Kedves Tagtársak!

A hosszú, forró nyár úgy tűnik, hogy időnként hidegfrontokat, de még inkább hidegzuhanyokat hoz számunkra.

A pandémia idején azt tapasztaltuk, hogy akár még a köztulajdonban álló munkáltatók is képesek rugalmasan alkalmazkodni a kialakult helyzethez, mi több méltányosan a munkavállalók igényeihez. Ez idő tájt a vasúti munkáltatóink kifejezetten jól vizsgáztak. Ezzel szemben az idei nyár egyre-másra szállítja a kellemetlen munkáltatói intézkedéseket, ami nem titkoltan a tulajdonosi elvárások következménye.

A VDSzSz Szolidaritás tavalyi küldöttgyűlése után mindannyian abban bíztunk, hogy a tulajdonosi hozzáállás felértékeli a humántőke jelentőségét. Erre a miniszteri hozzászólás is kellő bíztatást adott számunkra.
Bő egy év elteltével ezek a várakozások kezdenek halványulni (bár a bérmegállapodás még mindig a mérleg pozitív oldalán van).

Az első oldalvágást a székház pánikszerű feladása jelentette, amit a költözéssel járó kellemetlenségek csak fokoztak, illetve egyes anomáliák tovább erősítettek.
Az igazi arculcsapás azonban csak ezután következett be, az otthoni munkavégzés lehetőségeinek teljes és visszavonhatatlan likvidálása által.
Most úgy tűnik, hogy elesik a rugalmas munkaidő-beosztás (azaz a munkavégzés rugalmasságának) lehetősége is.

Ezekkel az intézkedésekkel szemben mind érdek (mi több, a józanész), mind jogi alapon is komoly fenntartásaink vannak, ezt a munkáltatók számára több alkalommal is világossá tettük, ennek megfelelő döntés volt az is, hogy tüntetőleg távol maradtunk a Tisztavató és Kitüntetésátadó Ünnepségtől.

A rendelkezések bevezetéséről ugyanis – a munkajogi normák szerint – előzetesen egyeztetni kellett volna a munkavállalói érdekképviseletekkel (üzemi tanácsokkal, szakszervezetekkel). Az intézkedések – előzetes egyeztetés és véleménynyilvánítási lehetőség nélküli – bevezetése kirívóan jogellenes.

A tulajdonos és a munkáltatók döntése – többek között – sérti az Esélyegyenlőségi Tervben foglaltakat (mely e körben kifejezett kötelezettséget, így munkajogi normát telepít a munkáltatók számára), ezzel áthágott egy munkaviszonyra vonatkozó szabályt.
Az egyik napról a másikra meghozott – az érintett munkavállalók számára megfelelő felkészülési időt sem hagyó – váratlan intézkedések nehéz, számos esetben lehetetlen élethelyzetbe sodortak munkavállalókat, akik egészségügyi vagy családi okokból végzik otthonról munkájukat. Mindezt a nyári iskolai szünet és embert próbáló időjárási viszonyok mellett.

Ma már azt is látjuk, hogy ezek az intézkedések tovább rontották – adott esetben a költözéssel összefüggő – irodai körülményeket (a nemzetközi gyakorlatban, többek között, az a jellemző, hogy az open office a home office munkáltatással jár együtt), fokozva a zsúfoltságot, rontva a munkavégzés fizikai és nem utolsósorban pszichoszociális körülményeit. A jelenlegi klimatikus viszonyok okozta, helyenként elviselhetetlen állapotokról nem is beszélve.

Ami az egyéni munkaszerződésekben történő beavatkozást illeti, az pedig egyértelműen jogellenes. Azok az intézkedések, amik a hatályos munkaszerződéseket (konkrétan ezen belül a munkavégzés helyének egyoldalú megváltoztatását) érintik, jogszabályba ütköznek, ennél fogva semmisek. Az Mt. 58. §-a szerint a felek a munkaszerződést (csak) közös megegyezéssel módosíthatják.
A munkaszerződés egyoldalú módosítása (konkrétan a távmunkára vonatkozó megállapodások, munkaszerződés-módosítások egyoldalú felmondása) jogilag hibás.
Ugyanígy jogellenesek azok az elutasító munkáltatói döntések is, amik egy viszonylag új Mt-módosítás következtében, a munkavállalók számára megnyíló kedvező lehetőségek „elutálására” vonatkoznak.

Eszerint

Mt. 61. § (4) A munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti
a) a munkavégzési helyének módosítását,
b) a munkarendjének módosítását,
c) távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve
d) részmunkaidőben való foglalkoztatását.

Kétségtelen, hogy ezt a kérést a munkáltató nem köteles minden munkavállalótól elfogadni, hanem dönthet arról, hogy az adott munkavállaló tekintetében kíván-e élni a szerződésmódosítás lehetőségével. A munkáltató mérlegelési jogkörének az általános munkajogi alapelvek (ezen belül kifejezetten a méltányos mérlegelés munkajogi normája) szabnak korlátot.

Felhívjuk a figyelmet, hogy – a korábbiaktól eltérően – a kérelem elutasítása esetén a munkáltatónak meg kell indokolnia a nyilatkozatát, amelyből az elutasítás okának világosan ki kell tűnnie. Az elutasító jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.

A kialakult helyzetben a munkáltató felmondó és elutasító nyilatkozatai kizárólag a tulajdonosi döntést hivatkozzák (bár egyes munkáltatóknál találkoztunk már komolyan nehezen vehető érveléssel is), azaz az indokok okszerűségét (mi több észszerűségét) erősen vitatjuk.
Szakszervezetünk arra bíztatja tagjait, hogy minden ilyen negatív irányú munkáltató törekvés esetén keressék tisztségviselőinket. Abban az esetben, ha személyes körülményei erre kellő alapot adnak, úgy azt gondoljuk, hogy a jogi út lehetősége nyitva áll.

A VDSzSz Szolidaritás tagjai számára a megfelelő támogatást biztosítani fogja, adott esetben akár „pertársaság” szervezése útján is.
A jogellenes munkáltatói intézkedések ellen fellépünk!

Dr. Szabó Imre