya – amit az ÜT-választások eredményei szavatolnak – annál kisebb az ellenállás a munkáltató részéről!

2008. szeptember 26.